Nyomonkövethetőség és földrajzi helymeghatározás
Nyomonkövethetőség
A nyomonkövethetőség az EUDR rendelet egyik alappillére: biztosítja, hogy a releváns áruk és termékek útja az ellátási lánc egészében, egészen az előállítás helyéig visszakövethető legyen. Az alábbiakban bemutatjuk az ellátási lánc egyes szakaszait, a nyomonkövethetőségi és földrajzi helymeghatározási követelményeket, valamint a vegyes és ömlesztett termékekre vonatkozó szabályokat. A nyomonkövethetőség biztosítása egyben a kellő gondossági eljárás adatgyűjtési lépésének is alapja – bővebben lásd a Kellő gondosság és megfelelés csempét.
Ellátási lánc szakaszai
Nyomon követés
Földrajzi helymeghatározás
Vegyes és ömlesztett termékek
Az ellátási lánc szakaszai
| Előállítás |
A releváns árukat jogszerűen és erdőirtásmentesen kell előállítani. Az előállítás helyére vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni, hogy az áru a területegységig – szarvasmarha esetében a létesítményig – visszakövethető legyen. |
| Kereskedelem és szállítás | A megfelelően előállított árukat a kereskedelem és a szállítás során el kell különíteni az ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áruktól. |
| Vám | Az EU-n kívül előállított releváns termékeket uniós piacra lépéskor „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kell vonni. A vámkezelés megfelelő igazolásának csak a termékhez közvetlenül kapcsolható vámáru-nyilatkozat tekinthető, a fuvarlevél vagy más kereskedelmi, illetve logisztikai okmány nem. A szabad forgalomba bocsátás önmagában nem igazolja az EUDR követelményeinek való megfelelést. |
| Behozatal, import | A releváns terméket importáló piaci szereplőnek a szabad forgalomba bocsátás előtt kellő gondossággal (DD) kell eljárnia, és kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) kell benyújtania. A vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani a kellő gondossági nyilatkozat hivatkozási számát. Az elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplő (MSPO) egyszeri egyszerűsített árunyilatkozatot (SD) nyújt be az Információs Rendszerben, és az így kapott árunyilatkozat-azonosítót bocsátja a vámhatóság rendelkezésére. |
| Újraimportálás | Az újraimportáló downstream piaci szereplőnek minősül, ha igazolni tudja, hogy a behozott releváns terméket – vagy annak valamennyi releváns összetevőjét – korábban már forgalomba hozták az uniós piacon, majd kivitték onnan. Ebben az esetben nem kell új kellő gondossági eljárást (DD) lefolytatnia és új kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) benyújtania. A vámáru-nyilatkozatban fel kell tüntetni a termékhez kapcsolódó korábbi DDS hivatkozási számot vagy SD árunyilatkozat-azonosítót. Ha a terméket vagy az előállításához felhasznált valamennyi releváns terméket az átmeneti időszakban hozták forgalomba az uniós piacon, az újraimportáláskor az erre meghatározott hagyományos DDS -hivatkozási szám használható. |
| Értékesítés vagy kivitel | Az uniós piacon történő értékesítés, forgalmazás vagy kivitel előtt a downstream piaci szereplőknek és a kereskedőknek össze kell gyűjteniük és meg kell őrizniük a közvetlen beszállítóikra és vevőikre vonatkozó, rendeletben meghatározott adatokat. Ha közvetlen beszállítójuk piaci szereplő, az adott termékhez tartozó kellő gondossági nyilatkozat (DDS) hivatkozási számát vagy – elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplő esetében – az SD árunyilatkozat-azonosítót is meg kell őrizniük. A downstream piaci szereplőknek és a kereskedőknek nem kell saját kellő gondossági eljárást (DD) lefolytatniuk és kellő gondossági nyilatkozatot (DDS) benyújtaniuk. Ha a releváns terméket downstream piaci szereplő exportálja, a kivitel során nem kell DDS hivatkozási számot vagy egyszerűsített SD árunyilatkozat-azonosítót a vámhatóság rendelkezésére bocsátani. A vámáru-nyilatkozatban ehelyett külön TARIC-tanúsítványkód használható. |
Nyomonkövethetőségi követelmények
A releváns árukat és releváns termékeket jogszerűen kell előállítani, és erdőirtásmentesnek kell lenniük. Annak bizonyításához, hogy az előállítás helyén 2020. december 31. után nem történt erdőirtás, a területegységig való nyomonkövethetőség szükséges. A rendelet előírja, hogy a piaci szereplőknek össze kell gyűjteniük és a kellő gondossági nyilatkozatban vagy az egyszerűsített árunyilatkozatban meg kell adniuk azon területegységek földrajzi helymeghatározási adatait, ahol a releváns árukat előállították. A nyomonkövethetőségi követelményeknek nem megfelelő termékek nem hozhatók forgalomba az uniós piacon, illetve nem exportálhatók.
