Afrikai sertéspestis

  • ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ASP-RŐL

    • Milyen betegség az afrikai sertéspestis és mi okozza?

      Az afrikai sertéspestis (a továbbiakban: ASP) a házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, test-szerte vérzésekkel járó, vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad.

    • Hogyan és milyen gyorsan terjed a betegség?

      A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

    • Mik a tünetei?

      A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

      Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony.

      Kórboncoláskor testszerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad véres tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.
    • Milyen gyorsan pusztul el a beteg állat?

      Általában 3-5 nap alatt megjelennek a jellegzetes tünetek és ezt követően nagy valószínűséggel el is pusztul a sertés.

    • Mindig halálos kimenetelű?

      A fertőzött állatok 90 %-a 3-5 napon belül elpusztul, azonban egy állományon belül egyszerre az állatoknak csak kb.10-15%-a fertőződik meg.

    • Van ellene védőoltás vagy gyógyszer a már beteg állatoknak?

      Sem a megelőzést szolgáló vakcina, sem olyan gyógyszer, amivel az állatok meggyógyíthatóak, nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését csak a fertőződött állományok gyors és teljes felszámolásával lehet megállítani.

    • Veszélyes az emberre az ASP?

      Nem, emberre semmilyen veszélyt nem jelent az ASP. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg.

    • Más állatot megbetegíthet?

      A házi sertésen és a vaddisznón kívül más állatot nem betegít meg a vírus.

  • INFORMÁCIÓK A LAKOSSÁG RÉSZÉRE

    • Hol fordul elő a betegség?

      Magyarországon az ASP 2018 tavaszáig egyáltalán nem fordult elő és jelenleg is csak a vaddisznó állományban állapították meg.

      A Magyarországhoz kelet felől közeledő járvány a vírus Afrikából Grúziába 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométert terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta ezen a területen házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. Magyarországon először 2018. április 21-én mutatta ki a Nébih laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, a fertőzött hullát Heves megyéből szállították be intézeti vizsgálatra.

    • Hogyan juthatott be hazánkba a betegség?

      Az ASP Európa szerte folyamatosan terjed. Hazánkba való bejutásában a vaddisznók vándorlásából adódó természetes terjedésen túl (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei esetek), valószínűsíthetően jelentős szerepe volt a felelőtlen emberi magatartásnak is, azaz, hogy a tiltás ellenére fertőzött sertéshúsból készült hústerméket hoztak be Magyarország területére (Heves megye).

    • Biztonságosak a sertéshúsból készült termékek?

      Igen, a Magyarországon nevelt sertésekből származó sertéshús és az ebből készült termékek is biztonsággal fogyaszthatóak!

    • A vaddisznók megbetegedése miatt várható erdők elzárása a kirándulók elől?

      Nem, az ASP ugyanis csak a házi sertések és a vaddisznók betegsége. Az emberre semmilyen veszélyt nem jelent, ezért nem is kell az erdőket „bezárni”. Az úgynevezett különösen ellenőrzött területek határán azonban a turisták találkozhatnak olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

      Fontos, hogy ha az erdőjáró elhullott vagy betegnek látszó vaddisznóval találkozik, akkor azt jelentse be a Nébih zöldszámán (06-80/263-244), a terület gondozójának, a hatósági állatorvosnak, a járási hivatalnak vagy akár a település önkormányzatának.
    • Vezetnek be korlátozásokat a különféle turisztikai rendezvények tartásával kapcsolatban?

      Nem, semmilyen korlátozás nem érinti a turisztikai rendezvényeket. A különösen ellenőrzött területek határán találkozhatnak a turisták olyan tájékoztató plakátokkal, amelyek arra hívják fel a figyelmüket, hogy afrikai sertéspestissel fertőzött területre kívánnak belépni.

    • Számítani kell készlethiányra sertéshúsból, illetve húskészítményekből, mint madárinfluenza idején?

      Nem kell számítani sertéshús, húskészítmény hiányára. Sőt, az afrikai sertéspestis jóval rövidebb ideig és jóval kevesebb gazdaságot fog érinteni, mint a madárinfluenza. Ráadásul Magyarországról jelentős mennyiségben került exportálásra sertéshús/sertéshúskészítmény és ez az export, elsősorban a távol-keleti országok vonatkozásában valószínűleg jelentősen csökkenni fog. Tehát inkább a sertéshús dömpingre kell felkészülni.

  • ÁLLATTARTÓKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

    • Mitől betegedhetnek meg az állataim?

