A kellő gondossági eljárás három lépése

• 1. Információgyűjtés

  A kellő gondossági eljárás első lépéseként össze kell gyűjteni mindazokat az információkat, dokumentumokat és adatokat, amelyek alapján igazolható a releváns termék erdőirtásmentessége és jogszerűsége. Az összegyűjtött bizonyítékok megfelelőségét, hitelességét és egymással való összhangját ezt követően a kockázatértékelés során kell megvizsgálni.

  • Gyűjtendő adatok és információk

    Az EUDR rendelet 9. cikke alapján a piaci szereplőknek az alábbi, bizonyítékokkal alátámasztott adatokat és információkat kell összegyűjteniük és rendszerezniük:

    – a termék leírása és mennyisége, valamint a hozzá kapcsolódó releváns áruk és termékek felsorolása, faalapú termékeknél a fafaj közönséges és tudományos neve,
    – az előállító ország és – adott esetben – annak érintett része,
    – valamennyi előállítási területegység földrajzi helymeghatározása,
    – az előállítás dátuma vagy időtartománya,
    – szarvasmarhához kapcsolódó termékeknél valamennyi tartási létesítmény földrajzi helymeghatározása,
    – a beszállítók neve, postacíme és e-mail címe,
    – a vevők neve, postacíme és e-mail címe,
    – ellenőrizhető információ arról, hogy a termék erdőirtásmentes, és a releváns árut az, előállító ország jogszabályainak megfelelően állították elő.

    Az információgyűjtés nem pusztán az iratok beszerzését jelenti, , hanem azok kapcsolódásának vizsgálatát is. Az összegyűjtött információknak és dokumentumoknak az adott releváns termékhez és annak ellátási láncához kell kapcsolódniuk, továbbá alkalmasnak kell lenniük a termék nyomon követhetőségének és az EUDR rendelet követelményeinek való megfelelés igazolására. Ezek az információk képezik a kockázatértékelés alapját is.

    Az információgyűjtésről részletesebben itt olvashat.

    Az EUDR rendelet 9. cikkében meghatározott információgyűjtési kötelezettség a piaci szereplőkre – ideértve az elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplőket (MSPO-kat) is – vonatkozik. A downstream piaci szereplők és a kereskedők eltérő adatgyűjtési kötelezettségeit az EUDR rendelet 5. cikkének (3)–(4) bekezdése szabályozza.

  • Mikor kell összegyűjteni az információkat?

    A piaci szereplőknek az információkat a releváns termék forgalomba hozatala vagy kivitele előtt kell összegyűjteniük. Amennyiben kellő gondossági nyilatkozat vagy egyszeri egyszerűsített árunyilatkozat benyújtása szükséges, az adatgyűjtést még a nyilatkozat benyújtása előtt kell elvégezni.

• 2. Kockázatértékelés

  A kockázatértékelés során a piaci szereplőnek meg kell állapítania, hogy a forgalomba hozni vagy kivinni kívánt releváns termék esetében fennáll-e az EUDR rendelet követelményeinek való meg nem felelés kockázata. Ennek során ellenőriznie és elemeznie kell az összegyűjtött információkat, valamint be kell tudnia mutatnia, hogy az EUDR rendelet 10. cikkében meghatározott szempontok alapján hogyan határozta meg a kockázat mértékét. A releváns termék csak akkor hozható forgalomba vagy vihető ki, ha a meg nem felelésnek nincs kockázata, vagy az legfeljebb elhanyagolható.

  • Mit jelent az elhanyagolható kockázat?

    Az elhanyagolható kockázat azt jelenti, hogy a termékspecifikus és általános információk teljes körű értékelése, valamint – szükség esetén – a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása alapján nincs ok annak feltételezésére, hogy a releváns áru vagy releváns termék nem felel meg az EUDR erdőirtásmentességre és jogszerű előállításra vonatkozó követelményeinek.

    Ha az értékelés során bármely kockázati tényező elhanyagolhatónál nagyobb kockázatra utal, a releváns termék nem hozható forgalomba és nem vihető ki, a piaci szereplőnek előtte megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmaznia, és a kockázatot elhanyagolható szintre kell csökkentenie.

  • Kockázatértékelési szempontok

    Amennyiben az EUDR rendelet 10. cikke szerinti kockázatértékelést el kell végezni, a piaci szereplőnek figyelembe kell vennie a cikk (2) bekezdésében felsorolt szempontokat. A felsorolás nem teljes körű, minden további olyan információt figyelembe kell venni, amely segítheti a meg nem felelés kockázatának meghatározását.

    A kockázatértékelés során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:

    – az érintett előállító országhoz vagy annak részeihez az EUDR rendelet 29. cikkével összhangban hozzárendelt kockázat,
    – erdők jelenléte az előállító országban vagy annak részein,
    – őslakos népek jelenléte, valamint a velük folytatott jóhiszemű konzultáció és együttműködés,
    – az őslakos népek területhasználatára vagy tulajdonjogára vonatkozó, objektív és ellenőrizhető információn alapuló, kellően indokolt igények megléte,
    – erdőirtás vagy erdőpusztulás előfordulási gyakorisága az előállító országban vagy annak részein,
    – az EUDR rendelet 9. cikk (1) bekezdése szerinti információk forrása, megbízhatósága, érvényessége és más rendelkezésre álló dokumentumokkal való kapcsolata,
    – az előállító vagy származási országgal kapcsolatos aggályok (korrupció, okmányhamisítás, jogérvényesítés hiánya, emberi jogi jogsértések, fegyveres konfliktus, ENSZ Biztonsági Tanácsa vagy Európai Unió Tanácsa által elrendelt szankciók),
    – az ellátási lánc összetettsége, a termék feldolgozottsága és az előállítási területhez való visszakövethetősége,
    – az EUDR rendelet kijátszásának, illetve ismeretlen eredetű releváns termékekkel való keveredésnek a kockázata,
    – bizottsági szakértői csoportok nyilvános következtetései,
    – az EUDR rendelet 31. cikk szerinti indokolással alátámasztott aggályok, valamint az ellátási lánc szereplőinek korábbi meg nem felelése,
    – minden egyéb, meg nem felelésre utaló információ,
    – kiegészítő információk, ideértve tanúsítási vagy más harmadik fél általi ellenőrzési rendszerekből származó adatokat.

    A kockázatértékelés dokumentálása és felülvizsgálata

    A kockázatértékelés nem pusztán a fenti szempontok felsorolását vagy egy általános dokumentum elkészítését jelenti. A piaci szereplőnek minden releváns termék esetében dokumentáltan be kell mutatnia, hogy az összegyűjtött információkat hogyan ellenőrizte és értékelte, mely kockázati tényezőket vizsgálta, és azok alapján hogyan határozta meg a meg nem felelés kockázatának mértékét.

    A kockázatértékelést minden releváns termékre el kell végezni. Ha a termék több forrásból vagy földrajzi helyről származik, valamennyi forrást és helyet értékelni kell. A kockázatértékeléseket dokumentálni, legalább évente felülvizsgálni, és az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre bocsátani szükséges.

    A kockázatértékelés részletes szabályairól itt olvashat.

  • Országbesorolás

    Az Európai Bizottság minden országot – illetve azok egyes részeit – az erdőirtás kockázatának mértéke alapján alacsony, standard vagy magas kockázatú kategóriába sorol, az EUDR rendelet hatálya alá tartozó hét áru előállításával összefüggő kockázatok alapján. 

    Az ország besorolása a kockázatértékelés egyik szempontja. Kizárólag alacsony kockázatúnak minősített országból vagy országrészből származó releváns áru esetén alkalmazható az EUDR rendelet 13. cikke szerinti egyszerűsített kellő gondosság, az ott meghatározott további feltételek teljesülése mellett. Standard vagy magas kockázatú országból származó releváns áru esetében el kell végezni az EUDR rendelet 10. cikke szerinti teljes kockázatértékelést és – amennyiben szükséges – a kockázatcsökkentést.

    Magyarország az Európai Unió valamennyi tagállamával együtt jelenleg alacsony kockázatú besorolású. A mindenkor hatályos országlista és a besorolás módszertana az Európai Bizottság honlapján érhető el.

  • Tanúsítási rendszerek

    A tanúsítási és más, harmadik fél által ellenőrzött rendszerekből származó információk kiegészítő bizonyítékként felhasználhatók a kockázatértékelés során, amennyiben megfelelnek az EUDR rendelet 9. cikkében meghatározott követelményeknek. Alkalmazásuk önkéntes, és nem helyettesíti a piaci szereplő saját kellő gondossági eljárását, valamint nem jelent automatikus megfelelést vagy „zöld utat”.

