Afrikai sertéspestis
Afrikai sertéspestis - gyűjtőoldal
Tematikus aloldalunkon megtalálhatják az afrikai sertéspestissel kapcsolatos információkat.
Olvasóink interaktív térképen tájékozódhatnak a hatósági intézkedésekről. A térkép használatához a leírás és néhány tipp: a térkép jobb alsó sarkában lévő "Rétegek" feliratra kattintva kiválaszthatja, hogy mire kíváncsi (például: fertőzött vaddisznók, fertőzött házisertések, magas kockázatú területek).
Kiemelt témák
-
ASP miatt korlátozás alatt álló települések
-
Korlátozott és fertőzött területek az Európai Unióban
-
ASP házisertés kitörések
-
Vaddisznókban igazolt ASP esetek
-
Kereskedelmi tudnivalók a hazai ASP kitöréssel kapcsolatban
-
ASP vizsgálatok eredménye
-
Mentesítési terv
-
ASP szempontjából kijelölt engedélyköteles üzemek listája
-
ASP szempontjából megfelelő telepek az I-II körzetben
-
Sertés szaporítóanyagot II. körzetből EU-ba kiszállítók listája
Rendeletek, tájékoztatók
- 5/2025 számú OFÁ határozat
- "Jó Sertéstartási Gyakorlat" útmutató (pdf)
- Rövid ismertető az ASP-ről (pdf formátum)
- Hasznos tanácsok a megelőzéshez (pdf formátum)
- 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet
- Sertéstartókra vonatkozó jogszabályok gyűjteménye
- Hangtompító használat kérelmezése
- 2024/1044 (2021/403) POR-INTRA-X és Y bizonyítványminta afrikai
sertéspestisre vonatkozó garanciák igazolása
Videók és plakátok
- ASP megelőző kampány sertéstartóknak (plakát)
- Állítsuk meg közösen az afrikai sertéspestist! (videó)
- Beszéljünk az afrikai sertéspestis megelőzéséről (videó)
- Mandula (Tonsilla) mintavétel vaddisznóból (oktatóvideó)
- Állattartóknak a megelőzésről
- Határátkelőhelyeken - többnyelvű
- Tájékoztató fertőzött területről
- Kirándulóknak
- Kirándulóknak, utazóknak - többnyelvű
- Figyelemfelhívás állattartóknak
Vaddisznóhús felhasználás
-
Fertőzött terület (beleértve az SZKT-t is)
Teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból kilőtt egyed testét ártalmatlanítani kell.
A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból kilőtt egyedek egy részét a vadászatra jogosult magánfogyasztásra, mint végső fogyasztó a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse.
A felhasználásra és/vagy a trófea kikészítésre csak a negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezést követően kerülhet sor, addig a testet a vadászatra jogosultnak kell a HJK által jóváhagyott helyen és módon tárolnia.
-
Magas kockázatú terület
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A magas kockázatú területen elejtett –vaddisznók (ideértve az állománygyérítés során diagnosztikai célból kilőtt egyedeket) teste, vagy annak bármely része csak a Nébih állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma által elvégzett virológiai (PCR) vizsgálat negatív eredményének kézhezvételét követően használható fel.
A virológiai vizsgálat negatív eredményének megérkezéséig a magas kockázatú területen kilőtt és felhasználásra szánt vaddisznók teste a vadászterületet nem hagyhatja el.Negatív vizsgálati lelet birtokában a vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• a végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.A magas kockázatú területről a kilőtt vaddisznók teste a negatív eredmény birtokában is csak magyarországi rendeltetési helyre szállítható, továbbá a test vagy az abból származó hús és egyéb termék kizárólag Magyarország területén kerülhet forgalomba. Az így forgalomba hozott terméket téglalap alakú, két egymást keresztező vonallal áthúzott jelöléssel kell ellátni.
-
Közepes kockázatú terület
A vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó testeket felhasználhatja. A diagnosztikai célból kilőtt vaddisznó felhasználásáról a HJK-t/járási főállatorvost köteles tájékoztatni.
