EUDR
Az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet – EUDR
Az EUDR alapcélja
Az EUDR rendelet 3. cikke szerint a releváns áruk és a releváns termékek az EU piacán csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki onnan, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
- erdőirtásmentesek,
- előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt, és
- kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva.
Erdőirtásmentes egy áru vagy termék, ha annak előállítása során nem okoztak erdőirtást vagy erdőpusztulást.
Az EUDR rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül, külön nemzeti jogalkotás nélkül is alkalmazandó jogszabály valamennyi EU-s tagállamban. A nemzeti sajátságokra való tekintettel azonban minden tagállam a rendelet céljának, előírásainak megfelelő, a végrehajtást pontosító jogszabályokat fogad el és alkalmaz.
Együttműködés és partnerségek (hamarosan)
Hogyan működik együtt az EU más országokkal az EUDR bevezetése érdekében
Gyakran ismételt kérdések (hamarosan)
Nem találja, amit keres? Ide kattintva összegyűjtöttük az összes gyakori kérdést.
Erdőpusztulás
Az erdőpusztulás (EUDR 2. cikk 7. pont) az erdővel borított területek olyan strukturális változásai, amelyek a következő átalakítások formáját öltik:
a) a természetes vagy a természetesen regenerálódó erdők ültetvényerdőkké vagy egyéb fával borított területté való átalakítása; vagy
b) a természetes erdők telepített erdőkké való átalakítása;
Az ilyen átalakított területekről származó fatermékek nem hozhatók forgalomba az EU piacán vagy exportálhatók onnan. A fenntartható erdőgazdálkodási módszerek akkor alkalmazhatók és ösztönözhetők, ha nem vezetnek az erdőpusztulás fogalmának megfelelő átalakításhoz.
Az erdőterület egyéb célú átalakítása, például a városfejlesztés vagy infrastruktúra fejlesztés érdekében, nem tartozik az erdőirtás fogalomkörébe. Például egy olyan erdőterületről származó fa, amelyet jogszerűen termeltek ki út építéséhez, megfelel a rendeletnek.
-
"Erdőpusztulás okozása nélkül"
Az „erdőirtásmentes” fogalommeghatározás (2. cikk 13.b) - a fa áruk és termékek vonatkozásában - kifejezetten az erdőpusztulásra utal, mely követelmény akkor teljesül, ha a fát „2020. december 31. után úgy termelték ki az erdőből, hogy azzal nem okoztak erdőpusztulást”. Az „okozásra” való hivatkozás okozati összefüggést teremt a fakitermelés és az erdőpusztulás folyamata között.
Ez azt a tényt tükrözi, hogy az erdőkre más folyamatok is hatással lehetnek, beleértve az éghajlatváltozást, a betegségeket, a kitermeléshez vagy erdőirtáshoz nem kapcsolódó tüzeket. Az erdőpusztulás e lehetséges formái kívül esnek a rendelet hatályán; az EUDR a fakitermeléshez és az azt követő erdőmegújuláshoz kapcsolódó erdészeti tevékenységek által előidézett erdőpusztulással foglalkozik.
Az olyan területeken folytatott kitermelési tevékenységekből származó fatermékek továbbra is erdőirtásmentesnek tekinthetők, ahol maguk a kitermelési műveletek nem okoznak erdőpusztulást. Ezekben az esetekben megfelelő adatokkal és bizonyítékokkal kell alátámasztani, kimutatni azt, hogy az erdők állapotában a két időszak - 2020. december 31. és a fakitermelés - között bekövetkezett bármilyen változás nem függött össze a fakitermeléssel.
Ezen túlmenően, ha a fakitermelés célja az erdő védelme – például vihar vagy tűz után sérült fa kitermelése esetén; vagy amikor fertőzött fákat vágnak ki a kártevők és betegségek terjedésének megakadályozása érdekében – akkor ezt nem szabad úgy tekinteni, hogy a kitermelés „okozta” az erdőpusztulást. Ezekben az esetekben fontos, hogy elegendő adat és bizonyíték álljon rendelkezésre a fakitermelés tényleges céljának alátámasztására/kimutatására.
Az olyan területről származó termékek, ahol a kitermelési tevékenységek erdőpusztulást okoztak, nem felelnek meg a rendeletnek.
-
Történt-e erdőpusztulás?
A piaci szereplők figyelembe vehetik a kitermelés időpontjában rendelkezésre álló összes adatot és információt, az adott országban létező erdőgazdálkodási jogszabályokat, beleértve a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó terveket vagy a fenntartható kitermelésre vonatkozó jogi keretet, valamint az erdő kitermelés előtti állapotára, a kitermelési módszerre és annak várható hatásaira, a felújításra, az egyéb tervezett erdővédelmi és -helyreállítási intézkedésekre vonatkozó információkat és adatokat, valamint a rendelet 10. cikkében részletezett kockázatértékelési kritériumokkal kapcsolatos egyéb információkat.
Ha a kitermelés időpontjában a földterület további hasznosítási célja (újraerdősítés vagy átalakítás) nem ismert, akkor fennáll annak a kockázata, hogy ezek a kitermelési tevékenységek erdőpusztulást okozhatnak. Ezért ezeket a fatermékeket csak akkor lehet az uniós piacon forgalomba hozni, forgalmazni vagy onnan kivinni, ha ezt a kockázatot nullára vagy elhanyagolható mértékűre csökkentik.