    A piaci szereplőnek értékelnie kell többek között a tanúsítás érvényességét, tárgyi hatályát és megbízhatóságát, a termék nyomon követhetőségét, továbbá azt, hogy a rendszer megengedi-e ismert és ismeretlen eredetű, illetve tanúsított és nem tanúsított anyagok keveredését. A kellő gondossági eljárást minden esetben a releváns termék egészére el kell végezni.

  • Műholdképek és térinformatikai adatok használata

    A műholdképek, légifelvételek, erdőborítási térképek és más térinformatikai adatok segítséget nyújthatnak a piaci szereplőknek a megadott földrajzi helymeghatározási adatok ellenőrzésében, valamint annak vizsgálatában, hogy a releváns áru előállítási helyét érintette-e 2020. december 31. után erdőirtás, illetve a fa árucsoportba tartozó termékek esetében a fakitermelés okozott-e erdőpusztulást.

    Az EUDR rendelet nem írja elő meghatározott műholdképes eszköz, térkép vagy minimális képfelbontás használatát. A térképek és műholdképek önmagukban nem minden esetben nyújtanak végleges bizonyítékot a megfelelésre, ezért azokat szükség szerint más megbízható információkkal együtt kell értékelni. A térinformatikai vizsgálat nem helyettesíti a jogszerű előállításra vonatkozó információk ellenőrzését.

• 3. Kockázatcsökkentés

  Ha a kockázatértékelés alapján a releváns termék meg nem felelésének kockázata elhanyagolhatónál nagyobb, a piaci szereplőnek a termék forgalomba hozatala vagy kivitele előtt megfelelő és arányos kockázatcsökkentő eljárásokat és intézkedéseket kell alkalmaznia.

  A kiválasztott intézkedéseknek az azonosított kockázatokhoz, az érintett releváns termékhez és annak ellátási láncához kell igazodniuk. A releváns termék csak akkor hozható forgalomba vagy vihető ki, ha a kockázatcsökkentő intézkedések eredményeként a meg nem felelésnek már nincs kockázata, vagy az legfeljebb elhanyagolható.

  • Milyen kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazhatók?

    A kockázatcsökkentő intézkedés módját és terjedelmét mindig az azonosított kockázat jellege és mértéke alapján kell meghatározni. Az EUDR rendelet nem ír elő minden esetben egységesen alkalmazandó intézkedést, azaz a piaci szereplőnek olyan megoldást kell választania, amely alkalmas a konkrét kockázat hatékony csökkentésére.

    A kockázatcsökkentés különösen a következő intézkedéseket foglalhatja magában:

    - további információk, adatok vagy dokumentumok bekérése,
    - független vizsgálatok, felmérések vagy auditok elvégzése, ha ezek szükségesek az azonosított kockázat tisztázásához,
    - a termék eredetére, előállítási helyére, ellátási láncára vagy a felhasznált releváns árukra vonatkozó további vizsgálatok elvégzése,
    - az előállító ország vonatkozó jogszabályainak való megfelelést igazoló további bizonyítékok beszerzése és ellenőrzése,
    - a beszállítók – különösen a mezőgazdasági kistermelők – megfelelésének elősegítése kapacitásfejlesztéssel, képzéssel vagy beruházásokkal,
    - minden további olyan eljárás vagy intézkedés alkalmazása, amely az adott kockázat megszüntetésére vagy elhanyagolható szintre csökkentésére alkalmas.

    A döntések dokumentálása és felülvizsgálata

    A piaci szereplőnek dokumentálnia kell, hogy milyen kockázati tényezőket azonosított, azok miatt milyen kockázatcsökkentő intézkedéseket választott, és milyen információk alapján állapította meg, hogy az intézkedések eredményeként a kockázat megszűnt vagy elhanyagolható szintre csökkent.

    A kockázatcsökkentő eljárásokra és intézkedésekre vonatkozó döntéseket legalább évente felül kell vizsgálni. A dokumentációt az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani, és a piaci szereplőnek be kell tudnia mutatnia, hogyan hozta meg az intézkedésekre vonatkozó döntéseit.