A vadászatra jogosult a vadhűtőben tárolt testet – egyéb, ASP járványtól független jogszabályi követelmények betartása mellett – közvetlenül vadfeldolgózónak, vadbegyűjtőnek átadhatja, magánfogyasztásra mint végső fogyasztó felhasználhatja, illetve a vadászjeggyel rendelkező elejtőnek átadhatja, eladhatja.
Amennyiben a vadászatra jogosult engedélyezett vadbegyűjtőt üzemeltet, vagy annak adja át a testet, további felhasználási lehetőségek is adottak. Lehetősége van
• végső fogyasztónak minősülő természetes személynek, jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy
• a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesíteni a vaddisznó húst.
A közepes kockázatú területen az ASP szempontjából nem vonatkoznak speciális szabályok a vadászat során kilőtt vaddisznók testének felhasználására. Amennyiben a testből mintát vettek virológiai vizsgálatra, és test nem hagyja el a közepes kockázatú területet, a test felhasználásával nem kell megvárni a vizsgálat eredményét. Magas vagy fertőzött területre való kiszállítás (azokra a területekre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett) csak negatív PCR teszt eredménnyel lehetséges. -
2023/594 végrehajtási rendelet
A 2023/594 végrehajtási rendelet vadgazdálkodókat érintő változásairól alábbi gyakran ismételt kérdések gyűjteményünkben olvashatnak: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyakori-kerdesek-a-bizottsag-eu-2023-594-vegrehajtasi-rendeletet-koveto-valtozasokrol
Legfontosabb intézkedések, előírások
-
Szigorúan korlátozott terület (SZKT)
-
Vaddisznóra vonatkozó utasítások
• Az ASP első megállapítást követően az SZKT-n meg kell tiltani a vaddisznók társas és egyéni vadászatát, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat és az egyéni vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• Egyéni és társas vadászatot minden vadászható állatfaj vonatkozásában, a vaddisznó kivételével a Helyi Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: HJK) vezetője engedélyezheti. A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
• Azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók rendszeres keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.
• A HJK-nak az állománygyérítés érdekében egyéni diagnosztikai kilövést kell elrendelnie, illetve engedélyezheti a vaddisznók csoportos diagnosztikai kilövését. Minden állománygyérítés céljából kilőtt egészségesnek látszó egyedből mintát kell venni.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt, és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell földelni.
• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• Az SZKT-n a szabadtéri vaddisznó állomány fenntartó célú etetése tilos!
-
Házisertésekre vonatkozó utasítások: (megegyezik a fertőzött területre vonatkozó utasításokkal)
• A fertőzött terület elrendelését követő 60 napon belül a fertőzött területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a fertőzött területen minden sertéstartó számára kötelezően betartandó „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a fertőzött területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• A sertéstartóknak a bejelentési kötelezettségük teljesítése során az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató vagy hatósági állatorvosnak, ha az ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett.
• Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és - amennyiben tudomására jutott - a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a hatóságnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
• A fertőzött területen tartott kislétszámú sertésállományok esetében az elhullott és a sertéstartók által bejelentett minden 2 hónaposnál idősebb házisertésből mintát kell venni az ASP kizárására, illetve megerősítése céljából.
• A fertőzött területen tartott nagylétszámú sertésállományok esetében hetente legalább két elhullott, két hónapnál idősebb sertésből mintát kell küldeni és virológiai vizsgálat céljából.
• A fertőzött területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
• A fertőzött területről származó abraktakarmányt 30 napig, az alomanyagot 90 napig vaddisznóktól elzártan kell tárolni a felhasználás előtt. Zöldtakarmány és állati eredetű melléktermék (moslék) etetése tilos!
• Az élőállat-, termék- és szaporítóanyag forgalmazás csak a különleges előírások betartásával, folyamatos hatósági felügyelet mellett történhet.
-
-
Fertőzött terület
-
Vaddisznóra vonatkozó utasítások
• A fertőzött terület SZKT-n kívüli részén tilos a vaddisznók társas és egyéni vadászata, valamennyi egyéb vadászható állatfajra vonatkozóan a társas vadászatokat ideiglenesen fel kell függeszteni.