Ha az erdő leromlott állapota tartósan fennmarad, akkor bármely jövőbeni fakitermelés azon a területen, ahol a 2020. december 31. után végzett fakitermelési tevékenységek erdőpusztulást okoztak, nem minősülne "erdőirtásmentesnek", és az innen származó releváns termékeket nem lehetne forgalomba hozni. Ezzel szemben, ha a jövőben az erdő megújul, és olyan erdőkategóriába kerül, amely az eredeti erdőállapothoz képest nem jelent erdőpusztulást, akkor az adott területről végzett további fakitermelési tevékenységből származó faanyag is "erdőirtásmentesnek" minősülhet.
-
Ültetés és magvetés az erdők védelme és megőrzése érdekében
Bizonyos erdőtípusokban a tudatos ültetés vagy magvetés hatékony és előnyben részesített módszer lehet az erdők helyreállítására, többek között természeti események (pl. viharok, tűz) utáni helyreállítás esetén, a nem őshonos invazív fajok, kártevők vagy betegségek kezelésére irányuló intézkedéseket követően, vagy olyan területek felújításának elősegítésére, ahol kedvezőtlen környezeti adottságok (pl. gyenge minűségű talaj, szárazság vagy fagy) vagy az éghajlatváltozás hatásai figyelhetők meg.
Ezért, míg a természetes vagy természetesen megújuló erdők ültetvényerdővé való átalakítása az "erdőpusztulás" kategóriájába tartozna, a rendelet szerint nem tartoznak az "ültetvényerdő" meghatározása alá "azok az erdők, amelyeket védelem vagy az ökoszisztéma helyreállítása céljából telepítettek, valamint azok az ültetéssel vagy magvetéssel létrehozott erdők, amelyek vágásérettségi korban természetesen regenerálódó erdőkre hasonlítanak vagy fognak hasonlítani.”
Ez a kivételszabály értelemszerűen a „telepített erdőkre” is vonatkozik.
Erdőirtás
Az erdőirtás (EUDR 2. cikk (3) bekezdés) az erdők mezőgazdasági használatra történő átalakítását jelenti, függetlenül attól, hogy azt ember okozta-e vagy sem, ez utóbbi alatt értve a természeti katasztrófák által okozott helyzeteket.
Annak értékeléséhez, hogy az áru (annak termesztése, előállítása révén) hozzájárult-e az erdőirtáshoz, időben visszamenőleg azt kell megvizsgálni, hogy a termőterület a rendeletben meghatározott időpont (2020. december 31.) óta bármikor is „erdő"-nek minősült-e.
Ha egy erdőt erdőtűz sújtott, és ezt követően (a 2020. december 31-i határnap után) alakították át mezőgazdasági használatra, a rendelet értelmében ez erdőirtásnak minősülne.
Ebben a konkrét esetben a piaci szereplőnek tilos a rendelet hatálya alá tartozó árukat beszereznie az adott területről.
Ezzel szemben, ha az erdőtűzzel érintett erdő természetes úton megújul vagy felújítják, az nem minősül erdőirtásnak, és a piaci szereplő arról erdőirtásmentesen termelhet ki fát, amint arra lehetősége lesz.
-
Erdő
A rendelet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete „erdő” fogalmának meghatározására támaszkodik. Ez négymilliárd hektárnyi olyan erdőt foglal magában - a mezőgazdaság által még nem használt földterület nagy részét -, amely a nemzeti jogszabályokban szavannaként, vizes élőhelyként és egyéb értékes ökoszisztémaként meghatározott területeket ölel fel.
A rendelet első felülvizsgálata - amelyet a hatálybalépéstől számított egy éven belül kell elvégezni - azt fogja felmérni, hogy milyen hatással járna a rendelet hatályának további kiterjesztése az „egyéb fával borított területekre”. A második felülvizsgálat - amelyet a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell elvégezni - azt fogja értékelni, hogy milyen hatással lenne a rendelet hatályának az „erdőkön” és az „egyéb fával borított területek”-en túli ökoszisztémákra való kiterjesztése.
-
Globális erdőirtás
A „globális erdőirtás” kifejezés a világszerte (az EU-n belül és kívül) zajló erdőirtást jelenti, ami az erdők mezőgazdasági használatra történő átalakítása miatt következik be, függetlenül attól, hogy ez ember által okozott-e vagy sem (az EUDR 2. cikk 3. pontjával összhangban).
-
A küszöbértékeket in situ elérni képes fák
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) definíciója szerint a legalább 5 méteres magasságú vagy ezt a magasságot várhatóan elérő fafajokból álló, és a 10 %-os záródást meghaladó vagy várhatóan meghaladó faállomány "erdőnek" minősül.
Például azok a fiatal állományok, amelyek még nem érték el a 10%-os záródást és az 5 méteres magasságot, de várhatóan el fogják érni, az EUDR szerinti „erdő” fogalma alá tartoznak, csakúgy, mint az átmenetileg faállomány nélküli területek, amennyiben a terület elsődleges hasznosítása nem változik.
