null Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával

Interjú Dr. Dobo-Kiss Orsolyával, a NÉBIH tervezési referensével; az FM Állategészségügyi és Koordinációs Osztályának korábbi Osztályvezetőjével

Hogyan kerültél a közigazgatásba az egyetem után?

Már az állatorvosin is a társadalmi munkámról voltam ismert – TDK-titkár és Eukanuba-összekötő voltam –, ez rengeteg szervezési és kapcsolatteremtési rutint adott. Végül a minisztériumban kötöttem ki a nemzetközi állategészségügyi kapcsolattartásért is felelős Igazgatási és Koordinációs osztályon, az országos főállatorvos csapatában. Az egyetemen szerzett kapcsolati tőkének azóta is sokat köszönhetek; tekintve, hogy egyetlen helyen van állatorvosi képzés az országban, a generációmból sokan ismernek, legalább arcról. Ez felbecsülhetetlen előny, ha az igazgatási munka során kapcsolatba kell lépned egy szakmabelivel.

Hogyan folytatódott a minisztériumi pályád?

Fokozatosan kaptam egyre nagyobb feladatokat, az egyszerű szállítási ügyintézés-kapcsolattartás után már jelentős nemzetközi tárgyalások előkészítésében vettem részt. A NÉBIH elődjének bevonásával elsősorban a magyar élőállat- és élelmiszerexport-tárgyalások előkészítését koordináltam, de hozzám tartozott az állatvédelem és járványügy is. Bár közvetlenül nem gyógyíthattam állatokat, a jogszabályalkotásban való részvétellel alighanem többet tehettem a felelős állattartásért, mint ha klinikán dolgoztam volna.

A legnagyobb sikerként és élményként a 2011-es soros magyar EU-elnökséget éltem meg. A kis létszámú szakembergárdánkhoz képest helyt tudtunk állni, és a hat hónap erőfeszítéseit a méhegészségügyről egyhangúlag elfogadott tanácsi állásfoglalással zárhattuk. Úgy érzem, a magyar elnökségi munkánk eredménye hozzájárult ahhoz, hogy közelebb kerülhessünk az EU-ban a méhek tömeges pusztulásának és kaptárelhagyásának megoldásához. Ez ma már szerencsére az egyik legfelkapottabb agráripari téma a kontinensen, megannyi nemzetközi kutatással és projekttel a méhekért.

Azért nyugtass meg, hogy felálltál néha az íróasztal mögül.

Másképp aligha jutottam volna el Kenyába, hogy a FAO-EUFMD szervezésében részt vegyek a ragadós száj- és körömfájás járvány okozta esetleges vészhelyzetre felkészítő képzésen. Maradandó élmény volt egy Európában szerencsére – az elszórt brit és bolgár eseteket leszámítva – már a hetvenes évek óta eltűnt betegséget tanulmányozni egy nemzetközi csapatban. A képzésnek köszönhetően az egyetemen képeim gazdagíthatták a klinikai tárgyak vizuális tananyagát és friss adalékként szolgálhattak a betegségről.

A kéknyelv-betegség kapcsán nem volt hasonló tanulmányút?

Való igaz, korábban a kéknyelv még „egzotikus” betegségnek számított. Mostanra – többek között a klímaváltozás és a globalizáció miatt – már egész Európában időről időre meg kell küzdeni az állategészségügyi szakembereknek a betegség kapcsán felmerülő problémákkal. Csakúgy, mint más, nálunk korábban nem előforduló járványos betegségek esetében, ez a járványügy egyik legnagyobb kihívása a közeljövőben.

Személyesen mit tudsz tenni ellenük?

Most, hogy a NÉBIH-ben tudományos tervezési referensként dolgozom, a politikai és jogi döntés-előkészítés tartozik hozzám, a tudományos háttérelemzések megszervezése. Ez nagyon izgalmas feladat, hiszen egyfelől nem csak szakmai ismereteket, de politikai vénát is kíván, másfelől pedig „tűzközelben” vagyok, sokat tehetek a felelős állattartási kultúra fejlesztéséért és az állatvédelemért.

Szeretnék a „nagy egészre” hatni tudományos részről, úgy, hogy minden érintett – a nagypolitika, az érdekvédelmi szervek, a külügy, az egyes gazdasági szereplők – számára a lehető legjobb irányba változzanak a jogszabályok. A tudományosan igazolt legjobb irányba, ha úgy tetszik. A legjobb irány pedig nem csak gazdasági mércével értendő, de remélhetőleg a munkámnak végső soron egy jobb állatvédelem és biztonságosabb élelmiszerlánc látja hasznát.


Friss hírek

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ
2022. július 6, szerda

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Tovább >

Európai szintű felmérés indult az új növényfajták nemesítésével és a szaporítóanyag-előállítással foglalkozó KKV-k körében
2022. július 6, szerda

Európai szintű felmérés indult az új növényfajták nemesítésével és a szaporítóanyag-előállítással foglalkozó KKV-k körében

A növényi és erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatával összefüggésben az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) rövid felmérést indított az új növényfajták nemesítésével, valamint a vetőmagok és egyéb szaporítóanyagok (mezőgazdasági növények, zöldségek, gyümölcsnövények, dísznövények, erdészeti fajok) szaporításával és/vagy kereskedelmével foglalkozó uniós kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára.

Tovább >