Afrikai sertéspestis

  • Milyen betegség az afrikai sertéspestis és mi okozza?

    Az afrikai sertéspestis házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó vírusos betegsége. A kórokozó vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad. 

  • Hol fordul elő a betegség?

    Magyarországon afrikai sertéspestis még sohasem fordult elő. A jelenleg keletről Magyarország felé közeledő járvány a vírus Afrikából Oroszországba 2007-ben történő behurcolásával kezdődött. Az elmúlt években a betegség több száz kilométerre terjedt nyugatra és északra, 2012-ben jelent meg Ukrajnában, 2014-ben pedig az Európai Unió területén: Litvániában, Lettországban, Észtországban és Lengyelországban. Olaszországban, Szardínia szigetén évtizedek óta jelen van a betegség. 2016 augusztusáig Magyarországhoz legközelebb az országhatártól 250 km-re, Ukrajna Csernyivci területén állapították meg a betegséget. 2016 decemberében Kárpátalján is megjelent a vírus, azóta házi sertésben és vaddisznóban is több esetben kimutatták. 2017 június végén Csehországban vaddisznókban, július végén Romániában az ukrán és magyar határ közelében, egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

  • Milyen állatokat betegít meg az afrikai sertéspestis vírusa?

    Az afrikai sertéspestis Európában a házi sertéseket és vaddisznókat betegíti meg.

  • Emberre is veszélyes a betegség?

    Az afrikai sertéspestis vírusa nem betegíti meg az embert. A fertőzött állatokkal való érintkezés, fertőzött élelmiszer elfogyasztása az emberre nem jelent veszélyt.

  • Mitől betegedhetnek meg az állataim?

    A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereske­delme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül, igen gyorsan továbbterjed. A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A házi sertés állományok elsősorban fertőzött vaddisznókkal való kontaktus révén, beteg házi sertéseknek az állományba történő behozatalával, illetve állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék etetésével fertőződhetnek, de szerepe lehet a vírus mechanikus átvitelében bármilyen, a fertőzött állatok gondozásakor használt eszköznek, vagy akár ruhának.

  • Milyen tüneteket okoz sertésekben a betegség?

    A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződött lehet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

    Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed.

    Éppen ez teszi nehézzé a betegség megjelenésének korai észlelését egy gazdaságban, hiszen az elhullás nem minden esetben fog látványosan megnövekedni. Kórboncoláskor testszerte vérzések láthatók a savóshártyák alatt, valamint vérzések lehetnek a duzzadt nyirokcsomókban és a vese kéregállományában. Az emésztőcsatornában, húgyhólyagban véralvadék, a testüregekben szabad tartalom lehet jelen. A lép általában jelentősen megnagyobbodott.

  • Milyen károkat okozhat a betegség?

    A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereske­delme, valamint a vaddisznók mozgása révén országhatárokra tekintet nélkül igen gyorsan továbbterjed. A betegség hazai megjelenése súlyosan érintené a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét. A fertőzött állományokat ugyanis le kellene ölni, emellett azonnali és hosszú távú korlátozások lépnének életbe, megzavarva az Unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.  

  • Kinek kell szólnom, ha afrikai sertéspestis megbetegedésre gyanakszom?

    Amennyiben az alább felsorolt bármely tünetet vagy sertései elhullását tapasztalja, haladéktalanul értesítse szolgáltató állatorvosát vagy közvetlenül az állategészségügyi hatóságot! Az állattartót érintő bejelentési kötelezettség valamennyi, az állattal foglalkozó személyre (így állatszállítókra, vágóhidak üzemeltetőire) is vonatkozik.

    •    bágyadtság, étvágytalanság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz, hirtelen elhullás
    •    vérzések testszerte a bőrön, a bőr lilás elszíneződése, hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos vagy véres hasmenés, vetélés

  • Kaphatok-e kártalanítást a leölt sertéseim után?

    A leölt állatokért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, kártalanítás nem jár. 

  • Hogyan előzhetem meg, hogy megbetegedjenek az állataim, és mit tehetek a betegség terjedése ellen?

    A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a MEGELŐZÉS! Az illegális állatszállítás, az olcsó, ismeretlen származású, jelöletlen, dokumentáció nélkül szállított állatok nagyon nagy kockázatot jelentenek a hazai sertés- és vaddisznóállományra. Nem elhanyagolható jelentőségű a fertőzött országokból a fertőzött sertésből készült élelmiszerek behozatalával történő behurcolás veszélye sem.

    A körültekintő sertésvásárlással (csak a megfelelő állategészségügyi igazolásokkal rendelkező sertések legális behozatala) és a sertéstartást szabályozó különböző jogszabályok betartásával (tenyészetek és tartási helyek regisztrációja, állatorvosi felügyelete, a telepek járványvédelmi zártsága) az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség behurcolásának megelőzéséért. Ezen kívül a sertéstelepeken a jogszabályban is előírt járványvédelmi intézkedések, valamint az alapvető higiéniai feltételek betartásával előzhető meg az állomány fertőződése:

    • meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval, vagy annak bármely részével érintkezzenek;
    • a telepre behajtó gépjárműveket fertőtleníteni kell, a belépő személyeknek pedig át kell öltöznie;
    • állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékot („moslékot”) soha ne adjunk a sertéseknek (az állati eredetű anyagot tartalmazó „moslék” etetése jogszabály alapján is tilos!)

