Vissza

Új generációs vakcinajelöltek fejlesztése a macska Coronavírus fertőzése ellen

Új generációs vakcinajelöltek fejlesztése a macska Coronavírus fertőzése ellen

Új generációs vakcinajelöltek fejlesztése a macska Coronavírus fertőzése ellen

NÉBIH-es kutatók: Dr. Bálint Ádám, Dr. Farsang Attila, Oltóanyag Engedélyezési Osztály

Támogató szervezet: Agria, FORMAS, OTKA

A macska koronavírusoknak (FeCoVs) két patotípusa van: a gyakrabban előforduló tünetmentesen fertőző vagy enyhe tünetekkel járó FECV (feline enteric coronavirus) és a súlyos fertőző hashártyagyulladást okozó FIPV (feline infectious peritonitis virus). Míg a FECV a bélcsatorna szöveteiben szaporodik, addig a FIPV főleg monocitákban és makrofágokban. A betegség lefolyása a vírusok szövetspecifitásától függ, ami úgy tűnik, összefüggésben áll a vírus genom 3-as és 7-es régiójában található deléciókkal. Saját és mások adatai arra utalnak, hogy a két régióban található ORF-ek közül némelyik közvetlenül befolyásolja az FCoV-k patogenitását és a 3-as és 7-es régióból transzlálódó fehérjék kulcsszerepet játszanak a FECV replikáció tápcsatornában való fenntartásában és korlátozásában. Mindezek ellenére szinte semmit sem tudunk a konkrét funkciójukról, sőt még a pontos számuk és méretük sem ismert. 

Fő célkitűzésünk, hogy megismerjük a 3-as és 7-es régió működésének molekuláris mechanizmusát és tisztázzuk a régiók szerepét a FECV enterotropizmusának fenntartásában és a macskák fertőző hashártyagyulladásának kialakulásában. Ahhoz, hogy ezt a célt meg tudjuk valósítani, szeretnénk a 3-as és 7-es régiók transzkripcióját és transzlációját tanulmányozni, valamint a leíródó fehérjék lokalizációját és kölcsönhatásait feltérképezni. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük nem csak a FeCoVs 3-as és 7-es régiójának, hanem más alfa-koronavírusok járulékos ORF-jeinek biológiai működését is. Bepillantást nyerhetünk a járulékos fehérjék leíródásának szabályozásába és megismerhetjük ezeknek a proteineknek más virális és sejt fehérjékkel való kölcsönhatásait. A kölcsönható fehérjék ismeretében feltárhatjuk azokat a molekuláris mechanizmusokat, amelyek megmagyarázhatják a genetikailag nagyon közelálló FIPV and FECV törzsek közötti szövetspecifitási és patogenitási különbségeket. A tervezett munka nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb vakcinákat legyünk képesek fejleszteni nemcsak a FIPV, de más alfa-koronavírusok ellen is.

Koordinátor: Prof. Dr. Belák Sándor, Statens Veterinärmedicinska Anstalt (SE)