      Az afrikai sertéspestis különösen veszélyes betegség, mivel az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszer-hulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek vagy akár ruhának.

    • Milyen tüneteket okoz a sertésekben a betegség?

      A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

      Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed.

      Éppen ez teszi nehézzé a betegség megjelenésének korai észlelését egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben fog látványosan megnövekedni. Kórboncoláskor test-szerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad véres tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.

    • Hogyan előzhetem meg, hogy megbetegedjenek az állataim, és mit tehetek a betegség terjedése ellen?

      A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a MEGELŐZÉS! Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból, a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

      A körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) és a sertéstartást szabályozó különböző jogszabályok betartásával (tenyészetek és tartási helyek regisztrációja, állatorvosi felügyelete, a telepek járványvédelmi zártsága) az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség behurcolásának megelőzéséért. Ezen kívül a sertéstelepeken a jogszabályban is előírt járványvédelmi intézkedések, valamint az alapvető higiéniai feltételek betartásával előzhető meg az állomány fertőződése:

           - meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval, vagy annak bármely részével érintkezzenek;
           - a telepre behajtó gépjárműveket fertőtleníteni kell, a belépő személyeknek pedig át kell öltöznie;
           - állati eredetű terméket tartalmazó élelmiszerhulladékot („moslékot”) soha ne adjunk a sertéseknek (az állati eredetű anyagot tartalmazó „moslék” etetése jogszabály alapján is tilos)!

      Ezek az egyszerű és ésszerű intézkedések a háztáji sertéstartó gazdaságokban is megvalósíthatók, és igen nagy jelentőségük van a kis létszámú telepek járványvédelmének növelésében.

    • Beoltathatom az állataimat a betegség ellen?

      A betegséggel ellen jelenleg nem létezik vakcina. A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés.

    • Levághatom a hízómat, ha nincsenek tünetei?

      A fertőzött területen is le lehet vágni az egészséges sertéseket, de minden esetben előzetesen be kell jelenteni a járási hivatalban.

    • Eladhatok/vehetek malacot, hízót?

      A fertőzött területről csak a szállítást megelőzően állatorvos által elvégzett vizsgálatokat követően, hatósági állatorvos által ellenjegyzett írásos engedéllyel lehet az álatokat szállítani. Ez igaz a területen belüli és a területről történő kiszállításokra is. 

    • Kihez fordulhatok, ha úgy látom, beteg az állatom?

      A gazdák elsősorban keressék szolgáltató állatorvosukat, ha őt nem érik el, akkor a járási hivatalnál tudják állataik megbetegedését, esetleg elhullását jelenteni. Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség valamennyi, az állattal foglalkozó személyre (így állatszállítókra, vágóhidak üzemeltetőire) is vonatkozik.

      Az állomány ASP-vel való megfertőződésére engednek következtetni az alábbi tünetek:

           - bágyadtság, étvágytalanság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, hirtelen elhullás,
           - vérzések testszerte a bőrön, a bőr lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, vetélés.

           - 
    • Milyen intézkedéseket tett a hatóság a betegség megelőzésére, illetve megfékezésére?

      Az országos főállatorvos már az első ukrajnai kitörés után elrendelte a magyar-ukrán határszakaszon a tehergépkocsik számára a fertőtlenítőkapun, a személygépjárművek, buszok és egyéb járművek részére pedig a kerékfertőtlenítőn történő áthaladást. Mivel a kórokozó túlélőképessége kivételesen nagy, a személyes poggyászokat is fokozott ellenőrzés alá vonják határátkeléskor, és az abban talált élelmiszerek kobzásra kerülnek. A magyar állategészségügyi hatóság a NAV és a Rendőrség bevonásával fokozottan ellenőrzi a közúti sertésszállítmányokat. A magyar hatóság a betegség uniós megjelenése óta több száz illegálisan szállított, ismeretlen származású sertés megsemmisítését rendelte el.

      Emellett a lakosság és a sertésszektorban dolgozók figyelmének felhívásával, tudományos, szakmai rendezvények szervezésével igyekszik eljuttatni mind szélesebb körben a betegséggel kapcsolatos információkat. Ezzel párhuzamosan a vadászatra jogosultak közreműködésével 2014. év eleje óta zajlik a magyarországi vaddisznóállomány vizsgálata.

      Az első magyarországi vaddisznó megbetegedést követően a hatósági további szigorú intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy megakadályozzuk a betegség házi sertésekre való átterjedését. Erről a Nébih ASP aloldalán tájékozódhatnak.

    • Mit tesz most a hatóság? Milyen intézkedéseket hoz?

      Az ASP vírusát Magyarországon csak vaddisznókban mutatták ki. A meghozott intézkedések is ennek megfelelően történtek és történnek:

      A hatóság a fertőzött vaddisznó megtalálási helye körül, több vadásztársaság területét is magába foglalóan kijelölte az ún. fertőzött területet, ahol –a házi sertésekre vonatkozóan – az alábbi intézkedések léptek életbe:

      1. Valamennyi gazdaságban kötelezően elvégzendő a sertések korcsoportok szerinti nyilvántartásba vétele, a ki- és beszállítások korlátozása, továbbá a járványvédelmi zártság fokozása.
      2. A területről származó sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje kizárólag az előzetes állategészségügyi vizsgálat kedvező eredményét követően a hatósági állatorvos külön engedélyével és csak Magyarországon belülre szállítható.
      3. A kültéri sertéstartás helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében.
      4. A kislétszámú sertéstelepeken elhullott és megvizsgált házi sertések ártalmatlanítása állami költségre történik.
      5.  A fertőzött területen belüli különös ellenőrzött területen sertések takarmányozására friss lekaszált füvet és egyéb zöld takarmányt felhasználni a továbbiakban tilos!
    • Mikor oldhatják fel leghamarabb a hazánkkal szembeni korlátozó intézkedéseket?

      Az Állategészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az utolsó esetet követően három évnek kell eltelni, amíg egy ország visszakaphatja a mentes státuszát és ezt követően indulhatnak újra a távol-keleti exportok. Tehát nagyon hosszú időnek kell eltelni. Amíg a betegség csak vaddisznóban kerül megállapításra, az EU-n belüli export korlátozások csak a fertőzött területről való élő sertés kiszállításra vonatkoznak.

    • Mi történik, ha egy sertéstartó gazdaságban megállapítják az afrikai sertéspestis jelenlétét?

      Amennyiben a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálat kimutatja, a gazdaságban található valamennyi sertés a hatóság felügyelete mellett leölésre kerül, a hullákat, állati eredetű termékeket és ragályfogó tárgyakat ártalmatlanítják. A gazdaságban annak kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 km sugarú ún. védőkörzetet, és minimum 10 km sugarú ún. megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezek a korlátozás alatti területek. Ezen körzetekben a sertéstartó telepeket a hatóság nyilvántartásba veszi, a védőkörzetben lévőket meg is látogatja, ellenőrzi a nyilvántartásokat és mintát vesz a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. A védőkörzetben a hatóság engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy oda be más fajú állat se kerülhet, a megfigyelési körzetben ezt az első 7 napban kell alkalmazni. Az élőállat- és állati eredetű termék forgalma tilos, a védőkörzetben a fertőzött telep fertőtlenítését követő 40, a megfigyelésiben 30 nap elteltével, a hatóság engedélyével, csak meghatározott feltételek esetén lehetséges (pl. vágóhídra vagy állatifehérje-feldolgozó üzembe való közvetlen szállítás.) A korlátozás alatti területekre – a hatóság engedélyével, azonnali vágásra történő szállítás kivételével – az ország betegséggel nem érintett területeiről is tilos az állatok beszállítása! Az érintett telepek sertésekkel való újbóli betelepítése minimum 40 nappal a fertőtlenítése elvégzése után, a korlátozás alatti terület feloldását követően lehetséges.

    • A leölt állatok után jár majd kártalanítás?

      A leölt állatokért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, kártalanítás nem jár. 

    • Az állat értékén túl a bevételkiesést is kompenzálják majd?

      A kártalanítás csak az állat értéke után jár, illetve minden olyan eszköz, tárgy, esetleg takarmány után is, amit meg kellett semmisíteni a betegség terjedésének megelőzése miatt. Az elmaradt haszon megtérítésére jelenleg nincs jogszabály, de a szakemberek vizsgálják a lehetőségeket.

    • Milyen károkat okozhat a betegség?

      A betegség házi sertésekben való esetleges hazai megjelenése súlyosan érintheti a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét. A fertőzött állományokat ugyanis le kell ölni, emellett azonnali és hosszú távú korlátozások lépnek életbe, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot. Ezért kell mindent megtenni a házi sertés állományok fertőződésének megakadályozására.
    • Betiltják az állatvásárokat?

      Az állatvásárokat egyelőre nem tiltják be. Persze abban az esetben, ha jelentősen romlik a járványhelyzet, akkor ez is egy lehetséges intézkedés.

    • A korlátozás alá vont térségekből származó sertések vágására terveznek vágóhidat kijelölni?

      Nem. A jelenlegi korlátozás alá vont területről származó sertésekből készült hús, húskészítmények Magyarországon és az EU-ban is korlátozás nélkül forgalmazhatóak, mivel csak vaddisznóban mutatták ki eddig az ASP-t. (Az ASP-vel kapcsolatos járványügyi intézkedések alapján egyébként nincs is lehetőség zárt vagy elkülönített vágást elrendelni.)

    • Mintát vett az állományomban az állatorvos. Mennyi ideig tart az elemzése?

      A minták átvétele és a Nébih laboratóriumi vizsgálatra szállítása a hét minden munkanapján folyamatosan történik.  A minta laboratóriumba érkezését követő 72 órán belül elkészül az eredmény.

  • VADÁSZOKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

    • Várható, hogy országszerte elterjed a betegség és ki kell irtani minden vaddisznót?

      A Nébih mindent megtesz, hogy a betegség helyben maradjon. Jelenlegi tudásunk szerint évente maximum 20-50km-t terjed a fertőzés a vadállományokban. A hatóság minden erőfeszítést megtesz, hogy ezt a terjedést megállítsa, vagy nagyságrendekkel lassítsa. Emellett a legfontosabb feladat a házi sertést tartók előtt áll, mégpedig, hogy a megfelelő járványvédelmi intézkedéseket betartsák, és ezzel megelőzhető legyen, hogy a betegség házi sertésekben is megjelenjen. Nagyon fontos a vaddisznóállomány intenzív gyérítése, de teljes felszámolása kivitelezhetetlen.

    • A vaddisznókat is aktívan irtják majd?

      Igen, az ország teljes területén célszerű lenne a vaddisznó állományok gyérítése, a fertőzött területen azonban ez kötelessége is a vadászoknak.

    • Milyen módszerekkel történik a leölés? Kik végzik?

      A vadállományokban történő megállapítást megelőzően is már fokozottan kellett lőni a vaddisznó kocákat és 1 évnél fiatalabb süldőket. A vadállomány gyérítése az egyik legfontosabb intézkedés, mely a betegség terjedését lassíthatja, megállíthatja. A fertőzött területen elrendelt diagnosztikai célú állománygyérítés a hivatásos vadászok feladata.

    • Mi történik, ha egy vaddisznóállományban megjelenik a betegség?

      Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, a megállapítás helye körül a hatóság kijelöli a fertőzött területet, annak belső részén pedig a különösen ellenőrzött területet. A társas vadászatok ideiglenesen felfüggesztésre kerülnek, egyéni vadászat is csak a járványvédelmi képzés elvégzése után lehetséges, de csak a különösen ellenőrzött területen kívül és vaddisznó kivételével. Intenzíven megkezdődik a vaddisznó hullák keresése és vizsgálata. Csak miután elegendő információ áll rendelkezésre a vírus elterjedési területéről, a járvány lefutásának aktuális helyzetéről (kb. két hónap), akkor kerülhet sor a tiltások enyhítésére: egyéb vadfajok vadászatának engedélyezése a különösen ellenőrzött területen is, és a vaddisznók állománygyérítő diagnosztikai kilövése a fertőzött területen.

      A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznóból az állategészségügyi hatóság mintát vesz és megvizsgálja. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és csak a fertőzött területen belül. A hullákat ártalmatlanítják.

      A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki. A mentesítési terv tartalmazza azokat a részletes szabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkoznak.
    • Felhasználható, eladható a vaddisznóhús?

      A fertőzött területen lőtt vaddisznó saját célra a negatív intézeti eredményt követően használható fel, de csak a fertőzött területen belül. Értékesítése, a területről való kiszállítása szigorúan tilos!

    • Milyen kártalanítás jár a vadászoknak?

      A kártalanítás szabályait a 2/2018. számú Országos Főállatorvosi Határozat és annak mellékletei részletesen tartalmazzák. Ezek közül a diagnosztikai kilövés során, állománygyérítés céljából elejtetett és megsemmisített vaddisznó testek után az alábbi kártalanítási összeg jár a vadászatra jogosultnak:

      I. Az ASP szempontjából magas kockázatú és a közepes kockázatú területen alkalmazandó értékek zsigerelt testtömeg szerint:

           1. malac (20 kg alatt) – 25.000 Ft
           2. süldő (20-30 kg között) – 35.000 Ft
           3. koca (50 kg fölött) – 60.000 Ft

      II. Az ASP-vel fertőzött területen alkalmazandó értékek zsigerelt testtömeg szerint:

           1. malac (20 kg alatt) – 25.000 Ft
           2. süldő (20-30 kg között) – 35.000 Ft
           3. süldő (30-50 kg között) – 50.000 Ft
           4. koca (50 kg fölött) – 60.000 Ft
           5. kan (50 kg fölött) – 100.000 Ft

      Ezen túlmenően, mivel a  vadászati törvény komoly kötelezettségeket ró a vadásztársaságokra a vadkár elhárítás területén, és  a vadászati tilalom alatt ennek a feladatuknak nem tudnak teljes mértékben eleget tenni, ezért a vadászati tilalom ideje alatt a vadászati tilalom alá eső vadállatok által a termesztett mezőgazdasági kultúrákban okozott károkat az állam átvállalja.

    • Miért elásni kell a hullákat, miért nem jó megoldás az égetés?

      Az elsődleges cél a vírus helyhez kötése. Ezért nem tanácsos a hullák nagy távolságra való szállítása, hanem helyben való elásása. Gyűjtőpontok alakítanak ki a fertőzött területen diagnosztikai célból kilőtt, egyébként egészségesnek tűnő sertések elszállítására, ahonnan a testeket az ATEV szállítja el. A helyben való, biztonságos és szabályos elégetésnek nincsenek meg a feltételei.

    • Lehet jelenleg vaddisznóra vadászni Magyarországon?

      Igen, sőt szükség van a megfelelő állománygyérítésre. A 2/2018. számú OFÁ határozat pontosan tartalmazza az ország területének ASP szempontjából való kockázati besorolását, vadásztársaságokra lebontva: magas, közepes és alacsony kockázatú terület. A vadászat során az ezekre a területekre vonatkozó szabályokat kell betartani. A járványhelyzet változása miatt szükség lehet a kockázati besorolás módosítására, erről a hatóság azonnal értesíti az érintett vadásztársaságokat. Vadászati tilalom csak a fertőzött területen, és ott is csak időszakosan van elrendelve.

    • Miért van szükség járványvédelmi képzésre?

      Ezeken a dokumentált képzéseken a vadászok megkapják a legfrissebb információkat az ASP járványhelyzettel kapcsolatban, valamint értesülnek a védekezés legfrissebb nemzetközi tapasztalatairól. Első kézből és azonnal értesülhetnek minden újabb ismeretanyagról, egyből választ kaphattak az őket érintő és foglalkoztató kérdésekre, és a végén tett vizsga által még inkább tudatosulhat bennük a rájuk váró, felelősségteljes és kitartó munkájuk biztosította kiemelkedően fontos szerepük a járvány elfojtásában.

    • A betegséggel érintett területeken miért tilos a vaddisznók vadászata? Nem pont az lenne a cél, hogy csökkenjen az állomány?

      Az ASP elleni küzdelem legelső lépése, hogy tisztába legyünk azzal, pontosan mekkora területen terjedt el a vírus a vaddisznó állományban. Ennek legbiztosabb módja az elhullott állatok szervezett és intenzív keresése és vizsgálata, és az adott területen való nyugalom biztosítása, így a fertőzött állatok elvándorlásának, és a vírus nagyobb területen való elterjedésének megakadályozása. Minden eddigi nemzetközi tapasztalat azt igazolja, hogy azon a területen, ahol a vírus már megjelent, az állomány helyhez kötésével a vírus sokkal gyorsabb és teljesebb „munkát” végez, mint bármilyen más állomány gyérítő módszer. Amikor már az elhullott vaddisznókból származó megfelelő számú minta vizsgálatával elég információ áll rendelkezésre a vírussal fertőzött terület nagyságáról, akkor lehet a különösen ellenőrzött területen kívül elrendelni a diagnosztikai kilövést állománygyérítés céljából, azon belül pedig az egyéb állatfajok vadászatát engedélyezni.

    • Telepítenek-e védőkerítést bárhol az országban?

      A védőkerítés telepítésének lehetőségét, annak kivitelezési formáját és módszerét, előnyeit és hátrányait, nehézségeit, eredményességét és költségeit a szakértői csoport folyamatosan vizsgálja, ahogy a több soros villanypásztor vadállomány vándorlást megakadályozó képességét is. A jelenlegi fertőzött területek sajátosságait, domborzati és útviszonyait is figyelembe véve eredményesen működő és működtethető vadkerítés telepítése nem kivitelezhető. Ahogy a fertőzés újabb behurcolását megakadályozandó, a magyar-ukrán határra telepített kerítésé sem.