A nyomonkövethetőségi követelmények az importált, exportált vagy forgalmazott releváns termékek minden egyes tételére vonatkoznak. A piaci szereplőknek a releváns árukat az előállítás helyéig kell visszakövetniük. A downstream piaci szereplők és a kereskedők nyomonkövethetőségi kötelezettségeire eltérő szabályok vonatkoznak.
Elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplők esetében a területegységek földrajzi helymeghatározása helyettesíthető azon területegység vagy létesítmény postai címével, ahol a releváns árut előállították, feltéve, hogy a postai cím egyértelműen megfelel az érintett terület földrajzi fekvésének. Az MSPO szabadon eldöntheti, hogy a földrajzi helymeghatározást vagy a postai címet adja meg.
A downstream piaci szereplőkre és a kereskedőkre eltérő nyomonkövethetőségi és adatmegőrzési szabályok vonatkoznak, amelyeket az „Értékesítés vagy kivitel” rész ismertet.
-
A területegység fogalma
Az EUDR rendelet 2. cikk 27. pontja szerint a területegység „adott ingatlanon található, az előállító ország joga által elismert földterület, ahol kellőképpen homogén körülmények vannak ahhoz, hogy összesített szinten értékelni lehessen az erdőirtásnak és az erdőpusztulásnak az adott földterületen előállított releváns árukhoz kapcsolódó kockázatát".
-
Az előállítás dátuma vagy időtartománya
A piaci szereplőknek az EUDR rendelet 9. cikke alapján információt kell gyűjteniük az előállítás dátumáról vagy időtartományáról. Ez az információ annak megállapításához szükséges, hogy a releváns termék erdőirtásmentes-e. A követelmény a forgalomba hozott vagy exportált releváns árukra, valamint a releváns termékek előállításához felhasznált releváns árukra is vonatkozik.
A szarvasmarhától eltérő áruk esetében az előállítás dátuma az áru betakarításának időpontjára, az előállítás időtartománya pedig az előállítási folyamat időszakára vonatkozik. Faanyag esetében például az előállítás időtartománya a releváns fakitermelési műveletek időtartama.
Az előállítás dátumának vagy időtartományának kapcsolódnia kell a megjelölt területegységhez. Ha az előállítás sajátosságai miatt pontosabb információ nem áll rendelkezésre, a termesztés éve és/vagy a betakarítás időszaka is használható.
Az előállítás dátumát vagy időtartományát nem kell feltüntetni sem a kellő gondossági nyilatkozatban (DDS), sem az egyszerűsített árunyilatkozatban (SD). A piaci szereplőknek és az elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplőknek (MSPO) azonban ezeket az információkat össze kell gyűjteniük, rendszerezniük kell, és a forgalomba hozataltól vagy kiviteltől számított öt évig meg kell őrizniük.
A részletes szabályokat és további példákat az EUDR rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint az EUDR FAQ (GYIK) 1.25. pontja ismerteti.
-
Előállítás ideje a szarvasmarhánál
A szarvasmarha áruhoz tartozó releváns termékek esetében az előállítás időtartama az állat élettartamára, vagyis a születésétől a levágásáig tartó időszakra vonatkozik. Az EUDR rendlet nem alkalmazandó a szarvasmarhára és a belőle származó termékekre, ha az állat 2023. június 29. előtt született.
-
-
"Többlet" földterület bejelentése
Az EUDR rendelet célja, hogy összhangot biztosítson a forgalomba hozott releváns áruk és termékek, valamint azok tényleges előállítási helyéül szolgáló területegységek között. A piaci szereplő azonban bizonyos körülmények között az áruk tényleges előállítási helyét meghaladó, korlátozott számú területegység földrajzi helymeghatározását is megadhatja.
Ömlesztett áru esetében „többlet” területegység akkor jelenthető be, ha az áru teljes mértékben visszakövethető a területegységig, és nem áll fenn az ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áruval való keveredés kockázata. Többletbejelentésre kerülhet sor például akkor, ha az összekevert ömlesztett árunak csak egy részét hozzák forgalomba. A többletbejelentés vetésforgó alkalmazásakor is indokolt lehet, ha a releváns árut a gazdaság szántóterületének különböző részein termesztik.
Ha a piaci szereplő a kellő gondossági nyilatkozatban „többlet” területegységeket jelent be, teljes felelősséget vállal valamennyi olyan területegység megfelelőségéért, amelynek földrajzi helymeghatározását megadta, függetlenül attól, hogy az adott területegység ténylegesen érintett-e a forgalomba hozott áru vagy termék előállításában.
Fontos! Ha a bejelentett területegységek valamelyike nem megfelelő, a bejelentett területegységek teljes csoportja nem megfelelőnek minősül.
A piaci szereplőnek valamennyi bejelentett területegység tekintetében teljesítenie kell a kellő gondossági kötelezettségeket. Értékelnie kell a meg nem felelés kockázatát, különösen az ellátási lánc összetettségét, valamint a kijátszás és a keveredés kockázatát. A termék csak akkor hozható forgalomba vagy exportálható, ha a kockázat valamennyi bejelentett területegység tekintetében elhanyagolható.
A túlzott számú vagy nagyságú területegység – például teljes régiók vagy országok – bejelentése nem felel meg a rendelet nyomonkövethetőségi követelményeinek.
A további részleteket és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.18. pontja ismerteti.
-
Ha az előállítási terület nincs nyilvántartva
A területegység földrajzi helymeghatározási adatai attól függetlenül összegyűjthetők, hogy a földterület szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, illetve rendelkezésre áll-e azonosító adat vagy tulajdoni lap.
A tulajdoni lap vagy az ingatlan-nyilvántartás hiánya önmagában nem jelenti a jogszerűségi követelmény megsértését. Ha az előállító ország jogszabályai nem követelik meg a tulajdoni lap meglétét a releváns áru előállításához és értékesítéséhez, akkor azt az EUDR rendlet sem teszi kötelezővé. A piaci szereplőnek ugyanakkor ellenőriznie kell az előállító ország vonatkozó jogszabályainak való megfelelést, és felelősséggel tartozik a földrajzi helymeghatározási adatok, valamint a jogszerűségre vonatkozó információk pontosságáért.
A további részleteket és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.10. pontja ismerteti.
Földrajzi helymeghatározás
A területegységek földrajzi koordinátái mobiltelefonnal, kézi GNSS-eszközzel, valamint széles körben elérhető, ingyenesen használható digitális alkalmazásokkal – például földrajzi információs rendszerek (GIS) segítségével – is összegyűjthetők. Ehhez nincs szükség mobilhálózati lefedettségre, csak megfelelő erősségű GNSS-jelre, amilyet például a helyzetmeghatározó műholdrendszerek (GPS, Glonass, Galileo) biztosítanak.
-
Szarvasmarha-termékek helymeghatározása
Azon piaci szereplőknek, akik szarvasmarhából származó releváns terméket hoznak forgalomba vagy visznek ki, meg kell adniuk valamennyi olyan létesítmény földrajzi helyét, ahol az állatot születésétől a levágásáig tartották. Ide tartozik a születési hely, valamint minden gazdaság, legelő és egyéb hely, ahol az állatot ideiglenesen vagy tartósan tartották. A vágóhíd földrajzi helyét akkor kell megadni, ha az állatot ott tartották.
-
Földrajzi helyadatok megadása
A piaci szereplő felhasználhatja az előállítótól kapott földrajzi helymeghatározási adatokat, azok pontosságáért azonban a piaci szereplő felel. Biztosítania kell, hogy az adatok helyesen azonosítsák azt a területegységet, ahol a releváns árut előállították.
A szarvasmarhától eltérő releváns áruk előállítására használt, négy hektárnál nagyobb területegységek földrajzi helyét poligonnal kell megadni. A poligont legalább hat tizedesjegyet tartalmazó szélességi és hosszúsági koordinátákkal kell meghatározni, és minden poligonnak egyetlen területegységet kell jelölnie. Ha a releváns áru több területegységről származik, több poligont kell megadni.
A legfeljebb négyhektáros területegységek földrajzi helye egyetlen, legalább hat tizedesjegyet tartalmazó szélességi és hosszúsági koordinátájú ponttal vagy poligonnal is megadható. Szarvasmarha esetében minden olyan létesítményt egy földrajzi helymeghatározási ponttal kell megadni, ahol az állatot tartották.
Az EUDR rendelet nem határozza meg a területegységek legkisebb vagy legnagyobb méretét. A területegységnek azonban le kell fednie az előállítás pontos helyét, és kellően homogénnek kell lennie ahhoz, hogy értékelhető legyen az ott előállított releváns árukhoz kapcsolódó erdőirtás és erdőpusztulás kockázata.
A további részleteket és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.8., 1.11. és 1.14. pontja ismerteti.
-
Fájlformátumok
Az Információs Rendszerbe importálható poligonok területére vonatkozóan nincs méretkorlátozás, a kellő gondossági nyilatkozathoz vagy az egyszerűsített árunyilatkozat teljes fájlmérete nem haladhatja meg a 25 MB-ot. Az Információs Rendszer jelenleg a GeoJSON fájlformátumot és a WGS-84 koordináta-rendszert támogatja, EPSG-4326 vetülettel.
