EUDR termékek és szereplők
EUDR termékek és szereplők
Ezen az oldalon áttekintheti, hogy az EUDR rendelet mely árukra és termékekre vonatkozik, és hogy az ellátási lánc egyes szereplőit – a piaci szereplőket, a downstream piaci szereplőket, a kereskedőket, valamint az elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplőket – milyen kötelezettségek terhelik. A tájékoztató segítségével azonosíthatja, hogy ön melyik kategóriába tartozik, és ez alapján tájékozódhat az önre vonatkozó konkrét teendőkről.
EUDR-ben érintett áruk és termékek
Kikre vonatkozik az EUDR?
Az EUDR szereplők főbb kötelezettségei
Meghatalmazott képviselő
Mely termékek tartoznak a rendelet hatálya alá?
Pálmaolaj, szarvasmarha, szója, kávé, kakaó, fa, gumi, valamint az ezen árukból származó termékek (például marhahús, bútor vagy csokoládé). Az EUDR árucsoportok esetében vizsgálni kell azok erdőirtás mentességét, illetve a fa árucsoportnál az erdőpusztulás mentességet is. Fatermékek esetében a rendelet hatályát külön szabályok szerint kell vizsgálni. Egyéb EUDR termékekre az általános szabályok vonatkoznak.
"Releváns termék" fogalma
Az EUDR rendelet két, egymással összefüggő fogalmat különböztet meg: a "releváns árut" és a "releváns terméket". Releváns áru az EUDR rendelet hatálya alá tartozó hét alapanyag valamelyike: szarvasmarha, kakaó, kávé, olajpálma, gumi, szója és fa. Releváns termék pedig az I. mellékletben felsorolt bármely olyan termék, amely releváns árut tartalmaz, releváns áruval etetve állították elő, vagy releváns áru felhasználásával készült, például marhahús, bútor, csokoládé vagy gumiabroncs. A kellő gondossági és nyomonkövethetőségi kötelezettségek mindig a releváns termékhez kapcsolódnak, de azokat a termékben található releváns áru(k) vonatkozásában kell teljesíteni.
Az áruk és termékek teljes listáját az EUTR rendelet I. melléklete tartalmazza. Az I. mellékletben nem szereplő termékek nem tartoznak az EUDR rendelet hatálya alá, még akkor sem, ha tartalmaznak az I. mellékletben felsorolt árukat. Azok a termékek, amelyek szerepelnek az I. mellékletben, de nem tartalmaznak vagy nem készülnek az I. mellékletben felsorolt árukból, szintén nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Az Európai Bizottság a listát rendszeresen felülvizsgálja és frissíti. A rendelet az I. mellékletben felsorolt termékekre azonos módon vonatkozik, függetlenül azok mennyiségétől és attól, hogy azokat az EU-ban állítják-e elő, vagy harmadik országból importálják.
EUTR vagy EUDR? – átmeneti szabályok
Az EUDR rendelet szerint a korábbi EUTR rendelet (995/2010/EU) 2026. december 30-ával hatályát veszti. Az EUTR rendelet azonban 2029. december 31-ig továbbra is alkalmazandó azokra a fákra és fatermékekre, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és amelyeket 2026. december 30-tól kezdve hoztak forgalomba. Azoknak a fáknak és fatermékeknek viszont, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és amelyeket 2029. december 31-től hoznak forgalomba, már az EUDR rendelet 3. cikke szerinti előírásoknak kell megfelelniük. A fára és fatermékekre vonatkozó átmeneti szabályokat az infografika szemlélteti.
-
Mit jelent az „ex" jelölés?
Ha az EUDR rendelet I. mellékletében valamely KN kód előtt az „ex” jelölés szerepel, a rendelet hatálya csak a kód alá tartozó termékek mellékletben meghatározott részére terjed ki. Ezért a KN kód mellett mindig az I. mellékletben szereplő termékleírást is meg kell vizsgálni.
A 9401 kód alá például különböző alapanyagokból készült ülések tartozhatnak, az EUDR rendelet azonban az ex 9401 kód alatt csak a fából készült ülésekre és azok fából készült alkatrészeire vonatkozik.
Az „ex” jelölés alkalmazásáról és a termékkör meghatározásáról az Európai Bizottság EUDR FAQ (GYIK) dokumentumának 2.1–2.2. pontjai tartalmaznak részletes tájékoztatást.