-
Az erdőterület hasznosításának milyen típusú változásai felelnek meg a rendeletnek
A rendelet értelmében az erdőirtás az erdők mezőgazdasági használatra történő átalakítását jelenti. Az erdőirtás fogalommeghatározása nem vonatkozik az egyéb célú, például városfejlesztés vagy infrastruktúra céljára történő átalakításra. Például egy olyan erdőterületről származó fa, amelyet jogszerűen vágtak ki útépítés céljából, megfelel a rendeletnek.
-
A gumi alapanyag előállítása „mezőgazdasági használatnak” minősül-e a rendelet értelmében?
IGEN. A gumi alapanyag előállítását szolgáló terület a rendelet szerinti „mezőgazdasági ültetvény” fogalommeghatározás alá tartozik, amely „olyan földterület, amelyen mezőgazdasági termelési rendszerek faállománya - így például gyümölcsültetvények, olajpálma-ültetvények, olajfaültetvények, valamint a haszonnövényeket lombkorona alatt termesztő agrár-erdészeti rendszerek - található”.
Ez a fogalommeghatározás magában foglalja a fától eltérő, releváns áruk ültetvényeit. A mezőgazdasági ültetvények nem tartoznak az „erdő” fogalmába. Ez azt jelenti, hogy egy erdő gumifa-ültetvénnyel való helyettesítése a rendelet értelmében erdőirtásnak minősül.
Mely termékek és mikortól tartoznak a rendelet hatálya alá?
Pálmaolaj, szarvasmarha, szója, kávé, kakaó, fa, gumi, valamint az ezen árukból származó termékek (például marhahús, bútor vagy csokoládé).
Az EUDR árucsoportok esetében vizsgálni kell azok erdőpusztulás, illetve erdőirtás mentességét.
Fatermékek esetében a rendelet hatályát külön szabályok szerint kell vizsgálni.
Egyéb EUDR termékekre az általános szabályok vonatkoznak.
Fatermékek esetében EUTR vagy EUDR?
Az EUDR rendelet szerint az Európai Parlament és a Tanács a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló 995/2010/EU rendelete (EUTR rendelet) 2024. december 30-ával hatályát veszti, azonban az EUTR rendelet 2027. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az olyan fára és fatermékekre, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és amelyeket 2024. december 30-tól hoztak forgalomba. Viszont az olyan fának és fatermékeknek, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és amelyeket 2027. december 31. után hoznak forgalomba, már az EUDR rendelet előírásainak kell megfelelniük.
Az áruk és termékek teljes listáját a rendelet I. melléklete tartalmazza
Az I. mellékletben nem szereplő termékek nem tartoznak a rendelet hatálya alá, még akkor sem, ha tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt árukat. Például a szappan nem tartozik a rendelet hatálya alá, még akkor sem, ha pálmaolajat tartalmaz.
Azok a termékek, amelyek szerepelnek az I. mellékletben, de nem tartalmaznak vagy nem készülnek az I. mellékletben felsorolt árukból, szintén nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
Az EU Bizottság a listát rendszeresen felülvizsgálja és frissíti.
A rendelet az I. mellékletben felsorolt termékekre azonos módon vonatkozik, függetlenül attól, hogy azokat az EU-ban állítják-e elő vagy az EU-n kívülről importálják.
További információ a termékkódokról és azok használatáról.
-
"Ex" megjelölés a KN kód előtt: a kivételek
Ha a rendelet I. mellékletben szereplő termékek KN-kódja előtt „ex” szerepel, akkor a mellékletben leírt termék a KN-kód alá sorolható összes termék csak egy részére vonatkozik, vagyis az annak csak egy szűkítése.
Például a 9401 kódba tartozhatnak a fától eltérő nyersanyagokból készült ülések, de a rendelet követelményei csak a fából készült ülésekre vonatkoznak.
Az I. mellékletben nem szereplő, de a rendelet hatálya alá tartozó árukból származó alkatrészeket vagy elemeket tartalmazó, önálló KN-kóddal rendelkező termékek - mint például a bőrülésekkel vagy természetes gumiból készült gumiabroncsokkal ellátott autók - nem tartoznak a rendelet hatálya alá.
Hasonlóképpen, a KN 0201 teljes tartalma a „Szarvasmarhafélék húsa, frissen vagy hűtve”, míg a rendelet I. mellékletében szereplő ex 0201 csak a „Szarvasmarha húsa, frissen vagy hűtve”, azaz a Bos nemzetségbe tartozó szarvasmarhák és alnemzetségei: Bos, Bibos, Novibos és Poephagus, de a bölény (Bison nemzetség) vagy a bivaly (Syncerus nemzetség) húsa nem tartozik a rendelet hatálya alá.
Amennyiben a releváns termék, pl. „ex 4011 Új, gumilégabroncs” szintetikus és természetes gumi keverékéből készül, akkor a piaci szereplőnek (vagy a kkv-nek nem minősülő kereskedőnek) csak a természetes gumi összetevő tekintetében kell kellő gondossággal eljárnia.
-
Elhanyagolható kockázat
Az „elhanyagolható kockázat” a forgalomba hozatalra vagy kivitelre szánt releváns termékekre vonatkozó kockázati szintre alkalmazható, amennyiben a termékspecifikus és általános információk teljes körű értékelése, valamint szükség esetén a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása alapján ezek az áruk vagy termékek megfelelnek a 3. cikk a) és b) pontjának.
A piaci szereplők és kereskedők (akik nem kkv-k) csak a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kellő gondossági vizsgálat eredményeként állapíthatják meg, hogy „elhanyagolható kockázat” áll-e fenn (ami a releváns termékek forgalomba hozatalának, forgalmazásának vagy exportálásának előfeltétele). A kellő gondosság szerinti eljárás a piaci szereplők és kereskedők alapvető kötelezettsége e rendelet értelmében, amely alól nem adható semmilyen mentesség.
Az „elhanyagolható kockázat” minősítés nem alkalmazható az árukra, mivel a rendeletben nincs árunkénti kockázati besorolás, az csak a termékekre értelmezhető.
Az „elhanyagolható kockázat” olyan kockázati szintre utal, amely a forgalomba hozatalra vagy kivitelre szánt releváns termékek esetében alkalmazható, feltéve, hogy a termékspecifikus és általános információk átfogó értékelése, valamint szükség esetén megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése biztosítja, hogy ezek a termékek megfeleljenek a 3. cikk a) és b) pontjának -
A csomagolások az EUDR hatálya alá tartoznak?
Ha az érintett csomagolóanyag bármelyikét önálló termékként (azaz csak magát a csomagolóanyagot) hozzák forgalomba vagy exportálják, nem pedig egy másik termék csomagolásaként, akkor az a rendelet hatálya alá tartozik, és ezért kellő gondossági követelmények vonatkoznak rá.
A 4415-ös KN-kód alatt szereplő "kizárólag valamely más, piaci forgalomba hozott termék megtámasztására, védelmére vagy szállítására csomagolóanyagként szolgáló csomagolóanyag kivételével" szöveget a következőképpen kell értelmezni:
Amennyiben a 4415-ös KN-kód alá besorolt csomagolóanyagot egy másik termék „megtámasztására, védelmére vagy szállítására” használják, az nem tartozik a rendelet hatálya alá.
A kizárólag egy másik forgalomba hozott termék megtámasztására, védelmére vagy szállítására használt csomagolóanyagok nem minősülnek a rendelet I. melléklete értelmében vett releváns terméknek, függetlenül attól, hogy melyik KN-kód alá tartoznak.
A csomagolás részét képező, szállítmányokat kísérő felhasználói kézikönyvek szintén e mentesség alá tartoznak, kivéve, ha azokat önálló termékként vásárolták meg.
-
Minden újrafeldolgozott papír/karton a rendelet hatálya alá tartozik?
A legtöbb újrahasznosított papír/kartonpapír termék kis százalékban tartalmaz szűz cellulózt vagy fogyasztás előtti újrahasznosított papírt (például a kartondobozgyártásból származó eldobott kartondarabokat) a rostok erősítése érdekében.
Az I. melléklet kimondja, hogy a rendelet nem alkalmazandó azokra az árukra, amelyek teljes egészében olyan anyagból készülnek, amely már lezárta életciklusát, és egyébként a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladékként kezelték volna. Tehát a rendelet nem ír elő kötelezettséget az újrafeldolgozott anyag tekintetében.
Ezzel szemben, ha a termék bármilyen százalékban nem újrafeldolgozott anyagot tartalmaz, akkor vonatkoznak rá a rendelet által előírt követelmények, melyek értelmében a nem újrafeldolgozott anyagot földrajzi helymeghatározás útján vissza kell követni a származási területig.
Az I. melléklet azt is tisztázza, hogy a gyártási folyamat melléktermékei általában a rendelet hatálya alá tartoznak. Azonban azon papírok és kartonok esetében, amelyek újrahasznosított (hulladék és selejt) terméknek minősülnek, az ilyen papírok és kartonok mentesülnek a rendelet hatálya alól az I. melléklet szerint (lásd a Kombinált Nómenklatúra 47. és 48. fejezetét).
-
Mi a helyzet az átmeneti időszakban forgalomba hozott anyagokból készült termékekkel?
Az átmeneti időszak után forgalomba hozott, a piacon forgalmazott vagy exportált termék tartalmazhat az átmeneti időszak alatt forgalomba hozott termékeket vagy árukat.
E termékek és áruk esetében az ellátási lánc piaci szereplői csak arra kötelesek, hogy ellenőrizhető bizonyítékot gyűjtsenek arról, hogy mikor hozták ezeket a termékeket és árukat forgalomba.
-
Mikor tekinthető egy fatermék erdőpusztulástól mentesnek, és mi a vonatkozó figyelembe vett időszak?
Az „erdőirtásmentes” meghatározás erdőpusztulással kapcsolatos elemének való megfelelés érdekében a piaci szereplőknek meg kell állapítaniuk, hogy az erdőtípus 2020. december 31-én vagy azt megelőzően természetes erdő vagy természetes úton regenerálódó erdő volt-e (ez az a két erdőtípus, amelyre az „erdőpusztulás” meghatározás vonatkozik), majd értékelniük kell azt, hogy a fakitermeléssel kapcsolatos erdészeti tevékenységek, valamint a kitermelés utáni tervezett tevékenységek okozhatnak-e vagy idézhetnek-e elő (indukálhatnak-e), vagy idéztek-e elő olyan átalakítást, amely erdőpusztulásnak minősül.
