Állati melléktermékekkel kapcsolatos tevékenység

• Engedélyezés

  A megkezdeni kívánt tevékenységet két szakterület is szabályozza, takarmányjogi követelményeknek és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is meg kell felelnie.

  Az üzem a 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) e) pontja által meghatározott létesítmény.

  Az engedély hatályosságának időtartamát a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű mellék­ter­mé­kekre vonatkozó szabályok megálla­pí­tá­sá­ról szóló 45/2012. VM rendelet (a továbbiakban 45/2012. VM rendelet) 20. § (3) bekezdése írja elő.

  A nyilvántartásra és a jelentésre vonatkozó kötelezettséget a 45/2012. VM rendelet 17. §-a, az önel­le­nőr­zési pontok (HACCP) elvein alapuló írásos eljárás bevezetését és alkalmazását a 22. § írja elő.

  A kedvtelésből tartott állatok eledelére vonatkozó követelményeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó ter­mékekre vo­nat­ko­zó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai par­la­menti és tanácsi ren­de­let végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és té­telek határon tör­té­nő állat-egészségügyi elle­nőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekin­te­té­ben történő végre­haj­tásáról szóló 142/2011/EU rendelet (a továbbiakban: 142/2011/EU rendelet) XIII. MELLÉK­LET II. FEJEZET 3. pontja határozza meg.

  A feldolgozó üzemekre vonatkozó követel­mé­nye­ket a 142/2011 EU rendelet 8. és 9. cikke határozza meg.

  Az Eu­ró­pai Parlament és Tanács - a nem emberi fogyasztásra szánt állati mel­lék­ter­mé­kekre és a belőlük szár­mazó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok meg­állapításáról és az 1774/2002/EK ren­de­let hatályon kívül helyezéséről szóló - 1069/2009/EK rendelet (továb­biak­ban: 1069/2009 EK rendelet) 47. cikke alapján az engedélyezett, illetve nyil­vántartásba vett létesítményeket, üzemeket és üzemeltetőket elektronikus adatbázisban tartja nyil­ván a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

  Az engedélyező hatóság minden esetben az illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztálya.

  Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalást fog kérni az engedélyező hatóság, az illetékes Népegészségügyi Osztályától valamint a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságtól.

  • Állati melléktermék feldolgozás

    AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK MEGENGEDETT FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI

    A különböző állati melléktermékek esetében számos megengedett felhasználási vagy ártalmatlanítási lehetőség áll rendelkezésre az alábbiak szerint:

    Felhasználás típusa	Példák
    Takarmányozási felhasználási lehetőségek  (FIGYELEM: takarmányozási felhasználás kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetségesek, gazdasági haszonállatok számára rendkívül korlátozott mértékben)	Prémes állatok takarmányozása Halak takarmányozása Kedvtelésből tartott állat eledel előállítás Állatkerti állatok takarmányozása Bizonyos veszélyeztetett vadon élő állatok takarmányozása Kennelekben tartott kutyák takarmányozása Légylárvák és férgek takarmányozására – horgászcsali előállítás céljából
    Más felhasználási lehetőségek	Állati melléktermékek tüzelési célú felhasználása (pl.: állati zsírok esetében) Technikai célú felhasználás Gyógyszeripari célú felhasználás Biodízel előállítás (pl.: használt sütőolajból) Orvostechnikai eszközök előállítására (pl. sebészethez használatos varróanyag előállítás) In vitro diagnosztikumok előállítása (pl.: diagnosztikai célra hormonok, enzimek, restrikciós enzimek, peptidek, antigének, antitestek)
    Mezőgazdasági termőterületen történő felhasználás	Komposzt Anaerob emésztésből származó emésztési maradványanyagok Csont és húsliszt Más állati melléktermékek, amelyeket szerves trágya vagy talajjavító összetevőjeként használnak fel. (pl.: tojáshéj)

  • Állati melléktermék gyűjtés-átrakás

  • Állati melléktermék szállítás

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az Európai Unió tagállamaiba történő szállítás esetén a szállítóeszközöket feliratokkal és színkódokkal kell ellátni.
    (fekete=1. kategória.; sárga=2. kategória.; zöld=3. kategória.)

    1.    Kategória: „csak ártalmatlanításra” (fekete színkód)
    2.    Kategória: „nem állati takarmányozásra” (sárga színkód)
    3.    Kategória: „nem emberi fogyasztásra” (zöld színkód)

  • Állati melléktermék tárolás

    A 3-as kategóriás állati eredetű melléktermék gyűjtés utáni tárolására az alább követelményeket kell előírni az engedélyben:

    142/2011 EU rendelet IX. Melléklet II. Fejezet

    AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSE AZ ÖSSZEGYŰJTÉSÜK UTÁN

    E fejezet előírásait kell alkalmazni az állati melléktermékek az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban történő tárolására, valamint az állati melléktermékek összegyűjtés utáni kezelésével járó, az említett rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott műveletekre vonatkozóan:

    1.    szakasz  Általános követelmények

    1. A köztes műveleteket végző létesítményeknek és berendezéseknek legalább az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

    a) A létesítményeket és berendezéseket megfelelően el kell különíteni az átjáróktól, amelyeken keresztül fertőzés terjedhet, valamint az egyéb létesítményektől, például vágóhidaktól. Az üzemek elrendezésének biztosítania kell, hogy az 1. és 2. kategóriába tartozó anyag – a beérkezéstől kezdve egészen a feladásig – teljesen mértékben elkülöníthető legyen a 3. kategóriába tartozó anyagtól, kivéve ha ezek az anyagok teljesen elkülönített épületekben vannak.

    b) Az üzemnek fedett térrel kell rendelkeznie az állati melléktermékek átvételéhez és feladásához, kivéve ha az állati melléktermékeket olyan berendezéseken keresztül vezetik el – például a folyékony állati melléktermékek esetében zárt csövekben – amelyek megakadályozzák a köz- és állat-egészségügyi kockázatok terjedését.

    c) Az üzemet úgy kell kialakítani, hogy az könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen. A padlót úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse a folyadékok elvezetését.

    d) Az üzemnek a személyzet számára megfelelő mellékhelyiségekkel, öltözőkkel és mosdókagylókkal, továbbá – adott esetben – a hatósági ellenőrök rendelkezésére bocsátható irodahelyiséggel kell rendelkeznie.

    e) Az üzemben megfelelő intézkedéseket kell tenni a kártevők, például rovarok, rágcsálók és madarak elleni védekezés érdekében.

    f) Ha arra e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében szükség van, az üzemeknek olyan elegendő kapacitású, szabályozható hőmérsékletű tárolóval kell rendelkezniük az állati melléktermékek megfelelő hőmérsékleten tartásához, amely biztosítja az adott hőmérsékleti értékek figyelemmel kísérését és rögzítését.

    2. