Kivonat a szigorúan korlátozott terület (SZKT) feloldásának, valamint fertőzött és magas kockázatú területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályairól

• I. Szigorúan korlátozott terület (SZKT) feloldásának szakmai szabályai

  A szigorúan korlátozott terület (SZKT) megszüntetésének feltételeit az Országos Főállatorvos 5/2025. számú határozatával kiadott Magyarország afrikai sertéspestis felszámolására vonatkozó mentesítési tervének 2.2.4. pontja határozza meg.

• II. A fertőzött területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai

  Fertőzött terület feloldása

  ASP Szakértői Csoport kezdeményezheti

  Feloldás feltételei

  ASP Szakértői Akciócsoport  által meghatározott szakmai szempontok

  Fertőzött terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá

  Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján, amelyet az Országos Főállatovos utasítása alapján állít össze

  ASP Szakértői Akciócsoport  által meghatározott szakmai szempontok

  Egy, a fertőzött területbe tartozó vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, ha

  Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a fertőzött területbe tartozó vadgazdálkodási egység magas kockázatú területbe történő átsorolására  javaslatot lehet tenni, ha

  Az alább felsorolt feltételeknek  a vadgazdálkodási egység megfelel:

  Az alább felsorolt feltételeknek  az egybefüggő terület megfelel:

  a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján a vadgazdálkodási egység már nem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába.

  a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már az egybefüggő terület egyik vadgazdálkodási egysége sem tartozik a kiemelt kockázatú kategóriába.

  b) A vadgazdálkodási egység területén, vagy területe egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület.

  b) Az egybefüggő területen, vagy annak egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület.

  c) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak.

  c) Az egybefüggő terület egyetlen egysége sem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak.

  d) A vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűsége legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2.

  d) Az egybefüggő terület minden egyes vadgazdálkodási egysége esetén a legutolsó februári becsült létszám, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűség legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2.

  e) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik.

  e) Az egybefüggő terület egyetlen vadgazdálkodási egysége sem  szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely a szigorúan korlátozott területbe tartozik.

  f) Az elmúlt egy év során annyi, a vadgazdálkodási egység területéről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 1%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatásához.

  f) Az elmúlt egy év során annyi, az egybefüggő területről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 1%-os előfordulási gyakoriságának  95%-os biztonsággal való kimutatásához.

  g) A vadgazdálkodási egység területén az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt.

  g) Az egybefüggő területen az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt.

  h) A virológiai (PCR) vizsgálatok során a vadgazdálkodási egység területéről származó legalább 1 elhullott vaddisznó vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt, abban az esetben, ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznót lőttek ki.

  h) Az elmúlt 6 hónap alatt a virológiai (PCR) vizsgálatok során legalább annyi elhullott vaddisznó vizsgálata vezetett negatív eredményre, amennyi az egybefüggő területen az olyan vadgazdálkodási egységek száma, amelyek esetében igaz, hogy a legutolsó februári becsült létszám 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznó került kilövésre.

  i) Ha az elmúlt egy évben a vadgazdálkodási egység területéről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt.

  i) Ha az elmúlt egy évben az egybefüggő területről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt.

  Az alacsony vaddisznósűrűségű vadgazdálkodási egységekre vonatkozó speciális feltételek:

  Az alacsony vaddisznósűrűségű egybefüggő területekre vonatkozó speciális feltételek:

  j) Ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 2%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása.

  j) Ha az egybefüggő terület legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt  vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 2%-os előfordulási gyakoriságának 95%-os biztonsággal való kimutatása.

  k) A vadgazdálkodási egység mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2.

  k) Az egybefüggő terület mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2.

   