    A kockázatcsökkentés részletes szabályairól itt olvashat.

  • Anyagmérleg és az áruk keveredése

    Nem alkalmazható olyan anyagmérleg-alapú ellátásilánc-modell, amely lehetővé teszi az EUDR rendelet követelményeinek megfelelő releváns áru ismeretlen eredetű vagy az EUDR rendelet követelményeinek nem megfelelő releváns áruval való keveredését. Ilyen rendszerben ugyanis nem igazolható, hogy a forgalomba hozott vagy kivitt releváns termék teljes egészében megfelelő forrásból származik.

    A piaci szereplőnek ismernie kell a releváns termékben található vagy annak előállításához felhasznált valamennyi releváns áru eredetét. Az EUDR rendelet követelményeinek való megfelelést valamennyi érintett előállítási terület tekintetében igazolni kell.

    A különböző, de ismert eredetű és az EUDR rendelet követelményeinek megfelelő forrásokból származó releváns áruk egy termékben történő felhasználása önmagában nem tiltott. Ennek feltétele, hogy valamennyi érintett előállítási terület azonosítható legyen, és a kellő gondossági eljárást valamennyi forrás tekintetében megfelelően elvégezzék.

• A kellő gondossághoz kapcsolódó további kötelezettségek

  • Megőrzési kötelezettség

    A piaci szereplőknek a releváns termék forgalomba hozatalának vagy kivitelének időpontjától számított legalább öt évig meg kell őrizniük az EUDR rendelet 9. cikke alapján összegyűjtött információkat, dokumentumokat és adatokat.

    Ugyancsak legalább öt évig meg kell őrizniük a kellő gondossághoz kapcsolódó valamennyi további dokumentációt, így különösen a nyilvántartásokat, a kockázatértékeléseket, a kockázatcsökkentő intézkedéseket és eljárásokat, valamint a kellő gondossági rendszer módosításaira vonatkozó feljegyzéseket.

    A downstream piaci szereplőknek és a kereskedőknek legalább öt évig meg kell őrizniük az EUDR 5. cikkének (3) bekezdése alapján gyűjtött információkat. Ezek közé tartoznak a közvetlen beszállítóik és üzleti vevőik azonosító és elérhetőségi adatai, továbbá – ha a beszállító piaci szereplő – az érintett termékekhez kapcsolódó kellő gondossági nyilatkozatok hivatkozási számai vagy az egyszerűsített árunyilatkozatok azonosítói.

    A megőrzött dokumentációt és információkat az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

  • Éves felülvizsgálat

    A piaci szereplőknek évente legalább egyszer felül kell vizsgálniuk a kellő gondosság elvén alapuló rendszerüket. Amennyiben olyan új fejlemények jutnak a tudomásukra, amelyek befolyásolhatják a rendszer működését vagy alkalmazását, a kellő gondosság elvén alapuló rendszert ezek figyelembevételével naprakésszé kell tenniük.

  • Éves nyilvános jelentés

    A kkv-nak nem minősülő piaci szereplőknek – a természetes személyek kivételével – évente, a lehető legszélesebb körben, az interneten is nyilvánosan be kell számolniuk kellő gondossági rendszerükről és az EUDR 8. cikkében meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedéseikről.

    A jelentésnek – az uniós adatvédelmi szabályok figyelembevételével – tartalmaznia kell különösen:
    - a releváns termékek leírására, mennyiségére és előállító országára vonatkozó információk összefoglalását
    - a kockázatértékelés következtetéseit, az alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedéseket, valamint a kockázat értékeléséhez felhasznált információk és bizonyítékok leírását
    - adott esetben az őslakos népekkel, helyi közösségekkel, szokásjogon alapuló földhasználati jogok jogosultjaival vagy az előállítási területen működő civil szervezetekkel folytatott konzultáció folyamatának ismertetését.

    A 2027. évre vonatkozó első éves jelentést 2027. december 30-át követően kell közzétenni.

    Ha a piaci szereplő más uniós jogszabály alapján már készít jelentést az értékláncban alkalmazott kellő gondosságról, az EUDR rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségét ebben a jelentésben is teljesítheti, feltéve, hogy abban az EUDR rendelet által előírt valamennyi információ szerepel.