• A vaddisznóktól eltérő állatfajok esetében egyéni és társas vadászatot csak a járványvédelmi vadászképzésen részt vett és ott eredményes vizsgát tett vadász folytathat.
• A HJK vezetője a betegég első megállapítását követően engedélyezheti a vaddisznótól eltérő állatfajok társas vadászatát.
• A fertőzött területen azonnal meg kell kezdeni az elhullott vaddisznók keresését, minden elhullottan talált és gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására.• Az ASP megelőzése érdekében a fertőzött terület SZKT-n kívüli részén a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a HJK-nak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák és a süldők kilövését. A HJK vezetője engedélyezheti a vaddisznók csoportosan végrehajtott diagnosztikai kilövését is.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók (vaddisznóhulla) ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell végezni, illetve helyben vagy gödörben el kell ásni.• Minden vaddisznót, vaddisznót is tartó vadaskert vaddisznó állományát legkésőbb a vadászati év végéig, a vadfarmokon lévő állományt fél éven belül fel kell számolni.
• A fertőzött területen a szabadtéri vaddisznóállomány fenntartó célú etetése tilos. -
Házisertésekre vonatkozó utasítások
• A fertőzött terület elrendelését követő 60 napon belül a fertőzött területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a fertőzött területen minden sertéstartó számára kötelezően betartandó „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a fertőzött területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• A sertéstartóknak a bejelentési kötelezettségük teljesítése során az észleléstől számított 24 órán belül kell jelenteniük a szolgáltató vagy hatósági állatorvosnak, ha az ASP-re vagy klasszikus sertéspestisre gyanakszanak, továbbá, ha sertésük elhullott vagy megbetegedett.• Nagylétszámú sertésállományok esetében az állattartó és - amennyiben tudomására jutott - a szolgáltató állatorvos köteles jelenteni a hatóságnak, ha a napi elhullás bármely korcsoportban az elmúlt 10 nap átlagához képest megemelkedett.
• A fertőzött területen tartott kislétszámú sertésállományok esetében az elhullott és a sertéstartók által bejelentett minden 2 hónaposnál idősebb házisertésből mintát kell venni az ASP kizárására, illetve megerősítése céljából.
• A fertőzött területen tartott nagylétszámú sertésállományok esetében hetente legalább két elhullott, két hónapnál idősebb sertésből mintát kell küldeni és virológiai vizsgálat céljából.
• A fertőzött területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
• A fertőzött területről származó abraktakarmányt 30 napig, az alomanyagot 90 napig vaddisznóktól elzártan kell tárolni a felhasználás előtt. Zöldtakarmány és állati eredetű melléktermék (moslék) etetése tilos!
• Az élőállat-, termék- és szaporítóanyag forgalmazás csak a különleges előírások betartásával, folyamatos hatósági felügyelet mellett történhet.
-
-
Magas kockázatú terület
-
Vaddisznóra vonatkozó utasítások
• A vaddisznó társas vadászatot – beleértve a vadaskertekben folytatott társas vadászatot is - csak a HJK vezetőjének (ha a megyében nincs HJK, akkor a megyei főállatorvos) egyedi engedélye alapján lehet tartani.
• A magas kockázatú területen az elhullott vaddisznókat intenzíven kell keresni, minden bejelentett, keresés során elhullottan talált, valamint gázolt vaddisznóhulla esetében mintát kell venni az ASP kimutatására, illetve kizárására irányuló virológiai vizsgálat céljából.
• Az ASP megelőzése érdekében a vaddisznóállomány gyérítése és az egyenletes vizsgálati nyomás céljából a hatóságnak diagnosztikai célú kilövést kell elrendelnie. A diagnosztikai kilövés során törekedni kell arra, hogy a kilőtt egyedek legalább 70%-a süldő és malac legyen. A vadászatra jogosult sem írott sem íratlan formában nem korlátozhatja vagy tilthatja és nem szankcionálhatja a kocák kilövését.
• Az elhullottan talált, valamint gázolt és a tünetek miatt diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók hulláit (vaddisznóhulla), valamint a kilőtt, felhasználásra kerülő vaddisznók zsigereit a vadászatra jogosultaknak össze kell gyűjteniük és ezek ártalmatlanítását 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozóban kell elvégezni.
• A szabadon élő vaddisznók állományfenntartás céljából történő takarmányozása tilos!
-
Házisertésekre vonatkozó utasítások
• A magas kockázatú a terület elrendelését követő 60 napon belül a területen található valamennyi sertéstartó gazdaságot fel kell keresni a sertésállományok korcsoportonkénti összeírása, valamint az állattartók járványügyi tájékoztatása, a magas kockázatú területen ajánlott „Jó Sertéstartási Gyakorlat” nyomtatott formában történő átadása céljából. A tájékoztatásnak ki kell térnie a tartók azon kötelezettségére, hogy a sertéstartásban bekövetkező változást (tartás befejezése, szüneteltetése, újraindítása, tartási hely változása stb.) be kell jelenteniük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak.
• Fel kell mérni, hogy a magas területén lévő sertésállományok között mennyi az ideiglenesen vagy tartósan kültéren tartott állomány. Az ilyen állományokról külön nyilvántartást kell vezetni. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel körülvéve, vagy más, a HJK vezetője (ha nincs a megyében HJK, akkor a megyei főállatorvos) által elfogadott módszerrel kell megakadályoznia a házi sertések és vaddisznók érintkezését.
• Mind a nagylétszámú, mind kislétszámú állományok esetében fokozott figyelmet kell fordítania az általános járványvédelmi (biológiai biztonsági) előírások betartatása mellett az ASP megelőzése szempontjából kiemelt jelentőségű járványvédelmi (biológiai biztonsági) követelmények betartására is.
• A magas kockázatú területen elhullott házisertések hulláját 1. vagy 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék feldolgozó üzemben kell ártalmatlanítani, a kislétszámú gazdaságok esetében erről a Helyi Járványvédelmi Központnak (HJK) kell gondoskodnia.
-
-
"Jó Sertéstartási Gyakorlat” háztáji sertéstartóknak
Az ASP vírus házisertés-állományra való átterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos kiadta a „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutatót. A dokumentum a fertőzött területen minden sertéstartóra – a tartott darabszámtól függetlenül – kötelezően betartandó minimális járványvédelmi előírásokat tartalmazza. Az intézkedések betartása a magas kockázatú területeken ajánlott.
Fenti információkról, valamint a kapcsolódó teendőkről, kötelezettségekről hamarosan mind a fertőzött, mind a magas kockázatú területeken található sertéstartó gazdaságokat levélben értesíti a hatóság. A Nébih kéri az érintetteket, hogy a tájékoztatókat alaposan tanulmányozzák át és kövessék az abban leírt utasításokat.
Kapcsolódó anyag:
"Jó Sertéstartási Gyakorlat" útmutató (pdf)
Kivonat a szigorúan korlátozott terület (SZKT) feloldásának, valamint fertőzött és magas kockázatú területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályairól
-
I. Szigorúan korlátozott terület (SZKT) feloldásának szakmai szabályai
A szigorúan korlátozott terület (SZKT) megszüntetésének feltételeit az Országos Főállatorvos 5/2025. számú határozatával kiadott Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési tervének 2.2.4. pontja határozza meg.
-
II. A fertőzött területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai
Fertőzött terület feloldása ASP Szakértői Csoport kezdeményezheti Feloldás feltételei ASP Szakértői Akciócsoport által meghatározott szakmai szempontok Fertőzött terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján, amelyet az Országos Főállatovos utasítása alapján állít össze ASP Szakértői Akciócsoport által meghatározott szakmai szempontok Egy, a fertőzött területbe tartozó vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, ha Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a fertőzött területbe tartozó vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására javaslatot lehet tenni, ha Az alább felsorolt feltételeknek a vadgazdálkodási egység megfelel: Az alább felsorolt feltételeknek az egybefüggő terület megfelel: a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján a vadgazdálkodási egység már nem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába. a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már az egybefüggő terület egyik vadgazdálkodási egysége sem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába. b) A vadgazdálkodási egység területén, vagy területe egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület. b) Az egybefüggő területen, vagy annak egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület. c) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak. c) Az egybefüggő terület egyetlen egysége sem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak. d) A vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűsége legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2. d) Az egybefüggő terület minden egyes vadgazdálkodási egysége esetén a legutolsó februári becsült létszám, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűség legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2. e) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik. e) Az egybefüggő terület egyetlen vadgazdálkodási egysége sem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik. f) Az elmúlt egy év során annyi, a vadgazdálkodási egység területéről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 1%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatásához. f) Az elmúlt egy év során annyi, az egybefüggő területről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 1%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatásához. g) A vadgazdálkodási egység területén az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt. g) Az egybefüggő területen az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt. h) A virológiai (PCR) vizsgálatok során a vadgazdálkodási egység területéről származó legalább 1 elhullott vaddisznó vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt, abban az esetben, ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznót lőttek ki. h) Az elmúlt 6 hónap alatt a virológiai (PCR) vizsgálatok során legalább annyi elhullott vaddisznó vizsgálata vezetett negatív eredményre, amennyi az egybefüggő területen az olyan vadgazdálkodási egységek száma, amelyek esetében igaz, hogy a legutolsó februári becsült létszám 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznó került kilövésre. i) Ha az elmúlt egy évben a vadgazdálkodási egység területéről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt. i) Ha az elmúlt egy évben az egybefüggő területről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt. Az alacsony vaddisznósűrűségű vadgazdálkodási egységekre vonatkozó speciális feltételek: Az alacsony vaddisznósűrűségű egybefüggő területekre vonatkozó speciális feltételek: j) Ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 2%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása. j) Ha az egybefüggő terület legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 2%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása. k) A vadgazdálkodási egység mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2. k) Az egybefüggő terület mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2. A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGI (PREVALENCIA) SZINTEK ESETÉN Vaddisznó létszám a vadgazdálkodási egységben vagy az egybefüggő területen, az útmutató munkalapon leírtak szerint meghatározva A minimális mintaszám az alábbi prevalencia szintek esetén 10% 5% 2% 1% 10 10 10 10 10 15 13 14 15 15 20 16 19 20 20 25 17 23 25 25 30 19 26 30 30 35 20 28 35 35 40 21 31 40 40 45 21 33 43 45 50 22 35 48 50 55 22 36 51 55 60 23 38 55 60 65 23 39 58 65 70 24 40 62 70 75 24 41 65 74 80 24 42 68 79 85 25 43 71 83 90 25 43 73 87 95 25 44 76 81 100 25 45 68 95 120 26 47 86 111 140 26 48 92 124 160 27 49 97 136 180 27 50 101 146 200 27 51 105 155 250 27 53 112 175 300 28 54 117 189 350 28 54 121 201 400 28 55 124 211 450 28 55 127 218 500 28 56 129 225 600 28 56 132 235 700 28 57 134 243 800 28 57 136 249 900 28 57 137 254 1000 29 57 138 258 1200 29 57 140 264 1400 29 58 141 269 1600 29 58 142 272 1800 29 58 143 275 2000 29 58 143 277 3000 29 58 145 284 4000 29 58 146 288 5000 29 59 147 290 6000 29 59 147 291 7000 29 59 147 292 8000 29 59 147 293 9000 29 59 148 294 10000 29 59 148 294 >10000 29 59 150 296 Útmutató a prevalencia táblázathoz 1. A prevalancia táblázat első oszlopában szereplő vaddisznólétszám meghatározása A prevalencia táblázathoz a vaddisznó létszámot az előző vadászati évben kilőtt vaddisznók számából kell visszaszámolni, 200%-os hasznosítást feltételezve, annak érdekében, hogy a februári esetleges alulbecslés miatt a minimálisan szükséges mintaszám ne legyen az indokoltnál kevesebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilőtt vaddisznók számát el kell osztani kettővel, és ha az eredmény törtszám, akkor azt a matematikai szabályok szerint egész számra kell kerekíteni. 2. Eljárás akkor, ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van 2.1. Normál eljárás Ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van a vaddisznólétszámot a matematikai szabályok alapján kerekíteni kell a táblázatban szereplő kisebb vagy nagyobb értékre. Kivételt képeznek ez alól a 2.2. pontban említett vaddisznólétszámok, amikor pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. Példák a normál eljárásra: · Vaddisznólétszám: 48, ekkor a táblázatnak a 50 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont). · Vaddisznólétszám: 47, ekkor a táblázatnak a 45 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont) · Vaddisznólétszám: 109, ekkor a táblázatnak a 100 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 110, ekkor a táblázatnak a 120 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 475, ekkor a táblázatnak a 500 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 474, ekkor a táblázatnak a 450 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. 2.2. Speciális eljárás kis vaddisznólétszám esetén a) 10%-os prevalencia esetén: 1-11 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. b) 5%-os prevalencia esetén: 1-19 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. c) 2%-os prevalencia esetén: 1-41 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. d) 1%-os prevalencia esetén: 1-72 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. -
III. A magas kockázatú területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai
A magas kockázatú terület feloldása ASP Szakértői Csoport kezdeményezheti Feloldás feltételei ASP Szakértői Akciócsoport által meghatározott szakmai szempontok A magas kockázatú terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján, amelyet az Országos Főállatovos utasítása alapján állít össze ASP Szakértői Akciócsoport által meghatározott szakmai szempontok Egy, a magas kockázatú területbe tartozó vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, ha Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a magas kockázatű területbe tartozó vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására javaslatot lehet tenni, ha Az alább felsorolt feltételeknek a vadgazdálkodási egység megfelel: Az alább felsorolt feltételeknek az egybefüggő terület megfelel: a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján a vadgazdálkodási egység már nem tartozik a magas kockázatú kategóriába. a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már az egybefüggő terület egyik vadgazdálkodási egysége sem tartozik a magas kockázatú kategóriába. b) Ha az adott vadgazdálkodási egység korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt. b) Ha az egybefüggő területbe tartozó vadgazdálkodási egységek valamelyike korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt. c) A vadgazdálkodási egység területén, vagy területe egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület. c) Az egybefüggő területen, vagy annak egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület. d) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a c) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak. d) Az egybefüggő terület egyetlen egysége sem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak. e) A vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűsége legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2. e) Az egybefüggő terület minden egyes vadgazdálkodási egysége esetén a legutolsó februári becsült létszám, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűség legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2. f) Az elmúlt egy év során annyi, a vadgazdálkodási egység területéről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 5%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatásához, illetve ha a h) pontban foglaltak nem teljesülnek, akkor negatív eredményt adó vaddisznók számának az ASP vírusa 2%-os előfordulásának 95%-os biztonsággal való kimutatásához kell elegendőnek lennie. f) Az elmúlt egy év során annyi, az egybefüggő területről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 5%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatásához, illetve ha a h) pontban foglaltak nem teljesülnek, akkor negatív eredményt adó vaddisznók számának az ASP vírusa 2%-os előfordulásának 95%-os biztonsággal való kimutatásához kell elegendőnek lennie. g) A vadgazdálkodási