A koronavírus élelmiszerbiztonsági vonatkozásai

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összegyűjtötte a jelenlegi vírushelyzet esetleges élelmiszer-biztonsági vonatkozásait. Az alábbiakban a koronavírussal kapcsolatos „kérdezz-felelek” segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők a legfontosabb tudnivalókról.

      • A világjárvány nagy kiterjedtsége ellenére eddig nem érkezett semmiféle arra utaló jelentés, hogy a COVID-19 élelmiszer-fogyasztás útján terjedne. Ezért, amint azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is megállapította , nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek népegészségügyi kockázatot jelentenének a COVID-19-betegséggel összefüggésben. A COVID-19 elsősorban közvetlen emberi érintkezés útján, főként a fertőzést hordozók köhögése, tüsszentése vagy kilégzése során a levegőbe kerülő nyálcseppek révén terjed.

      • Nem. Egy „vírusmentes” igazolásnak nincs létjogosultsága, mivel nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek népegészségügyi kockázatot jelentenének a COVID-19 szempontjából. Aránytalan lenne tehát ilyen garanciákat kérni, következésképpen az erre vonatkozó igény nem elfogadható.

      • Ugyan egy nemrégiben készült tanulmány  szerint a COVID-19 (SARS-CoV-2) kórokozója kartonpapíron akár 24 órán át, kemény felületen, úgymint acélon vagy műanyagon pedig akár napokig megmarad kísérleti környezetben (pl. ellenőrzött relatív páratartalom és hőmérséklet mellett), arra utaló bizonyíték nincs, hogy a különböző környezeti feltételeknek és hőmérsékleteknek kitett szennyezett csomagolások útján terjedne a fertőzés. Mindazonáltal az azzal kapcsolatos aggályok miatt, hogy a bőrön jelen lévő vírus esetlegesen bejuthat a légzőrendszerbe (például az arc érintésével), a csomagolással érintkezésbe kerülő személyeknek – a fogyasztókat is beleértve – a népegészségügyi hatóságok helyes higiéniai gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásai szerint kell eljárniuk, a rendszeres és hatékony kézmosást is ideértve.

      • Az Unióban eleve szigorú higiéniai szabályok vonatkoznak az élelmiszer-előállításra, melyek végrehajtását hatósági ellenőrzések útján felügyelik. Ezeket a szabályokat minden élelmiszer-vállalkozásnak be kell tartania. Az élelmiszer-vállalkozók által kötelezően elvégzendő higiéniai ellenőrzések célja az élelmiszerek kórokozókkal való szennyeződésének megelőzése; ennek megfelelően ezek az ellenőrzések alkalmasak az élelmiszerek COVID-19-ért felelős vírus általi szennyeződésének megelőzésére is. Az élelmiszer-vállalkozásoknak rendszeres képzést kell tartaniuk a vonatkozó előírásokról, hogy az élelmiszeriparban dolgozók tisztában legyenek a munkavégzés során alkalmazandó higiéniai előírásokkal.
        Az élelmiszer-előállítás valamennyi szakaszában betartandó helyes higiéniai gyakorlatok között kiemelten fontos az élelmiszer-előállító létesítmények és berendezések gyártási tételek közötti tisztítása és adott esetben fertőtlenítése, az egyes élelmiszer-kategóriák és a gyártási folyamat különböző szakaszaiban lévő (pl. nyers vagy főtt) élelmiszerek közötti keresztszennyeződés elkerülése, a személyes higiénia, úgymint a kézmosás és a kézfertőtlenítés, szükség esetén kesztyű és maszk viselése, a speciális higiénikus ruhák és cipők használata, vagy az otthon maradás és a munkahelytől távol maradás betegség gyanúja esetén. 
        Az aktuális körülményekre tekintettel az élelmiszer-vállalkozásoknak a legszükségesebbekre kell korlátozniuk külső kapcsolataikat is, például a beszállítókkal vagy a tehergépkocsivezetőkkel, és megfelelő távolságot kell tartani a járművezetőktől.