    Ezek az egyszerű és ésszerű intézkedések a háztáji sertéstartó gazdaságokban is megvalósíthatók, és igen nagy jelentőségük van a kislétszámú telepek járványvédelmének növelésében.

  • Milyen intézkedéseket tett a hatóság a behurcolás megelőzésére?

    Az országos főállatorvos már az első ukrajnai kitörés alkalmával elrendelte a magyar-ukrán határszakaszon a tehergépkocsik számára fertőtlenítőkapun, a személygépjárművek, buszok és egyéb járművek részére pedig kerékfertőtlenítőn történő áthaladást. Mivel a kórokozó túlélőképessége kivételesen nagy, a személyes poggyászokat is fokozott ellenőrzés alá vonják határátkeléskor, és az abban talált élelmiszerek kobzásra kerülnek. A magyar állategészségügyi hatóság a NAV és a Rendőrség bevonásával fokozottan ellenőrzi a közúti sertésszállítmányokat. A betegség Uniós megjelenése óta több száz illegálisan szállított, ismeretlen származású sertés megsemmisítését rendelte el.

    Emellett a lakosság és a sertésszektorban dolgozók figyelmének felhívásával, tudományos, szakmai rendezvények szervezésével igyekszik eljuttatni mind szélesebb körben a betegséggel kapcsolatos információkat. Ezzel párhuzamosan a vadászatra jogosultak közreműködésével 2014. év eleje óta zajlik a magyarországi vaddisznóállomány vizsgálata, melynek keretében a vírus jelenlétét mindeddig nem mutatták ki hazánkban.

  • Beoltathatom az állataimat a betegség ellen?

    A betegséggel ellen jelenleg nem létezik hatékony vakcina. A betegséggel kapcsolatban a legfontosabb a megelőzés.

  • Mi történik, ha egy sertéstartó gazdaságban megállapításra kerül az afrikai sertéspestis?

    Amennyiben a betegség jelenlétét a laboratóriumi vizsgálat kimutatja, a gazdaságban található valamennyi sertés a hatóság felügyelete mellett leölésre kerül, a hullákat, állati eredetű termékeket és betegség közvetető anyagokat ártalmatlanítják. A gazdaságban annak kiürítése után szigorított fertőtlenítést kell végezni. Az érintett gazdaság körül minimum 3 km sugarú ún. védőkörzetet, és minimum 10 km sugarú ún. megfigyelési körzetet jelölnek ki, ezek a korlátozás alatti területek. Ezen körzetekben a sertéstartó telepeket a hatóság nyilvántartásba veszi, a védőkörzetben lévőket meg is látogatja, ellenőrzi a nyilvántartásokat és mintát vesz a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. A védőkörzetben a hatóság engedélye nélkül a gazdaság területéről ki vagy oda be más fajú állat se kerülhet, a megfigyelési körzetben ezt az első 7 napban kell alkalmazni. Az élőállat- és állati eredetű termék forgalma tilos, a védőkörzetben a fertőzött telep fertőtlenítését követő 40, a megfigyelésiben 30 nap elteltével, a hatóság engedélyével, csak meghatározott feltételek esetén lehetséges (pl. vágóhídra vagy állatifehérje-feldolgozó üzembe való közvetlen szállítás.) A korlátozás alatti területekre – a hatóság engedélyével, azonnali vágásra történő szállítás kivételével – az ország betegséggel nem érintett területeiről is tilos az állatok beszállítása! Az érintett telepek sertésekkel való újbóli betelepítése minimum 40 nappal a fertőtlenítése elvégzése után, a korlátozás alatti terület feloldását követően lehetséges.

  • Mi történik, ha a betegség a vaddisznóállományban jelenik meg?

    Amennyiben a betegséget vaddisznóban állapítják meg, kijelölésre kerül egy fertőzött terület, ahol a sertéstartó gazdaságok hatósági megfigyelési alá kerülnek. A gazdaságokról nyilvántartás készül, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a házisertések vaddisznókkal vagy azokból származó termékekkel ne érintkezhessenek. A gazdaságokba sertések be- és kiszállítása tilos.

    A fertőzött területen valamennyi elhullott vagy kilőtt vaddisznót megvizsgál az állategészségügyi hatóság, azokból mintát vesz. Fertőzött területen lőtt vaddisznó húsa csak negatív laboratóriumi eredmény birtokában használható fel és szállítható el a területről. A hullákat ártalmatlanítják.
    A betegség vaddisznóban való előfordulása esetén az állategészségügyi hatóság részletes mentesítési tervet dolgoz ki, mely tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek például a vadászat feltételeire, az elejtett vaddisznók zsigereinek kezelésére vonatkozik.