  A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ  ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGI (PREVALENCIA) SZINTEK ESETÉN
  Vaddisznó létszám a vadgazdálkodási egységben vagy az egybefüggő területen, az útmutató munkalapon leírtak szerint meghatározva	A minimális mintaszám az alábbi prevalencia szintek esetén
  	10%	5%	2%	1%
  10	10	10	10	10
  15	13	14	15	15
  20	16	19	20	20
  25	17	23	25	25
  30	19	26	30	30
  35	20	28	35	35
  40	21	31	40	40
  45	21	33	43	45
  50	22	35	48	50
  55	22	36	51	55
  60	23	38	55	60
  65	23	39	58	65
  70	24	40	62	70
  75	24	41	65	74
  80	24	42	68	79
  85	25	43	71	83
  90	25	43	73	87
  95	25	44	76	81
  100	25	45	68	95
  120	26	47	86	111
  140	26	48	92	124
  160	27	49	97	136
  180	27	50	101	146
  200	27	51	105	155
  250	27	53	112	175
  300	28	54	117	189
  350	28	54	121	201
  400	28	55	124	211
  450	28	55	127	218
  500	28	56	129	225
  600	28	56	132	235
  700	28	57	134	243
  800	28	57	136	249
  900	28	57	137	254
  1000	29	57	138	258
  1200	29	57	140	264
  1400	29	58	141	269
  1600	29	58	142	272
  1800	29	58	143	275
  2000	29	58	143	277
  3000	29	58	145	284
  4000	29	58	146	288
  5000	29	59	147	290
  6000	29	59	147	291
  7000	29	59	147	292
  8000	29	59	147	293
  9000	29	59	148	294
  10000	29	59	148	294
  >10000	29	59	150	296

   

  Útmutató a prevalencia táblázathoz

  1. A prevalancia táblázat első oszlopában szereplő vaddisznólétszám meghatározása

  A prevalencia táblázathoz a vaddisznó létszámot az előző vadászati évben kilőtt vaddisznók számából kell visszaszámolni, 200%-os hasznosítást feltételezve, annak érdekében, hogy a februári esetleges alulbecslés miatt a minimálisan szükséges mintaszám ne legyen az indokoltnál kevesebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilőtt vaddisznók számát el kell osztani kettővel, és ha az eredmény törtszám, akkor azt  a matematikai szabályok szerint egész számra kell kerekíteni.

  2. Eljárás akkor, ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van

  2.1. Normál eljárás

  Ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van a vaddisznólétszámot a matematikai szabályok alapján kerekíteni kell a táblázatban szereplő kisebb vagy nagyobb értékre. Kivételt képeznek ez alól a 2.2. pontban említett vaddisznólétszámok, amikor pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  Példák a normál eljárásra:

  · Vaddisznólétszám: 48, ekkor a táblázatnak a 50 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont).

  · Vaddisznólétszám: 47, ekkor a táblázatnak a 45 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont)

  · Vaddisznólétszám: 109, ekkor a táblázatnak a 100 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 110, ekkor a táblázatnak a 120 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 475, ekkor a táblázatnak a 500 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 474, ekkor a táblázatnak a 450 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  2.2. Speciális eljárás kis vaddisznólétszám esetén

  a) 10%-os prevalencia esetén: 1-11 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  b) 5%-os prevalencia esetén: 1-19 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  c) 2%-os prevalencia esetén: 1-41 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  d) 1%-os prevalencia esetén: 1-72 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

   

  Fertőzött területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai (pdf)

• III. A magas kockázatú területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai

  A magas kockázatú terület feloldása

  ASP Szakértői Csoport kezdeményezheti

  Feloldás feltételei

  ASP Szakértői Akciócsoport  által meghatározott szakmai szempontok

  A magas kockázatú terület feloldását az Európai Bizottság hagyja jóvá

  Országos Járványvédelmi Központ (OJK) előterjesztése alapján, amelyet az Országos Főállatovos utasítása alapján állít össze

  ASP Szakértői Akciócsoport  által meghatározott szakmai szempontok

  Egy, a magas kockázatú területbe tartozó vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására akkor lehet javaslatot tenni, ha

  Az 5 vagy annál több, egybefüggő területet alkotó és a magas kockázatű területbe tartozó vadgazdálkodási egység közepes kockázatú területbe történő átsorolására  javaslatot lehet tenni, ha

  Az alább felsorolt feltételeknek  a vadgazdálkodási egység megfelel:

  Az alább felsorolt feltételeknek  az egybefüggő terület megfelel:

  a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján a vadgazdálkodási egység már nem tartozik a magas kockázatú kategóriába.

  a) Az elmúlt 1 év eseteire alapozott kockázatelemzés alapján már az egybefüggő terület egyik vadgazdálkodási egysége sem tartozik a magas kockázatú kategóriába.

  b) Ha az adott vadgazdálkodási egység korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt.

  b) Ha az egybefüggő területbe tartozó vadgazdálkodási egységek valamelyike korábban a fertőzött területbe tartozott, akkor a magas kockázatú területbe való átsorolása óta legalább 6 hónap már eltelt.

  c) A vadgazdálkodási egység területén, vagy területe egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület.

  c) Az egybefüggő területen, vagy annak egy részén nincsenek hatályban házi sertésekben előfordult ASP kitörés miatt elrendelt korlátozó intézkedések, mint a megfigyelési zárlat, helyi zárlat, védőkörzet, megfigyelési körzet, illetve a III. típusú korlátozott terület.

  d) A vadgazdálkodási egység nem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a c) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak.

  d) Az egybefüggő terület egyetlen egysége sem szomszédos olyan vadgazdálkodási egységgel, amely területén, vagy területe egy részén a b) pontban felsorolt korlátozó intézkedések valamelyike hatályban van, valamint olyan egységekkel sem határosak, amelyek a b) pontnak megfelelő egységekkel szomszédosak.

  e) A vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűsége legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2.

  e) Az egybefüggő terület minden egyes vadgazdálkodási egysége esetén a legutolsó februári becsült létszám, azaz a törzsállomány alapján számolt vaddisznósűrűség legfeljebb 0,5 vaddisznó/km2, és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma legfeljebb 1,5 vaddisznó/km2.

  f) Az elmúlt egy év során annyi, a vadgazdálkodási egység területéről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 5%-os előfordulási gyakoriságának  95%-os biztonsággal való kimutatásához, illetve ha a h) pontban foglaltak nem teljesülnek, akkor negatív eredményt adó vaddisznók számának  az ASP vírusa 2%-os előfordulásának 95%-os biztonsággal való kimutatásához kell elegendőnek lennie.

  f) Az elmúlt egy év során annyi, az egybefüggő területről származó vaddisznó virológiai (PCR) vizsgálata adott negatív eredményt, amely a csatolt prevalencia táblázatban és a táblázathoz tartozó útmutatóban meghatározottak szerint elegendő az ASP vírusa 5%-os előfordulási gyakoriságának  95%-os biztonsággal való kimutatásához, illetve ha a h) pontban foglaltak nem teljesülnek, akkor negatív eredményt adó vaddisznók számának  az ASP vírusa 2%-os előfordulásának 95%-os biztonsággal való kimutatásához kell elegendőnek lennie.

  g) A vadgazdálkodási egység területén az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt.

  g) Az egybefüggő területen az elmúlt egy évben végzett virológiai (PCR) vizsgálatoknak legalább a 30%-a az elmúlt 6 hónapban történt.

  h) A virológiai (PCR) vizsgálatok során a vadgazdálkodási egység területéről származó legalább 1 elhullott vaddisznó vizsgálata negatív eredményre vezetett az elmúlt 6 hónap alatt, abban az esetben, ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznót lőttek ki.

  h) Az elmúlt 6 hónap alatt a virológiai (PCR) vizsgálatok során legalább annyi elhullott vaddisznó vizsgálata vezetett negatív eredményre, amennyi az egybefüggő területen az olyan vadgazdálkodási egységek száma, amelyek esetében igaz, hogy a legutolsó februári becsült létszám 100 vaddisznó fölött van vagy a legutolsó lezárt vadászati évben több, mint 200 vaddisznó került kilövésre.

  i) Ha az elmúlt egy évben a vadgazdálkodási egység területéről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt.

  i) Ha az elmúlt egy évben az egybefüggő területről származó, klinikai tüneteket mutató, kilőtt vagy gázolt vaddisznóból virológiai (PCR) vizsgálat történt, annak eredménye negatív volt.

  Az alacsony vaddisznósűrűségű vadgazdálkodási egységekre vonatkozó speciális feltételek:

  Az alacsony vaddisznósűrűségű egybefüggő területekre vonatkozó speciális feltételek:

  j) Ha a vadgazdálkodási egység legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 10%-os előfordulási gyakoriságának  95%-os biztonsággal való kimutatása, kivéve ha a h) pont vonatkozik a vadgazdálkodási egységre és az nem teljesült. Az utóbbi esetben az f) pontban foglaltak maradnak érvényben.

  j) Ha az egybefüggő terület legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2, akkor az f) pontban foglalt feltétel esetében elegendő az ASP vírusa 10%-os előfordulási gyakoriságának  95%-os biztonsággal való kimutatása, kivéve ha a h) pont vonatkozik az egybefüggő területre, de az nem teljesült. Az utóbbi esetben az f) pontban foglaltak maradnak érvényben.

  k) A vadgazdálkodási egység mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszáma alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2.

  k) Az egybefüggő terület mentesül a g) pontban előírtak alól, ha a legutolsó februári becsült létszámok alapján számolt vaddisznósűrűsége és az elmúlt vadászati évben kilőtt vaddisznók száma egyaránt legfeljebb 0,25 vaddisznó/km2.