      • Ugyan az élelmiszerlánc biztonságához hozzátartoznak a hatósági ellenőrzések, a jelenlegi korlátozások (többek között bizonyos hatósági ellenőrzéseknek a kapcsolódó kockázatok miatti esetleges elhalasztása) nem jelentenek kockázatot az élelmiszerek biztonságára. Ez elsősorban és legfőként az élelmiszerláncban dolgozó szereplők elkötelezettségén múlik, a termelőtől a fogyasztóig, az élelmiszer-vállalkozók elsődleges felelősségén alapulva. Az élelmiszer-biztonság mindenekelőtt megelőző intézkedésekkel (helyes higiéniai gyakorlatokkal) garantálható. Az élelmiszer-vállalkozóknak igazolniuk kell, hogy az élelmiszer-előállítás egész folyamata során végig megelőző intézkedéseket alkalmaznak, valamint hogy hatékonyan ellenőrzik előállítási folyamataikat és élelmiszereiket (úgynevezett saját ellenőrzésekkel). Ezt pedig az élelmiszer-biztonsági hatóságok ellenőrzik. Még ha a kijárási korlátozás hatással is lenne a hatósági ellenőrzésekre, az előállított élelmiszerek biztonságosságára nincs kihatással.
        E tekintetben a Bizottság rendeletet  fogadott el, amely – megfelelő biztosítékok mellett – lehetővé teszi a tagállamok számára az ellenőrzések olyan formán történő végrehajtását, ami összeegyeztethető a COVID-19 terjedésének korlátozása érdekében elrendelt kijárási korlátozással, és nem veszélyezteti az élelmiszer-biztonságot. Ezek az intézkedések két hónapig alkalmazandók, majd a tagállamoktól kapott információk alapján felülvizsgálják őket.

      • Az élelmiszer-feldolgozó ágazat külön protokollokat fogadott el a munkavállalók egészségének védelme érdekében. Ezek a szokásos élelmiszer-higiéniai és munkabiztonsági gyakorlatokon felül alkalmazandók, és igazodnak a helyi lehetőségekhez. Az intézkedések között szerepel a munkahelyi közösségi kontaktusok korlátozása, a plexiüveg alkalmazása olyan helyeken, ahol nincs lehetőség a távolságtartásra, a tehergépkocsi-vezetők és az élelmiszer-előállító létesítmények közötti kapcsolat teljes megszüntetése, a műszakokban való munkavégzés bevezetése annak biztosítására, hogy a létesítményben a dolgozók száma ne haladja meg a szigorúan szükséges mértéket, illetve a távmunka alkalmazása az erre alkalmas munkakörökben. A COVID-19-re érvényben lévő külön ajánlások értelmében minden olyan személy, aki a COVID-19-re utaló tüneteket mutat, a vírus terjedésének megakadályozása érdekében köteles otthon maradni. 
        A hatályos jogszabályok azok esetében is a lehető legkisebbre csökkentik a vírusrészecskék élelmiszerekre történő átvitelének kockázatát, akik (még) nem mutatják a megbetegedés jeleit (tünetmentes hordozók), mivel az élelmiszerekkel dolgozókra szigorú személyes higiéniai előírásokat írnak elő, ami többek között megfelelő és tiszta ruházat, szükség esetén védőruházat viselését jelenti, valamint a helyes higiéniai gyakorlatok maradéktalan betartását (pl. rendszeres kézmosás, a higiéniának ellentmondó gyakorlatok, például a tüsszentés vagy a köhögés mellőzése, stb.). 
        Okkal feltételezhető tehát, hogy a meglévő higiéniai intézkedések a COVID-19 tekintetében is ugyanolyan hatékonyak, mint az egyéb mikrobiológiai kockázatok esetében . Ezenkívül az élelmiszer-vállalkozásoknak adott esetben további, kockázatalapú higiéniai intézkedéseket is végre kell hajtaniuk, különösen abban az esetben, ha egy munkavállalónál kimutatták a vírus jelenlétét. Annak fényében, hogy az élelmiszerek kapcsán nincs arra utaló jel, hogy forrásai lennének a vírus terjedésének, az említett intézkedések kellőképpen garantálják az élelmiszer-előállítás biztonságát.

      • Az uniós élelmiszer-biztonsági jogszabályok értelmében az élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalóik betartsák a megfelelő higiéniai intézkedéseket. Ez magában foglalja a gyakori szappanos kézmosást is. További szükséges fertőtlenítés esetén az utasításoknak megfelelően kell eljárni. Nem megfelelő ellátottság esetén a helyi élelmiszer-biztonsági hatóságok eseti alapon mérlegelik a helyzetet, és segíthetnek a vállalkozásoknak olyan biztonságos alternatív megoldásokat találni, amelyekkel továbbra is garantálható az élelmiszerek biztonságossága. Ilyen megoldás lehet az alternatív termékek használata vagy a gyakoribb szappanos kézmosás biztosítása.