-
Összetett termékek
Az összetett termékek olyan termékek, amelyek több különböző releváns árut vagy terméket tartalmaznak. Például a csokoládészeletek esetében a kapcsolódó releváns áruk a kakaó és az esetlegesen tartalmazott pálmaolaj. Azoknak a piaci szereplőknek, akik ilyen termékeket kívánnak forgalomba hozni az EU piacán, csak az EUDR rendelet szerinti releváns árura és az abból származó termékekre vonatkozóan kell kellő gondossággal eljárniuk, vagyis arra az árura vonatkozóan, amely az I. melléklet bal oldali oszlopában szerepel.
Például a csokoládészeletek esetében (1806-os kód – csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény) a kapcsolódó releváns áru a kakaó. Ez azt jelenti, hogy a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettség és az információs követelmények csak azokra az I. mellékletben a kakaó alatt felsorolt releváns termékekre vonatkoznak, amelyeket a csokoládészelet tartalmaz, vagy amelyeket annak előállításához felhasználtak. Ilyen releváns termék például a kakaópor és a kakaóvaj. Amennyiben a csokoládészelet pálmaolajat is tartalmaz, a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettség és az információs követelmények a pálmaolajra nem terjednek ki, mivel a 1806-os kód alatt a csokoládéhoz kapcsolódó releváns áru a kakaó.
A részletes szabályokat és további példákat az EUDR FAQ (GYIK) 1.3. pontja, valamint az Útmutató 9. fejezete ismerteti.
-
Csomagolóanyagok
A kizárólag egy másik forgalomba hozott termék megtámasztására, védelmére vagy szállítására használt csomagolóanyagok nem minősülnek releváns terméknek. Azonban ha az érintett csomagolóanyagot önálló termékként hozzák forgalomba vagy exportálják, nem pedig egy másik termék csomagolásaként, akkor az az EUTR rendelet hatálya alá tartozik.
-
Újrafeldolgozott anyagok
Az I. melléklet kimondja, hogy az EUTR rendelet nem alkalmazandó azokra az árukra, amelyek előállítása kizárólag olyan anyag felhasználásával történt, amely életciklusa végéhez ért, és amelyet egyébként a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladékként kezeltek volna. A teljes egészében ilyen anyagból előállított termékre nem vonatkoznak az EUDR rendelet szerinti kötelezettségek. Azonban ha a termék bármilyen arányban nem újrafeldolgozott anyagot is tartalmaz, a termék az EUDR rendelet hatálya alá tartozik, és a követelményeket a nem újrafeldolgozott anyagra kell teljesíteni.
A fenti kivétel nem alkalmazható az olyan gyártási folyamat melléktermékeire, amelyben hulladéknak nem minősülő anyagot használtak fel. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy minden melléktermék az EUDR rendelet hatálya alá tartozik, mert azt is meg kell vizsgálni, hogy a melléktermék KN/HR-kódja szerepel-e az I. mellékletben.
Például, a fűrészelés melléktermékeként keletkező faforgács és fűrészpor a 4401-es KN kód alapján az EUDR rendelet hatálya alá tartozik. Ezzel szemben a kávézóban keletkező használt kávézacc nem tartozik a rendelet hatálya alá, ha hulladéknak minősül, és egyébként kidobásra került volna.
A részletes szabályokat és további példákat az EUDR rendelet I. mellékletének bevezető bekezdése, az EUDR FAQ (GYIK) 2.8. pontja és az Útmutató 7. b) fejezete ismerteti.
-
Átmeneti időszakban forgalomba hozott anyagokból készült termékek
Az EUDR rendelet alkalmazásának kezdete után forgalomba hozott vagy exportált releváns termék készülhet olyan releváns áru vagy releváns termék felhasználásával, amelyet már az átmeneti időszak alatt forgalomba hoztak az uniós piacon. Ilyen esetben a downstream piaci szereplők és a kereskedők kötelezettsége arra korlátozódik, hogy megfelelően meggyőző és ellenőrizhető bizonyítékokat gyűjtsenek arról, hogy a felhasznált releváns árut vagy releváns terméket az EUDR rendelet alkalmazásának kezdete előtt hozták forgalomba az Unió piacán.
Ha a termék olyan részt is tartalmaz, amelyet az alkalmazás kezdete után forgalomba hozott releváns áru vagy releváns termék felhasználásával állítottak elő, arra a részre az általános kötelezettségek vonatkoznak. Ez a szabály faanyagok és fatermékek esetében nem érinti az EUDR rendelet 37. cikkének (2) bekezdését.
Az átmeneti időszakra vonatkozó részletes szabályok és példák az EUDR FAQ (GYIK) 9.1. pontjában találhatók.
-
Az erdőpusztulás vizsgálata fatermékeknél
Az „erdőirtásmentes” fogalommeghatározás a fát tartalmazó vagy fa felhasználásával készült releváns termékek esetében kifejezetten az erdőpusztulásra utal. E követelmény akkor teljesül, ha a fát „2020. december 31. után úgy termelték ki az erdőből, hogy azzal nem okoztak erdőpusztulást” [EUDR rendelet 2. cikk 13. pont b) alpont]. Az „okozásra” való hivatkozás okozati összefüggést teremt a fakitermelés és az erdőpusztulás folyamata között.
Ez azt tükrözi, hogy az erdőkre más folyamatok is hatással lehetnek, beleértve az éghajlatváltozást, a betegségeket, valamint a fakitermeléshez vagy erdőirtáshoz nem kapcsolódó tüzeket. Az erdőpusztulás ezen formái nem esnek az EUDR rendelet hatálya alá, mivel az EUDR rendelet a fakitermeléshez és az azt követő erdőmegújuláshoz kapcsolódó erdészeti tevékenységek által előidézett erdőpusztulással foglalkozik.
Az olyan területeken folytatott kitermelési tevékenységekből származó fatermékek továbbra is erdőirtásmentesnek tekinthetők, ahol maguk a kitermelési műveletek nem okoznak erdőpusztulást. Ezekben az esetekben megfelelő adatokkal és bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy az erdők állapotában 2020. december 31. és a fakitermelés között bekövetkezett változás nem függött össze a fakitermeléssel.
Ezen túlmenően, ha a fakitermelés célja az erdő védelme – például viharban vagy tűzben károsodott, illetve fertőzött fák kitermelése a kártevők és betegségek terjedésének megakadályozása érdekében –, akkor ezt nem szabad úgy tekinteni, hogy a kitermelés „okozta” az erdőpusztulást. Ezekben az esetekben is fontos, hogy elegendő adat és bizonyíték álljon rendelkezésre a fakitermelés tényleges céljának alátámasztására.
Az olyan területről származó termékek, ahol a kitermelési tevékenységek erdőpusztulást okoztak, nem felelnek meg az EUDR rendeletnek.
A részletes értelmezést és példákat az EUDR FAQ (GYIK) 4.5–4.8. pontjai tartalmazzák.
-
Lábon álló fa
Kikre vonatkozik az EUDR?
Az EUDR rendelet 2. cikkének (15) bekezdésében meghatározottak szerint piaci szereplő az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége keretében releváns terméket hoz forgalomba (import útján vagy saját előállítást követően) az EU piacán, vagy visz ki onnan, a downstream piaci szereplők kivételével. A piaci szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk az általuk forgalomba hozott vagy kivitt releváns termékek tekintetében, és – az elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplők kivételével – kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot kell benyújtaniuk az információs rendszerben (EUDR rendelet 4. cikk).
Elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplő (MSPO)
Az EUDR rendelet módosítása (2. cikk 15a. pont) vezette be az „elsődleges mikro- vagy kis méretű piaci szereplő” (röviden: MSPO) fogalmát. MSPO-nak minősül az a természetes személy vagy – jogi formájától függetlenül – mikro- vagy kisvállalkozás, amely az EUDR rendelet 29. cikke szerint alacsony kockázatúnak minősülő országban telepedett le, és olyan releváns terméket hoz forgalomba vagy visz ki, amelyet maga termesztett, termelt ki, nyert ki vagy nevelt fel az adott országban található területegységeken, szarvasmarha esetén létesítményekben.
Az MSPO-knak is kellő gondossággal kell eljárniuk, de főszabály szerint egyszerűsített kellő gondosságot alkalmaznak. Kellő gondossági nyilatkozat helyett részükről elégséges egyszeri egyszerűsített árunyilatkozat benyújtása az Információs Rendszerben, és ennek alapján árunyilatkozat-azonosítót kapnak. A földrajzi helymeghatározás helyett az érintett területegység vagy létesítmény postacíme is megadható.
Az MSPO-k kellő gondossági kötelezettségeiről és az egyszerűsített árunyilatkozatról a Kellő gondosság aloldalon olvashat részletesen.
Az EUDR rendelet vonatkozó kötelezettségeit a természetes személyekre, valamint a 2024. december 31-ig mikro- vagy kisvállalkozásként létrehozott vállalkozásokra 2027. június 30-tól kell alkalmazni.
Az EUDR rendelet módosítása (2. cikk 15b. pontja) vezette be az új "downstream piaci szereplő" kategóriát. Downstream piaci szereplőnek minősül az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége keretében releváns termékek felhasználásával előállított releváns terméket hoz forgalomba vagy visz ki. Ahhoz, hogy valaki ebbe a kategóriába tartozzon, az általa forgalomba hozott vagy kivitt termékhez felhasznált releváns termékek mindegyikéhez már kell, hogy tartozzon kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat vagy egyszerűsített árunyilatkozat. Mivel a felhasznált termékek kellő gondossága már igazolt, ezért a downstream piaci szereplőnek már nem kell új kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatot benyújtania, és nem kell megbizonyosodnia arról, hogy mások kellő gondossággal jártak el. A kkv-nak nem minősülő downstream piaci szereplőknek a releváns termékek forgalomba hozatala, forgalmazása vagy kivitele előtt regisztrálniuk kell az információs rendszerben. Minden downstream piaci szereplőnek – mérettől függetlenül – össze kell gyűjtenie és legalább öt évig meg kell őriznie a beszállítóira és vevőire vonatkozó adatokat, valamint ha közvetlen beszállítója piaci szereplő vagy MSPO, az érintett termékekhez tartozó, kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat hivatkozási számát vagy árunyilatkozat-azonosítóját (EUDR rendelet 5. cikk).
Az EUDR rendelet 2. cikkének 17. pontja szerint kereskedőnek minősül az ellátási láncban szereplő olyan piaci szereplőtől és a downstream piaci szereplőtől eltérő személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége keretében releváns terméket forgalmaz. Minden kereskedőnek – mérettől függetlenül – össze kell gyűjtenie és legalább öt évig meg kell őriznie a beszállítóira és vevőire vonatkozó adatokat, valamint ha közvetlen beszállítója piaci szereplő vagy MSPO, akkor a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozat hivatkozási számát vagy árunyilatkozat-azonosítóját (EUDR rendelet 5. cikk (3)–(4) bekezdés). A kkv-nak nem minősülő kereskedőknek ezen felül a releváns termékek forgalmazása előtt regisztrálniuk kell az információs rendszerben (EUDR rendelet 5. cikk (2) bekezdés).
-
Mit jelent a kereskedelmi tevékenység?
Az EUDR rendelet 2. cikkének 19. pontja szerint kereskedelmi tevékenység keretében végzett tevékenységnek minősül a releváns termék feldolgozása, kereskedelmi vagy nem kereskedelmi fogyasztók részére történő forgalmazása, illetve a piaci szereplő, a downstream piaci szereplő vagy a kereskedő saját vállalkozásán belüli felhasználás céljára történő rendelkezésre bocsátása. A fogalom az ellenérték fejében és az ingyenesen végzett tevékenységekre is kiterjed. A kizárólag magáncélú használat vagy fogyasztás ugyanakkor nem minősül az EUDR rendelet szerinti kereskedelmi tevékenységnek.
Az EUDR szereplők főbb kötelezettségei - áttekintés
Az alábbi összefoglaló összehasonlítható formában mutatja be az egyes EUDR szerepkörökhöz kapcsolódó legfontosabb kötelezettségeket. A kötelezettségek teljesítésére vonatkozó részletes tájékoztatás a Kellő gondosság aloldalon érhető el.
Meghatalmazott képviselő
Az EUDR rendelet 6. cikke alapján a piaci szereplő írásban meghatalmazhat egy, az Európai Unióban letelepedett természetes vagy jogi személyt arra, hogy a nevében kellő gondossági nyilatkozatot (DDS), illetve elsődleges mikro- és kis piaci szereplő esetében egyszerűsített árunyilatkozatot (SD) nyújtson be. A meghatalmazott képviselő eljárása nem mentesíti a piaci szereplőt a kellő gondosság gyakorlása alól: a releváns termék rendeletnek való megfelelőségéért továbbra is a piaci szereplő felel.
Ha a piaci szereplő természetes személy vagy mikrovállalkozás, meghatalmazott képviselőként az ellátási láncban közvetlenül utána következő downstream piaci szereplőt vagy kereskedőt is kijelölheti, feltéve, hogy az nem természetes személy és nem mikrovállalkozás. Ettől fogva a bejelentésre kötelezett downstream piaci szereplő vagy kereskedő csak azt követően hozhatja forgalomba, forgalmazhatja vagy viheti ki az érintett releváns terméket, hogy a piaci szereplő nevében benyújtotta a DDS-t vagy MSPO esetében az SD-t.