Fontos figyelembe venni az ország vonatkozó erdőgazdálkodási jogszabályait, beleértve a fenntartható erdőgazdálkodási terveket vagy a fenntartható fakitermelés jogi keretét, valamint azokat az információkat és adatokat, amelyek az erdő kitermelés előtti állapotára, a kitermelési módszerre és annak várható hatásaira, a felújítás módjaira, más tervezett erdővédelmi és helyreállítási intézkedésekre, továbbá a rendelet 10. cikkében részletezett kockázatértékelési kritériumokkal kapcsolatos egyéb információkra vonatkoznak.
Ha bizonyíték van arra, hogy a fakitermelési tevékenységek erdőpusztulást* okozhatnak, akkor a fatermék csak abban az esetben hozható forgalomba, forgalmazható az EU piacán vagy vihető ki onnan, ha ezt a kockázatot megszűntetik vagy elhanyagolható mértékűre csökkentik.
Ha a kitermelés időpontjában nem ismert a földterület használatának további célja (újraerdősítés vagy átalakítás), fennáll a kockázata annak, hogy ezek a kitermelési tevékenységek erdőpusztulást okozhatnak. Ezért az ilyen területről származó fatermékeket nem lehet forgalomba hozni, forgalmazni az EU piacán, vagy exportálni onnan, kivéve, ha ezt a kockázatot megszűntetik vagy elhanyagolható mértékűre csökkentik.*Néhány példa azokra a jelekre, amelyek arra utalnak, hogy a kitermelési tevékenységek erdőpusztuláshoz vezethetnek:
- A gazdálkodási tervek (vagy más elérhető információk) azt jelzik, hogy a javasolt kitermelési és regenerációs tevékenységek nem elegendőek az erdőpusztulás megakadályozásához a rendelet meghatározásaival összhangban.
- Azok a kitermelési tevékenységek, amelyek eltérnek az erdők fenntartható gazdálkodását szabályozó tervben javasoltaktól vagy az ország vonatkozó jogszabályaiban foglaltaktól.
- A kitermelés utáni telepítési és erdőgazdálkodási tervek, amelyek alapján a rendelet szerinti „ültetett” vagy „ültetvényerdő” hozható létre a tervezett regenerációs intézkedésekkel (pl. ültetés vagy magvetés) vagy ilyen intézkedések nem is léteznek.
-
Hogyan vonatkozik a rendelet az összetett termékekre?
Az összetett termékek olyan termékek, amelyek több különböző releváns árut vagy terméket tartalmaznak (például egy csokoládészelet, amely kakaóport, kakaóvajat és pálmaolajat tartalmaz). Azoknak a piaci szereplőknek, akik ilyen termékeket kívánnak forgalomba hozni az EU piacán, csak az EUDR szerinti releváns árura és az abból származó termékekre vonatkozóan kell kellő gondossággal eljárniuk, vagyis arra az árura vonatkozóan, amely az I. melléklet bal oldali oszlopában szerepel.
Például a csokoládészeletek esetében (1806-os kód - Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény) a kapcsolódó releváns áru a kakaó. Ez azt jelenti, hogy a kellő gondosság szerinti kötelezettség és az információs követelmények csak azokra a releváns termékekre vonatkoznak, amelyek az I. melléklet jobb oldali oszlopában szerepelnek, a releváns áruhoz kapcsolódóan, amely a csokoládészeletben található vagy annak előállításához használták. Ebben az esetben ez a kakaó, mint releváns áruhoz tartozó kakaópor és kakaóvaj.
Kikre vonatkozik az EUDR rendelet?
Az EU piacán releváns árut vagy terméket forgalomba hozó vagy azt onnan exportáló gazdasági szereplő az EUDR értelmében piaci szereplőnek minősül. Piaci szereplő lehet (fatermék esetében) a fakitermelő vállalat, de az is, amelyik feldolgozza a fát és az így előállított releváns terméket (pl. asztalokat) értékesíti úgy, hogy a releváns terméket első alkalommal hozza forgalomba az uniós piacon.
Az a releváns terméket kereskedelmi tevékenysége során forgalmazó vállalat, amelyik a fentiek szerint nem tekinthető piaci szereplőnek, kereskedőnek minősül.
-
Felelősségi körök
A „kereskedelmi tevékenység” a rendelet meghatározása szerint olyan tevékenység, amely üzleti tevékenységgel összefüggésben zajlik.
A "piaci szereplő" (EUDR 2. cikk (15) bekezdés) és a "kereskedelmi tevékenység során" (EUDR 2. cikk (19) bekezdés) együttes fogalommeghatározása azt jelenti, hogy minden olyan személy, aki releváns terméket (átalakítással vagy anélkül) eladásra vagy ajándékként, feldolgozás, kereskedelmi vagy nem kereskedelmi fogyasztók részére történő forgalmazás vagy kereskedelmi tevékenysége keretében történő felhasználás céljából forgalomba hoz, a kellő gondosságra vonatkozó követelmények hatálya alá tartozik, és kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot kell tennie.
Minden piaci szereplő és kereskedő felelősséggel tartozik az általa forgalomba hozott, forgalmazott vagy kivitt releváns termék megfelelőségére vonatkozóan. Nevüket rögzíteni kell a kellő gondossági nyilatkozatban, és a rendelet értelmében teljes felelősséget viselnek a továbbiakban is. A rendelet azt is előírja, hogy a piaci szereplők (vagy a nem kkv-ként működő kereskedők) az ellátási lánc mentén minden szükséges információt közöljenek.
A kereskedők is felelősséget viselnek az általuk forgalmazott vagy exportált releváns termékekért.
Ezért a rendelet megsértése esetén (ha a termékek már forgalomba kerültek, vagy ha a piaci szereplő nem megfelelően közölte az információkat) az ellátási lánc minden egyes szereplője, akit a releváns termék forgalomba hozatala, forgalmazása vagy kivitele érint, felelősséggel tartozik és felelősségre vonható.
A rendelet nem vonatkozik a vállalatcsoport (anyavállalat és leányvállalatai) belső szervezetére és kellő gondossági politikájára.
-
Piaci szereplők
A rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében meghatározottak szerint a piaci szereplő olyan természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi tevékenysége során releváns termékeket hoz forgalomba (import útján vagy saját előállítást követően) az EU piacán vagy exportál onnan.
Ez a meghatározás kiterjed azokra a vállalatokra is, amelyek az I. melléklet egyik termékét (amely már a kellő gondosság tárgyát képezte) az I. melléklet egy másik termékévé alakítják át. Például, ha az EU-ban székhellyel rendelkező A vállalat kakaóvajat importál (az I. mellékletben szereplő KN-kód 1804), és a szintén az EU-ban székhellyel rendelkező B vállalat ezt a kakaóvajat csokoládé (az I. mellékletben szereplő KN-kód 1806) előállítására használja fel, és a terméket forgalomba hozza, akkor a rendelet értelmében az A és a B vállalat egyaránt piaci szereplőnek minősül.
A piaci szereplők kötelesek kellő gondossággal eljárni és kellő gondossági nyilatkozatot benyújtani azokra az I. mellékletben szereplő, általuk forgalomba hozott termékekre is, amelyekkel kapcsolatban az ellátási láncban korábban még nem jártak el kellő gondossággal.
-
Nagy (kkv-nak nem minősülő) kereskedők
Az EUDR I. mellékletben szereplő termékeket forgalmazó nagyvállalat, például szupermarket vagy kiskereskedelmi lánc, szintén a rendelet hatálya alá tartozik, és kellő gondossági nyilatkozatot kell benyújtania.
A rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nagykereskedők kötelezettségei megegyeznek az ellátási láncban lejjebb elhelyezkedő nagyvállalatnak minősülő piaci szereplőkéivel:
- Kellő gondossági nyilatkozatot kell benyújtaniuk.
- Ennek során támaszkodhatnak az ellátási láncban korábban elvégzett kellő gondossági vizsgálatra, de ebben az esetben a 4. cikk (9) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak rájuk.
- A rendelet megsértése esetén a kereskedelmi láncban feljebb lévő piaci szereplő által végzett kellő gondossági vizsgálatért vagy benyújtott kellő gondossági nyilatkozatért is felelősek.
-
Kkv-nak minősülő piaci szereplők
A kkv-nak minősülő piaci szereplőket (beleértve azokat is, akik a termékeket az ellátási láncban később átalakítják vagy exportálják) ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a piaci szereplőket, és a rendelet megsértése esetén jogi felelősséggel tartoznak.
A termékeik azon részei tekintetében azonban, amelyekre már vonatkozott a kellő gondosság, nem kötelesek:
- kellő gondossággal eljárni,
- kellő gondossági nyilatkozatot benyújtani az Információs Rendszerbe.Meg kell adniuk azonban az ellátási lánc korábbi lépései során keletkezett kellő gondossági nyilatkozatok hivatkozási számait.
A releváns termékek azon részei esetében, amelyekre a kellő gondosság nem vonatkozott, a kkv-knak minősülő piaci szereplőknek teljeskörűen kellő gondossággal kell eljárniuk, és kellő gondossági nyilatkozatot kell benyújtaniuk.
-
Meghatalmazott képviselők
Az EUDR 6. cikk szerint a piaci szereplő és a kereskedő megbízhat meghatalmazott képviselőket, hogy nevükben kellő gondossági nyilatkozatot nyújtsanak be. Ebben az esetben a piaci szereplő és a kereskedő továbbra is felelős a releváns termékek megfelelőségéért.
Ha a piaci szereplő természetes személy vagy mikrovállalkozás, megbízhatja az ellátási láncban következő piaci szereplőt vagy kereskedőt, hogy meghatalmazott képviselőjeként járjon el, feltéve, hogy az nem természetes személy vagy mikrovállalkozás. Ebben az esetben a megbízó piaci szereplő továbbra is felelős a termék megfelelőségéért.
-
Piaci szereplők a lábon álló fák esetében
A lábon álló fák mint olyanok nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A részletes szerződéses megállapodásoktól függően a „piaci szereplő” a fakitermelés pillanatában vagy az erdőtulajdonos, vagy a releváns termékek kitermelésére jogosult vállalat lehet, attól függően, hogy ki hozza forgalomba vagy exportálja a releváns terméket.
Kellő gondosság
Általános szabályként a piaci szereplőknek és a kkv-knak nem minősülő kereskedőknek kellő gondossággal kell eljárniuk a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében, minden egyes beszállítójuk esetében. Ez azt jelenti, hogy kellő gondossági rendszert kell bevezetniük.
Azokra a piaci szereplőkre, akik kizárólag alacsony kockázatúnak minősített területekről szereznek be árukat, egyszerűsített kellő gondossági kötelezettség vonatkozik.
A kellő gondossági rendszer a következőket foglalja magában:
- A rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének igazolását szolgáló információk, adatok és dokumentumok gyűjtése.
- A rendelkezésre álló információk alapján a kockázatértékelés elvégzése.
- A megállapított kockázatok megszűntetése vagy mérséklése érdekében kockázatcsökkentő intézkedések.
A kellő gondossági rendszer egyes lépései során alkalmazandó teendők jobb megértését, az összefüggéseket a következő ábra szemlélteti.
 |
1. Információgyűjtés Fontos, hogy gyűjtsön minden, a termék erdőirtásmentességét és jogszerűségét igazoló információt, dokumentumot és adatot, például földrajzi koordinátákat, a releváns termékek mennyiségére, az előállító országra vonatkozó információkat stb. Az információgyűjtésről részletesebben itt olvashat |
 |
2. Kockázatértékelés Fontos értékelnie, hogy fennáll-e annak kockázata, hogy a termék nem felel meg a szabályoknak. A piaci szereplőknek be kell mutatniuk annak módját, hogy miképp ellenőrizték az összegyűjtött információkat a kockázatértékelési kritériumok alapján, és hogyan határozták meg az esetleges kockázatot. A kockázatértékelésről részletesebben itt olvashat |
 |
3. Kockázatcsökkentés |
A piaci szereplőknek évente legalább egyszer felül kell vizsgálniuk a kellő gondosság elvén alapuló rendszert (DD System). Amennyiben olyan új fejlemények jutnak a tudomásukra, amelyek befolyásolhatják a kellő gondosság elvén alapuló rendszer alkalmazását, az említett fejlemények figyelembevétele érdekében naprakésszé kell tenniük a kellő gondosság elvén alapuló rendszert.
A piaci szereplőknek legalább öt évig meg kell őrizniük valamennyi, a kellő gondossággal kapcsolatos dokumentációt, így például az EUDR rendelet 8. cikk szerinti valamennyi nyilvántartás, intézkedés és eljárás tekintetében. Az említett dokumentációt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk.
Fontos! A szállítmányok importja, forgalomba hozatala, kivitele előtt a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot csak akkor lehet kiállítani és a hatóság részére feltölteni, ha azzal kapcsolatban a piaci szereplő a saját kellő gondosság elvén alapuló rendszerében foglaltak alapján a szállítmánnyal kapcsolatos adatokat összegyűjtötte, elemezte azokat és megállapította, hogy a szállított termékek jogszerű eredetűek és erdőirtásmentesek.
-
A releváns áruk és termékek szabad forgalomba bocsátása, kivitele
A releváns termék szabad forgalomba bocsátására vagy kivitelére vonatkozó vám-árunyilatkozatot benyújtó személynek a vámhatóságok rendelkezésére kell bocsátania az EUDR információs rendszer által az adott releváns termékhez a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat alapján rendelt hivatkozási számot.
A szabad forgalomba helyezésre és a kivitelre irányuló vámeljárást tehát csak akkor kezdeményezhet a piaci szereplő, ha előzetesen elvégezte a szállítmányra vonatkozó kellő gondosság szerinti eljárás alapján az adatgyűjtést, kockázatelemzést és szükség szerint a megállapított kockázatokat megfelelő intézkedésekkel elhanyagolható méretűre csökkentette, majd ez alapján feltöltötte a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatát (DD Statement), és a nyilatkozat nem lett visszautasítva, hanem hivatkozási számot kapott.
Fontos! A „szabad forgalomba bocsátás” és „kivitel” vámeljárás keretében történő szabad forgalomba bocsátás és kivitel engedélyezése esetén fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez a vámhatósági intézkedés nem tekinthető az EUDR rendeletnek való teljes megfelelés bizonyítékának, azaz az illetékes hatóság a releváns termékkel kapcsolatban a későbbiekben is vizsgálhatja a piaci szereplő tevékenységének jogszerűségét. -
Anyagmérleg alapú ellátási láncok
Az anyagmérleg alapú ellátási láncok, amelyek lehetővé teszik az ellátási lánc bármely szakaszában az erdőirtásmentes áruk keveredését ismeretlen eredetű vagy nem erdőirtásmentes áruval, a rendelet értelmében nem engedélyezettek, mivel nem garantálják, hogy a piacra kerülő vagy exportált áruk erdőirtásmentesek.
Ezért a forgalomba hozott vagy exportált árukat az ellátási lánc minden szakaszában el kell különíteni az ismeretlen eredetű vagy nem erdőirtásmentes áruktól.
-
Jelentési kötelezettségek
A piaci szereplőknek gyűjteniük és rendszerezniük, valamint a releváns áruk és termékek forgalomba hozatalának vagy kivitelének időpontjától számított öt évig meg kell őrizniük az EUDR 9. cikk alapján összegyűjtött információkat a kapcsolódó bizonyítékokkal együtt.
Az EUDR 10. cikk (4) bekezdésének és az EUDR 11. cikk (3) bekezdésének rendelkezései alapján a piaci szereplőknek be kell tudniuk mutatni, hogy a kellő gondossági eljárást miképpen folytatták le, illetve azokat a kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyeket esetleges kockázat azonosításakor alkalmaztak. A piaci szereplőknek a kellő gondossági nyilatkozatokról is nyilvántartást kell vezetniük a nyilatkozat információs rendszerbe történő benyújtásától számított öt évig, amely nyilatkozatok benyújtása a termék forgalomba hozatalának vagy kivitelének időpontja előtt valósult meg. E tekintetben a kkv-nek nem minősülő kereskedőkre ugyanazok a kötelezettségek hárulnak, mint a piaci szereplőkre.
A kkv-nek minősülő kereskedőknek legalább öt évig meg kell őrizniük az EUDR 5. cikk (3) bekezdésében felsorolt információkat, beleértve a kellő gondosságra vonatkozó hivatkozási számokat is, a releváns termékek uniós piacon történő forgalmazásának vagy kivitelének időpontjától számítva.
A rendelet előírja, hogy azok a piaci szereplők, amelyek a kellő gondosság elvének megfelelő értékláncra vonatkozó követelményeket megállapító egyéb uniós jogi aktusok hatálya alá is tartoznak, eleget tehetnek e rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek úgy is, hogy az említett egyéb uniós jogi aktusok keretében történő jelentéstétel során feltüntetik az előírt információkat (EUDR 12. cikk (3) bekezdés).
-
Tanúsítási rendszerek
A tanúsítási rendszerek segítséget nyújthatnak a kockázatértékelésben az ellátási lánc tagjainak, amennyiben a tanúsítás kiterjed a rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges információkra. A kkv-knak nem minősülő piaci szereplők és kereskedők továbbra is kötelesek lesznek kellő gondossággal eljárni, és továbbra is felelősek maradnak minden jogsértésért.
-
Mikor kell a kkv-nek nem minősülő piaci szereplőknek az első éves jelentéseiket elkészíteniük?
Az EUDR 2025. december 30-tól lesz végrehajtható (kivéve a mikro- és kisvállalkozások esetében, ahol ez az időpont 2026. június 30.). Az EUDR 12. cikk (3) bekezdése előírja az érintett társaságok számára, hogy az EUDR szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében éves jelentést tegyenek közzé tevékenységükről. Mivel 2026 lesz az első olyan év, amelyre az EUDR alkalmazandó, az első (a 2025-ös évre vonatkozó) jelentést 2026. december 30-a után kell majd közzétenni.
Azoknak a vállalatoknak nem kell megismételniük a jelentéstételt, amelyek az EUDR 12. cikk (3) bekezdésében foglalt releváns elemekről már beszámoltak más uniós vonatkozású jogszabályok (például a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló uniós irányelv) szerinti jelentéstételi kötelezettségeik keretében.
-
Lesz-e sablon a kellő gondossági nyilatkozatokra vonatkozóan?
A piaci szereplők és kereskedők kellő gondossági nyilatkozatának sablonja minden áruszektorban ugyanaz (lásd a rendelet II. mellékletét), az információs rendszerben található feltöltési felület ezen alapul.
-
Lesz-e előre meghatározott formátum vagy kérdéslista a kellő gondossági eljáráshoz?
A kellő gondossági eljárás lefolytatásához az EUDR rendelet nem ír elő kötelező formát, annak kötelező tartalmi követelményeit határozza meg.
A piaci szereplőknek és a kereskedőknek a rendelet 8., 9., 10. és 11. cikkével összhangban kell megfelelniük a kellő gondossági kötelezettségüknek. A releváns termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalának/forgalmazásának/kivitelének előfeltétele a kockázatmentesség vagy elhanyagolható kockázat elérése.
Fontos leszögezni, hogy a kellő gondossági eljárás nem csupán egy „kipipálandó feladat", hanem olyan valós adatgyűjtést és elemzést kell végezni, amely a rendelet céljának megvalósítását valóban hatékonyan szolgálja. A kellő gondosság szerinti eljárás tartalma az adott piaci szereplő által végzett tevékenység jellemzőitől, azok összetettségétől függhet, valamint jelentősen befolyásolhatja az ellátási lánc hossza, de minden esetben le kell, hogy fedje a rendeletben leírtak szerint a kellő gondosság különböző lépéseit (azaz a tájékoztatási követelményt, a kockázatértékelést és a kockázatcsökkentést, az EUDR rendelet 9., 10. és 11. cikkével összhangban).
-
Használhatók-e műholdas képalkotó eszközök a kellő gondosság megvalósításához?
A térbeli képi eszközök nagyban segíthetik a piaci szereplőket és kereskedőket a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésében (annak megállapításában, hogy egy termék erdőirtásmentes-e), valamint a tagállamok illetékes hatóságait az ellenőrzések elvégzésében.
A rendelet azonban nem írja elő konkrét műholdkép-eszközökre vagy a műholdképek felbontására vonatkozó küszöbértékek használatát az erdőirtásmentesség dokumentálására.
Nem találta meg, amit keresett?
-
A rendelet végrehajtásáról szóló friss hírekért iratkozzon fel hírlevelünkre!
-
A GYIK dokumentumban angol nyelven olvashatók a leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszok
-
A Bizottság útmutatója az erdőirtásmentes termékekről szóló rendelethez.
-
Lépjen kapcsolatba hatóságunkkal az eudr@nebih.gov.hu címen.