      • Az élelmiszer-vállalkozóknak képzést kell biztosítaniuk munkavállalóik számára az egyéni védőeszközök helyes használatáról, és fel kell hívniuk figyelmüket a személyes higiéniára és a munkahelyi szünetek alatti közösségi kontaktusok korlátozására vonatkozó utasítások betartásának fontosságára.

      • Az uniós tagállamok élelmiszer-biztonsági ügynökségei szerint nagyon valószínűtlen, hogy a COVID-19 terjedésében szerepe lenne az élelmiszerekkel való érintkezésnek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ezenfelül kijelentette, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer a vírus valószínűsíthető átviteli forrása vagy átviteli útja lenne .
        Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a COVID-19-ért felelős vírus jelen lehet-e élelmiszerekben, életben maradhat-e azokban, és fertőzhet-e. Emellett a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer fertőzés forrása vagy hordozója lett volna, egyben nem merül fel kétség a tekintetben sem, hogy az eddig megbetegedettek fertőzött személyekkel történő érintkezés útján fertőződtek meg. 
        Ahogy egy felület, akár egy kilincs, akár más felület a fertőzött személyekkel érintkezve szennyeződhet, elméletileg az élelmiszer esetében is felmerülhet az érintkezés útján történő közvetett szennyeződés lehetősége. Ezért fontos, hogy mindenki betartsa a népegészségügyi hatóságok kézmosásra vonatkozó ajánlásait. 
        A kiskereskedők tisztában vannak az élelmiszerek kezelésére vonatkozó higiéniai követelményekkel. Az élelmiszerekkel dolgozó (például húst daraboló, húst vagy tejtermékeket szeletelő, halakat tisztító, gyümölcsöket és zöldségeket csomagoló) személyzet kesztyűben dolgozik, ezeket gyakran cseréli, e nélkül dolgozva pedig gyakran mos kezet. 
        A fogyasztóknak szintén ügyelniük kell a szabályokra. Általánosságban elmondható, hogy a boltokban a vásárlók akkor járnak el helyesen higiéniai szempontból, ha a megvásárolni kívántakon kívül más élelmiszerhez nem érnek, hogy az ne szennyeződhessen a kezükön esetlegesen jelen lévő kórokozókkal.

      • Az alkalmazott higiéniai és tisztítási rutinoknak meg kell felelniük az aktuális előírásoknak, azokat szigorúan be kell tartani, amihez hozzátartozik a fogyasztók tájékoztatása a tőlük higiéniai szempontból elvárt magatartásról. A kiskereskedők számára ajánlott a termékek és szolgáltatások külső beszállítóinak belépésére vonatkozó eljárások bevezetése (tisztítás stb.).
        Mivel a COVID-19-ért felelős vírus főként sima, merev felületeken, például műanyagon és rozsdamentes acélon képes legfőképpen megmaradni, ezeket a felületeket, például a bevásárlókosarakat vagy a vásárlók által kezelt áruleolvasókat ajánlott gyakran tisztítani. A szupermarketekben a kézi bevásárló kosarakat rendszeresen fertőtleníteni kell. A kiskereskedők az ügyfeleket felkérhetik arra is, hogy hozzanak magukkal saját bevásárló táskát. 
        Amint több hatóság is felhívja rá a figyelmet, biztosítani kell az emberek között a népegészségügyi hatóságok által is tanácsolt biztonságos fizikai távolság fenntartását; e célból a padlón egymástól bizonyos távolságra felhelyezett jelölés alkalmazható, illetve korlátozni lehet az üzletben egyidejűleg tartózkodó személyek számát. A kiskereskedők a vásárlók közti távolság betartásának eszközéül a bevásárló kocsikat is ajánlhatják.
        A reklámkampányok céljából tartott élelmiszerkóstolások kerülendők.
        Elegendő készlet esetén a kiskereskedők kézfertőtlenítő szert vagy fertőtlenítő törlőkendőket helyezhetnek el a bejáratnál, és/vagy egyszer használatos kesztyűket is kitehetnek  az embereknek az üzletben, hogy a csomagolatlan élelmiszereket (például gyümölcsöt vagy zöldséget) ezzel fogják meg. A kiskereskedőknek következetesen be kell tartaniuk a vásárlókkal az elvárt higiéniai intézkedéseket, az egyszer használatos kesztyűk esetében pedig biztosítani kell azok megfelelő ártalmatlanítását.
        Amikor egy személyes szolgáltatás esetében nincs mód az emberek közti biztonságos távolság betartására, például a pénztáraknál, üveg- vagy plexiüveglapot ajánlott elhelyezni a pénztárosok és az ügyfelek között, és a készpénz helyett a bankkártyával/hitelkártyával történő, lehetőleg érintésmentes fizetést célszerű előnyben részesíteni. A kártyaolvasó terminált, valamint az árutovábbító szalagot szintén ajánlott rendszeresen fertőtleníteni.

      • Az uniós tagállamok élelmiszer-biztonsági ügynökségei szerint nagyon valószínűtlen, hogy a COVID-19 terjedésében szerepe lenne az élelmiszerekkel való érintkezésnek. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ezenfelül kijelentette, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszer a COVID-19 vírus valószínűsíthető átviteli forrása vagy átviteli útja lenne .
        Jelenleg nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a COVID-19-ért felelős vírus jelen lehet-e élelmiszerekben, életben maradhat-e azokban, és fertőzhet-e. A COVID-19-világjárvány nagy kiterjedtsége ellenére ugyanakkor eddig semmiféle arra utaló jelentés nem érkezett, hogy a COVID-19 élelmiszer-fogyasztás útján terjedne. Ezért nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek népegészségügyi kockázatot jelentenének a COVID-19 szempontjából. 
        A COVID-19 elsősorban közvetlen emberi érintkezés útján, főként a fertőzést hordozók köhögése, tüsszentése vagy kilégzése során a levegőbe kerülő nyálcseppek révén terjed.

      • Igen. 
        Először is különösen fontos, hogy vásárlás előtt és után alaposan mossunk kezet szappannal és meleg vízzel (lásd az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hatékony kézmosásról szóló oktatóanyagát ), mivel ezáltal megvédhetjük magunkat és másokat is.
        Ugyanilyen fontos, hogy a konyhában szigorúan alkalmazzuk azokat a higiéniai szabályokat, amelyek megóvnak bennünket az ételmérgezéstől.
        Az élelmiszereket megfelelően kell tárolni (gondosan elkülönítve a nyers élelmiszereket a főtt élelmiszerektől), külső csomagolásuk nélkül (pl. a külső karton csomagolás nélkül, amennyiben egy belső műanyag csomagolásban vannak), ügyelve az élelmiszerekkel kapcsolatos legfontosabb információkra, például az eltarthatósági időre.
        A gyümölcsöket és zöldségeket minden esetben mossuk meg tiszta vízzel, különösen akkor, ha nem főzve fogyasztjuk őket (a COVID-19 a főzésnél elpusztul).
        Kerüljük el, hogy a konyhai eszközökről (kések, tányérok stb.) szennyeződés kerülhessen át. E célból óvatosan mossuk le őket mosogatószerrel a különböző élelmiszerek feldolgozása között. 
        A főtt élelmiszerek esetében tartsuk be az elkészítésre vonatkozó utasításokat (idő, hőmérséklet).
        Az ételek elkészítése vagy a főzés előtt és után mossunk kezet szappannal és meleg vízzel. 
        A hűtő- és konyhai felületeket az eddig bevett gyakorlat szerint, de nagyobb gyakorisággal kell tisztítani. 
        A COVID-19 elleni óvintézkedések nem vezethetnek oda, hogy szem elől veszítsük az élelmiszermérgezés elkerülésére vonatkozó házi főzési szabályokat, amelyeket továbbra is alkalmazni kell, és amelyek védelmet nyújtanak az egészségügyi létesítményekre esetlegesen további terhet róvó élelmiszer-eredetű betegségekkel szemben.

      • Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez hasonlóan az állateledelek tekintetében sem érkezett jelentés a COVID-19 ilyen eldelek fogyasztásán keresztül történő átviteléről (lásd az 1.1. pontot). Ez a haszonállatoknak szánt takarmányokra is érvényes. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez hasonlóan az állateledelek esetében is igen valószínűtlen, hogy a COVID-19 a velük való érintkezés útján terjedne. Az állateledelek csomagolására ugyanazok az ajánlások vonatkoznak, mint az egyéb csomagolások kezelésére (lásd az 1.3. pontot).