-
A földrajzi helyadatok ellenőrzése
A piaci szereplőknek ellenőrizniük és igazolniuk kell a megadott földrajzi helymeghatározási adatok helyességét. A helytelen adatok megadása az EUDR rendelet szerinti kötelezettségek megsértését jelenti.
A földrajzi koordináták műholdas képekkel, légi felvételekkel, erdőborítottsági térképekkel vagy földrajzi címkével és időbélyeggel ellátott helyszíni fényképekkel is összevethetők annak ellenőrzésére, hogy az érintett termékek megfelelnek-e az erdőirtásmentesség követelményének. Az adatok helyességéért a piaci szereplő akkor is felelős, ha azokat a beszállítójától vagy más közreműködőtől kapta.
A további részleteket és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.12. és 1.19. pontja ismerteti.
Vegyes és ömlesztett termékek
A nyomonkövethetőségi információk az ellátási lánc mentén összeadhatók. Egy több országból vagy több területegységről származó ömlesztett szállítmányhoz kapcsolódó kellő gondossági nyilatkozatban valamennyi tényleges előállító országot és minden érintett területegység földrajzi helymeghatározását meg kell adni.
A piaci szereplőnek biztosítania kell, hogy a szállítmányhoz kapcsolódó valamennyi területegység azonosítható legyen, és az áru az ellátási lánc egyetlen szakaszában se keveredjen ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áruval. Az áruk azonosságának teljes körű megőrzése nem szükséges, ha a szállítmány egésze visszakövethető, jogszerű és erdőirtásmentes.
Az EUDR rendelet nem engedi meg az olyan tömegmérleg-módszer alkalmazását, amely lehetővé teszi a megfelelő áruk ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő árukkal való keveredését.
-
Összetett termékek
Összetett releváns termékek esetében a piaci szereplőnek meg kell határoznia valamennyi olyan területegység földrajzi helyét, ahol a termékben található vagy annak előállításához felhasznált releváns árukat előállították. Különböző fa alkotóelemeket tartalmazó fabútor esetében például valamennyi releváns fa alkotóelem előállítási helyét meg kell adni.
Ha az összetett termék több különböző releváns árut tartalmaz, a kellő gondossági kötelezettség azokra az összetevőkre terjed ki, amelyek az EUDR rendelet I. mellékletében az adott termékhez kapcsolódó releváns áru alatt szerepelnek. Egy 1806 KN-kód alá tartozó csokoládé esetében például a kakaóhoz kapcsolódó releváns összetevőket kell vizsgálni, nem pedig automatikusan a termékben található valamennyi más EUDR-árut.
-
Ha a termék egy része nem megfelelő
Ha valamely releváns termék egy része nem megfelelő, azt azonosítani kell és el kell különíteni a többi résztől, mielőtt a terméket az uniós piacon forgalomba hozzák, forgalmazzák vagy exportálják. A nem megfelelő rész nem hozható forgalomba, nem forgalmazható és nem exportálható.
Ha az azonosítás és az elkülönítés nem lehetséges – például azért, mert a nem megfelelő áru összekeveredett a megfelelő áruval –, az egész releváns termék nem megfelelőnek minősül. Ha például egy több száz területegységről származó ömlesztett tételben olyan áru is található, amelyet 2020. december 31. után erdőirtással érintett területen állítottak elő, az egész tétel nem megfelelő.
-
Ömlesztett áruk silóban való tárolása
Ha több előállítási helyről származó, megfelelő árut kevernek ugyanabban a silóban, rakatban, kötegben, tartályban vagy más tárolóban, a bejelentett előállítási helyeknek magukban kell foglalniuk minden olyan áru előállítási helyét, amely azóta került a tárolóba, hogy az utoljára teljesen üres volt, és így a szállítmány részét képezhette.
Ha a tárolót nem ürítik ki rendszeresen, a piaci szereplőnek olyan időszak alatt bekerült valamennyi áru előállítási helyét be kell jelentenie, amely biztosítja, hogy ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áru ne keveredhessen a szállítmányba. FIFO-rendszer vagy azzal egyenértékű rendszer esetén ez például a siló kapacitásának legfeljebb 200%-áig bekerült korábbi áruk előállítási helyének bejelentésével biztosítható. Más módszer is alkalmazható, ha az megfelelően kizárja az ismeretlen eredetű vagy nem megfelelő áruk keveredését.
Ez a megközelítés a rakatokban, tartályokban és más módon tárolt árukra, valamint a folyamatos feldolgozási folyamatokra is alkalmazható.
A további részleteket és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.17. pontja ismerteti.