A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)

2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).

Frissítve: 2025. június 25.

A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.

Miért jelent veszélyt?

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egészségügyi rendeletben is.

Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?

A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.

A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.   

 

                                                                                                                                     

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

 

A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.

Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.

Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.

Milyen növényeken károsít?

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

Hogyan terjed?

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.

Mit tesz a hatóság?

A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.

A fertőzésmentes területek védelme érdekében:

  • intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
  • megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
  • felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
  • kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.

A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:

  • elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
  • fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.

A hatósági intézkedések semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?

  • Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
  • Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
  • Az ültetvényben:
    • égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
    • gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
    • végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.

Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):

Az amerikai szőlőkabóca életciklusa

 


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

null Nem kellett „sót vetni a tűzre” a NÉBIH legújabb terméktesztjén

Nem kellett „sót vetni a tűzre” a NÉBIH legújabb terméktesztjén

2015. május 6, szerda

Összesen 14 asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum sót vizsgált meg legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A minták fizikai-, kémiai paraméterei és érzékszervi tulajdonságai megfeleltek az előírásoknak, és főleg csak kisebb jelölési hibákat talált a termékek felénél a hivatal.

Legújabb terméktesztjén több tucat sót vizsgált a hivatal. Az átfogó ellenőrzés első felében 14 asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum étkezési só eredményeit összegezték a szakemberek. A hazai boltok kínálatát jól jellemző termékek nagyobb áruházláncok és kisebb kereskedelmi egységek polcairól kerültek ki, de a szakemberek előállító létesítményekben, csomagoló üzemekben és internetes rendelés segítségével is vettek mintákat.

Az „Étkezési só” megnevezésű termék minőségére sem európai uniós, sem nemzeti jogszabály, illetve egyéb kötelezően betartandó szabályozás (pl. Magyar Élelmiszerkönyv irányelve) nincs hatályban. Létezik viszont az MSZ 11007:2013 számú „Étkezési só (Nátrium-klorid)” című Magyar Szabvány, ennek alkalmazása nem kötelező, azonban, ha a vállalkozó hivatkozik rá, akkor meg kell felelnie a benne előírtaknak.

A NÉBIH a sók a Magyar Szabványban szereplő fizikai-, kémiai paramétereit, érzékszervi tulajdonságait és a jelölések jogszabályi megfelelőségét vizsgálta. A szakemberek mind a 14 só tétel érzékszervi tulajdonságait megfelelőnek ítélték. A termékek víztartalom, vízben oldhatatlan rész,  nátrium-klorid tartalom, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, réz-, ólom-, arzén-, kadmium- és higany-tartalom szempontjából is megfeleltek a Magyar Szabványban foglaltaknak. Csupán két termék volt, ami – a jelölés szerint – nem tartalmazott a sók esetében engedélyezett csomósodást gátló adalékanyagot.

A NÉBIH szakemberei valamennyi terméknél megvizsgálták a jogszabályban előírt jelölési követelmények teljesülését és minden másodiknál találtak valamilyen hiányosságot. Például egy interneten rendelt só esetében a kiszállított termék csomagolásáról lemaradt a magyar nyelvű jelölés. Előfordult az is, hogy az összetevőket (étkezési só, csomósodást gátló anyag) nem a jogszabályok által előírt módon tüntették fel, valamint, hogy – az egyébként nem kötelező – tápértékjelölést nem az előírt adatokkal és formátummal tüntették fel.

A termékteszthez kapcsolódóan a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága is több ellenőrzést tartott. Bár a teszt során vizsgált tételeknél nem volt probléma, azonban a COMPEX-SÓ Kft-nél összesen 33 (só, fűszer, bab, rizs, cukor) tételt kellett mintegy 20 tonna mennyiségben kivonni a forgalomból. Az intézkedésre a termékek lejárt minőségmegőrzési ideje és jelöletlensége, valamint a nyomonkövethetőség hiánya miatt volt szükség. A lefoglalt tételeket megsemmisítésre, illetve nem élelmiszeripari célra történő felhasználásra utalták a szakemberek. Az érintett vállalkozással szemben több mint 1,5 millió forint értékben élelmiszerlánc-felügyeleti, valamint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki a hatóság.

A teszt a speciális sók (jódozott, fluorozott, csökkentett nátrium-tartalmú) vizsgálatával folytatódik majd.

További információk és a vizsgálat részletes eredményei elérhetők a NÉBIH termékteszt oldalán, a Szupermentán.

 

Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
                    Részletes eredmények