null Interjú Dr. Péntek Istvánnal

Interjú Dr. Péntek Istvánnal

Interjú Dr. Péntek Istvánnal

Interjú Dr. Péntek Istvánnal, a NÉBIH Állattenyésztési Igazgatóságának igazgatóhelyettesével

Hogyan kezdődött a pályafutása?

A nyolcvanas évek óta foglalkozom szaporodásbiológiával, azon belül andrológiával és most már származásellenőrzéssel is. Az egyetem után egy állami kutatóintézetnél – talán közelebb áll a mai fogalmakhoz, ha egyszerű állattartó telepnek hívom – kerestek fiatal állatorvosokat, akik embrióátültetéseknél és mesterséges termékenyítéseknél segédkeznek. Az embrióátültetést akkoriban „véres úton” végeztük, a felolvasztott mélyhűtött spermát egyszerűen a horpasz seben át befecskendeztük a méhtestbe.

Teljes pályafutás tehát az enyém, a ranglétra egyetlen állomását sem hagytam ki. Dolgoztam később inszeminátorként sertés-, szarvasmarha- és méntelepeken, voltam szaporítóanyag-minősítő, feleltem az állatok immunsavó-termeléséért, valamint idővel a származásellenőrzésben is láttam el vezetői feladatot.

Mégis, melyik munka jelentette a legnagyobb kihívást?

A Nemzetközi Állatgenetikai Világszervezet, az ISAG az ezredforduló előtt egy akkoriban új, DNS-alapú származásellenőrzési eljárást vezetett be. Bár hazánk mindig is élen járt a szakterületen és a NÉBIH elődje alapítótagja az ISAG-nak, a mikroszatellit-alapú származásellenőrzés bevezetése nem kis feladatot jelentett a hazai közigazgatásban. Ahhoz, hogy a hivatal megőrizze 1967 óta folyamatosan első osztályú nemzetközi minősítését, a körteszteken 360 markerből 358-at kell pontosan meghatározni – mi ezt mindig túlteljesítettük.

Említésre méltó még a magyar házibivaly származásellenőrzésének NÉBIH-es kidolgozása, melyből akár nemzetközi protokoll is válhat idővel. Ez természetesen csak egy szűkebb tenyésztői réteget szolgál ki, mondjuk egy elterjedtebb lófajtával összehasonlítva, azonban – tekintve hogy őshonos fajtáról és rendkívül költség- és know how-igényes beruházásról van szó – roppant büszkék vagyunk az eredményre. Másrészt a származásellenőrzési metodika kidolgozásának számos publikáció is a velejárója, ezek is viszik a hírünket.

Szavai sikerorientált vezetőről árulkodnak. Melyik feladatot szerette jobban, a gyakorló szaporodásbiológusi vagy az igazgatóhelyettesi teendőket? Másképp fogalmazva: a terepi vagy az irányítói munka ad nagyobb élményt?

Mostani teendőimet nem tudnám a szükséges empátiával ellátni, ha előtte nem tapasztaltam volna meg én is, milyen érzés helyt állni egy manuálisabb munkakörben. De más szempontból is fontos a gyakorlat: azt vallom, az ÁI-ban a vezető is "tudjon hozzányúlni a jószághoz", még akkor is, ha a jószág történetesen egy féltonnás, csikós kanca, amitől vért kell venni. Nagy a tisztelete annak a hivatalnoknak, aki ha kell, felhúzza a gumicsizmát.

Azt mondja tehát, bárhol is helyezkedik el az állatorvos, fontos a gyakorlati tudás. Ön szerint milyen egyéb képességek teszik még versenyképessé az egyetemen megszerzett ismereteket?

Említettem a molekuláris biológiát, ez a terület napjainkban még az informatikánál is gyorsabban fejlődik, hiszen DNS-nek az egészségügy minden területéhez köze van és mindeközben az örökítőanyag túlnyomó részéről még nem tudjuk, „mire való”. De ha már az informatikánál tartunk: szűkebb szakterületem, az andrológia a gyakorlatban ma már olyan komplex szaktudást igényel, mely – nem is alapszintű – számítástechnikai, matematikai, statisztikai ismereteket is magában foglal. Ha egy állatorvos gyakorlatias ilyen területeken is, az mindenképpen piacképesebbé teszi a szaktudását.

Akad még két képesség, ami talán meglepően hangzik, de úgy látom, ki lehet tűnni velük. Az egyik egy alapszintű jogászi véna, hiszen az igazgatóság aktívan részt vesz a jogszabályok alakításában szakvéleményekkel, valamint szakértői feladatokat is ellátunk bírósági tárgyalások során. Mindennek az alapja azonban egy jó kommunikációs készség lenne, ez a munka több szegmensében is előnyt jelent. Értem ezalatt mind a szakmai angol minél előbbi elsajátítását, mind a magyar nyelvű fogalmazókészséget, mind a retorikai érzéket.

Nem alacsonyak az elvárások tehát a jövő állatorvosaival szemben. Ha most betoppanna egy frissen végzett hallgató, milyen munkába tudna bekapcsolódni?

A közeljövőben olyan genetikai vizsgálati rendszert tervezünk kialakítani, amely több akut élelmiszerlánc-biztonsági kérdésre választ ad. Pontosan meg szeretném tehát mondani, hogy egy húskészítmény milyen származású és arányú állati származékot tartalmaz. Ehhez csak a már létező genetikai módszereket kell alkalmazni, mégis egy évtizedre biztosítaná hivatalunk élvonalbeli szerepét a kontinensen. További fontos részlete az élelmiszerbiztonságnak a szélesebb körű információadás, napjainkban elengedhetetlen lenne, hogy a nappalimból vagy a piacon egy alkalmazással azonnali, hiteles információkat nyerjek bármilyen élelmiszer eredetét és összetételét illetően.


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Laboratóriumi asszisztens
2020. augusztus 4, kedd

Laboratóriumi asszisztens

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. tv. 83. § (1) bek. alapján pályázatot hirdet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági HivatalvÁllat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Virológiai Laboratórium laboratóriumi asszisztens munkakör betöltésére.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)