egység területén az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt. g) Az egybefüggő területen az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt. h) A virológiai (PCR) vizsgálatok során a vadgazdálkodási egység területéről származó legalább 1 elhullott vaddisznó vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt, abban az esetben, ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznót lőttek ki. h) Az elmúlt 6 hónap alatt a virológiai (PCR) vizsgálatok során legalább annyi elhullott vaddisznó vizsgálata vezetett negatív eredményre, amennyi az egybefüggő területen az olyan vadgazdálkodási egységek száma, amelyek esetében igaz, hogy a legutolsó februári becsült létszám 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznó került kilövésre. i) Ha az elmúlt egy évben a vadgazdálkodási egység területéről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt. i) Ha az elmúlt egy évben az egybefüggő területről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt. Az alacsony vaddisznósűrűségű vadgazdálkodási egységekre vonatkozó speciális feltételek: Az alacsony vaddisznósűrűségű egybefüggő területekre vonatkozó speciális feltételek: j) Ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 10%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása, kivéve ha a h) pont vonatkozik a vadgazdálkodási egységre és az nem teljesült. Az utóbbi esetben az f) pontban foglaltak maradnak érvényben. j) Ha az egybefüggő terület legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 10%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása, kivéve ha a h) pont vonatkozik az egybefüggő területre, de az nem teljesült. Az utóbbi esetben az f) pontban foglaltak maradnak érvényben. k) A vadgazdálkodási egység mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2. k) Az egybefüggő terület mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2. A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGI (PREVALENCIA) SZINTEK ESETÉN Vaddisznó létszám a vadgazdálkodási egységben vagy az egybefüggő területen, az útmutató munkalapon leírtak szerint meghatározva A minimális mintaszám az alábbi prevalencia szintek esetén 10% 5% 2% 1% 10 10 10 10 10 15 13 14 15 15 20 16 19 20 20 25 17 23 25 25 30 19 26 30 30 35 20 28 35 35 40 21 31 40 40 45 21 33 43 45 50 22 35 48 50 55 22 36 51 55 60 23 38 55 60 65 23 39 58 65 70 24 40 62 70 75 24 41 65 74 80 24 42 68 79 85 25 43 71 83 90 25 43 73 87 95 25 44 76 81 100 25 45 68 95 120 26 47 86 111 140 26 48 92 124 160 27 49 97 136 180 27 50 101 146 200 27 51 105 155 250 27 53 112 175 300 28 54 117 189 350 28 54 121 201 400 28 55 124 211 450 28 55 127 218 500 28 56 129 225 600 28 56 132 235 700 28 57 134 243 800 28 57 136 249 900 28 57 137 254 1000 29 57 138 258 1200 29 57 140 264 1400 29 58 141 269 1600 29 58 142 272 1800 29 58 143 275 2000 29 58 143 277 3000 29 58 145 284 4000 29 58 146 288 5000 29 59 147 290 6000 29 59 147 291 7000 29 59 147 292 8000 29 59 147 293 9000 29 59 148 294 10000 29 59 148 294 >10000 29 59 150 296 Útmutató a prevalencia táblázathoz 1. A prevalancia táblázat első oszlopában szereplő vaddisznólétszám meghatározása A prevalencia táblázathoz a vaddisznó létszámot az előző vadászati évben kilőtt vaddisznók számából kell visszaszámolni, 200%-os hasznosítást feltételezve, annak érdekében, hogy a februári esetleges alulbecslés miatt a minimálisan szükséges mintaszám ne legyen az indokoltnál kevesebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilőtt vaddisznók számát el kell osztani kettővel, és ha az eredmény törtszám, akkor azt a matematikai szabályok szerint egész számra kell kerekíteni. 2. Eljárás akkor, ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van 2.1. Normál eljárás Ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van a vaddisznólétszámot a matematikai szabályok alapján kerekíteni kell a táblázatban szereplő kisebb vagy nagyobb értékre. Kivételt képeznek ez alól a 2.2. pontban említett vaddisznólétszámok, amikor pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. Példák a normál eljárásra: · Vaddisznólétszám: 48, ekkor a táblázatnak a 50 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont). · Vaddisznólétszám: 47, ekkor a táblázatnak a 45 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont) · Vaddisznólétszám: 109, ekkor a táblázatnak a 100 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 110, ekkor a táblázatnak a 120 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 475, ekkor a táblázatnak a 500 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. · Vaddisznólétszám: 474, ekkor a táblázatnak a 450 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni. 2.2. Speciális eljárás kis vaddisznólétszám esetén a) 10%-os prevalencia esetén: 1-11 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. b) 5%-os prevalencia esetén: 1-19 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. c) 2%-os prevalencia esetén: 1-41 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám. d) 1%-os prevalencia esetén: 1-72 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.