Tájékoztatók, útmutatók

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában
2021. augusztus 3., kedd

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.

Április végéig még elérhető a nagy karantén kérdőív
2021. április 23., péntek

Április végéig még elérhető a nagy karantén kérdőív

Változott-e a pandémia hatására az életmódunk, valamint az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásaink? Erre keresi idén is a választ a Nébih, a Debreceni Egyetem, valamint a TÉT Platform közös kutatása. A nagy karantén kérdőív április végéig még elérhető, a minél pontosabb kép kialakításához ugyanis elengedhetetlen a lakosság segítsége.

Élelmiszerbiztonsági ajánlások vendéglátó létesítmények újranyitásához (2021. tavasz)
2021. április 21., szerda

Élelmiszerbiztonsági ajánlások vendéglátó létesítmények újranyitásához (2021. tavasz)

„Karanténkutatás 2.0” – újra felméri az élelmiszerfogyasztási szokásokat a Nébih
2021. március 30., kedd

„Karanténkutatás 2.0” – újra felméri az élelmiszerfogyasztási szokásokat a Nébih

Vendéglátó-, és közétkeztető létesítményekre vonatkozó intézkedések 2020. november 4-től visszavonásig
2020. november 16., hétfő

Vendéglátó-, és közétkeztető létesítményekre vonatkozó intézkedések 2020. november 4-től visszavonásig

Szüret a „korona” idején
2020. október 5., hétfő

Szüret a „korona” idején

Gyermekétkeztetési tanácsok a tanév kezdetén
2020. szeptember 4., péntek

Gyermekétkeztetési tanácsok a tanév kezdetén

Tájékoztató a veszélyhelyzet megszüntetését követő engedélykötelezettségről és az ellenőrzött bejelentés megtételéről
2020. június 22., hétfő

Tájékoztató a veszélyhelyzet megszüntetését követő engedélykötelezettségről és az ellenőrzött bejelentés megtételéről

Ajánlás a vendéglátóhelyek teraszainak és kerthelyiségeinek újranyitásához
2020. május 7., csütörtök

Ajánlás a vendéglátóhelyek teraszainak és kerthelyiségeinek újranyitásához

Karantén kutatást indít a Nébih
2020. május 2., szombat

Karantén kutatást indít a Nébih

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát
2020. április 21., kedd

A megfelelő konyhai higiénia csökkenti a fertőzés kockázatát

Kiskereskedelmi „koronavírus audit” - összefoglaló
2020. április 21., kedd

Kiskereskedelmi „koronavírus audit” - összefoglaló

Gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor is fő a biztonság!
2020. április 3., péntek

Gyümölcsök és zöldségek fogyasztásakor is fő a biztonság!

Élelmiszerbiztonsági tanácsok a húsvéti fogásokhoz a koronavírus járvány idején
2020. április 3., péntek

Élelmiszerbiztonsági tanácsok a húsvéti fogásokhoz a koronavírus járvány idején

Csomagolatlan pékáru kezelése koronavírus járvány idején
2020. március 30., hétfő

Csomagolatlan pékáru kezelése koronavírus járvány idején

Tanácsok vágóhídi és húsipari létesítmények üzemeltetőinek koronavírus járvány idején
2020. március 23., hétfő

Tanácsok vágóhídi és húsipari létesítmények üzemeltetőinek koronavírus járvány idején

Tanácsok élelmiszer-házhozszállítást (online értékesítést) végző vállalkozásoknak koronavírus járvány idején
2020. március 23., hétfő

Tanácsok élelmiszer-házhozszállítást (online értékesítést) végző vállalkozásoknak koronavírus járvány idején

Tanácsok  élelmiszer előállító létesítmények üzemeltetőinek koronavírus járvány idején
2020. március 23., hétfő

Tanácsok élelmiszer előállító létesítmények üzemeltetőinek koronavírus járvány idején

Élelmiszerbiztonsági tanácsok a lakosság részére a koronavírus járvány idején
2020. március 23., hétfő

Élelmiszerbiztonsági tanácsok a lakosság részére a koronavírus járvány idején

Tájékoztató a létfontosságú létesítményekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról
2020. március 20., péntek

Tájékoztató a létfontosságú létesítményekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról