Hálózatkutatás
Az élelmiszerlánc-felügyelet alapvető feladata bármely tényező minél pontosabb nyomonkövetése, megismerése, feltérképezése, mely kihatással lehet az élelmiszerlánc-biztonságra. A fő cél, hogy a bekövetkezett élelmiszerlánc-események pontos okát, forrását felderítsük, továbbá, hogy a megelőzés érdekében predikciókat tehessünk a különböző ágensek felbukkanását, terjedését, a kritikus helyeket, termékeket, vállalkozásokat illetően.
A hálózatkutatási elemzések, előrejelzések jelenleg kiegészítik a hagyományos kockázatbecslési, kockázat alapú tervezési rendszereket, de idővel át is vehetik szerepüket. Ezek az információk felhasználhatóak a megelőzésben, továbbá a kockázat alapú hatósági felügyeletben.
Előrejelzéseket lehet készíteni a megbetegedést legnagyobb valószínűséggel előidéző élelmiszerek, országok, vállalkozások vagy a veszélyeztetett populáció, illetve akár konkrét személyek tekintetében is. Továbbá azzal kapcsolatban is információhoz juthatunk, hogy a hálózat melyik pontja az, amelynek esetleges sérülése a hálózat összeomlását eredményez(het)i (pl. bioterrorizmus, élelmiszer-terrorizmus esetében).
Rendkívül fontos ezen adatok és elemzések naprakészen tartása. Bár világszerte potenciálisan hatalmas mennyiségű elemezhető adat állna rendelkezésre, a megfelelő adatgyűjtés kereskedelmi korlátokba ütközik. A jövőben szükséges olyan irányú kutatások és fejlesztések indítása, melyek révén az adatok adatbázisrendszerekben történő gyűjtése, a különböző adatgazdák (kutatóintézetek, egyetemek, laboratóriumok, vállalkozók, hatóságok és egyéb ellenőrző szervezetek) közötti adatcsere, közös adatgyűjtés, valamint az adatbázisrendszerek ontológiájának egyeztetése, azok kompatibilissé tétele lehetővé válik.
A hálózatelméleti módszerek legismertebb alkalmazása élelmiszerlánc-biztonsági kérdésekben a fertőzött/szennyezett állatok és növények szállításából eredő vírus- vagy baktériumeredetű járványok elemzése. Az állatok szállítási útvonalának ismeretében kimutathatóak olyan gócpontok (kritikus állattartó telepek), ahol – egy esetleges járvány esetén – nagyobb a fertőződés veszélye.
Emellett szeretnénk felmérni a nemzetközi kereskedelmi hálózatokat, valamint összeilleszteni RASFF riasztási adatokkal. Ugyanis az élelmiszerek a szállítás során egy adott hálón terjednek országon belül és országok között is, ezért a bennük lévő kórokozók vagy kémiai szennyeződések terjedése szintén elemezhető hálózatkutatásos módszerekkel.
Mivel egyelőre ezek a felmérések kevés terméktípus esetében történtek meg, így szükséges felmérni az összes terméktípusok kereskedelmi fluxusát, továbbá elemezni az adott terméktípusokhoz kapcsolódó RASFF-adatokat (élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszer adatait).
Kapcsolódó tanulmány
Hálózatkutatás-alapú döntési támogatás az élelmiszerlánc-biztonsági rendszerekhez