   

  A MINIMÁLIS MINTASZÁM MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ  ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGI (PREVALENCIA) SZINTEK ESETÉN
  Vaddisznó létszám a vadgazdálkodási egységben vagy az egybefüggő területen, az útmutató munkalapon leírtak szerint meghatározva	A minimális mintaszám az alábbi prevalencia szintek esetén
  	10%	5%	2%	1%
  10	10	10	10	10
  15	13	14	15	15
  20	16	19	20	20
  25	17	23	25	25
  30	19	26	30	30
  35	20	28	35	35
  40	21	31	40	40
  45	21	33	43	45
  50	22	35	48	50
  55	22	36	51	55
  60	23	38	55	60
  65	23	39	58	65
  70	24	40	62	70
  75	24	41	65	74
  80	24	42	68	79
  85	25	43	71	83
  90	25	43	73	87
  95	25	44	76	81
  100	25	45	68	95
  120	26	47	86	111
  140	26	48	92	124
  160	27	49	97	136
  180	27	50	101	146
  200	27	51	105	155
  250	27	53	112	175
  300	28	54	117	189
  350	28	54	121	201
  400	28	55	124	211
  450	28	55	127	218
  500	28	56	129	225
  600	28	56	132	235
  700	28	57	134	243
  800	28	57	136	249
  900	28	57	137	254
  1000	29	57	138	258
  1200	29	57	140	264
  1400	29	58	141	269
  1600	29	58	142	272
  1800	29	58	143	275
  2000	29	58	143	277
  3000	29	58	145	284
  4000	29	58	146	288
  5000	29	59	147	290
  6000	29	59	147	291
  7000	29	59	147	292
  8000	29	59	147	293
  9000	29	59	148	294
  10000	29	59	148	294
  >10000	29	59	150	296

   

  Útmutató a prevalencia táblázathoz

  1. A prevalancia táblázat első oszlopában szereplő vaddisznólétszám meghatározása

  A prevalencia táblázathoz a vaddisznó létszámot az előző vadászati évben kilőtt vaddisznók számából kell visszaszámolni, 200%-os hasznosítást feltételezve, annak érdekében, hogy a februári esetleges alulbecslés miatt a minimálisan szükséges mintaszám ne legyen az indokoltnál kevesebb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kilőtt vaddisznók számát el kell osztani kettővel, és ha az eredmény törtszám, akkor azt  a matematikai szabályok szerint egész számra kell kerekíteni.

  2. Eljárás akkor, ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van

  2.1. Normál eljárás

  Ha a kiszámolt vaddisznólétszám a táblázatban szereplő két érték között van a vaddisznólétszámot a matematikai szabályok alapján kerekíteni kell a táblázatban szereplő kisebb vagy nagyobb értékre. Kivételt képeznek ez alól a 2.2. pontban említett vaddisznólétszámok, amikor pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  Példák a normál eljárásra:

  · Vaddisznólétszám: 48, ekkor a táblázatnak a 50 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont).

  · Vaddisznólétszám: 47, ekkor a táblázatnak a 45 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni (kivéve az 1%-os prevalenciát, lásd 2.2. pont)

  · Vaddisznólétszám: 109, ekkor a táblázatnak a 100 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 110, ekkor a táblázatnak a 120 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 475, ekkor a táblázatnak a 500 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  · Vaddisznólétszám: 474, ekkor a táblázatnak a 450 vaddisznóra vonatkozó sorát kell figyelembe venni.

  2.2. Speciális eljárás kis vaddisznólétszám esetén

  a) 10%-os prevalencia esetén: 1-11 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  b) 5%-os prevalencia esetén: 1-19 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  c) 2%-os prevalencia esetén: 1-41 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

  d) 1%-os prevalencia esetén: 1-72 vaddisznó létszámig pontosan annyi a minimálisan vizsgálandó egyedek száma, mint a vaddisznólétszám.

   

  Magas kockázatú területek feloldásának, illetve csökkentésnek szakmai szabályai (pdf)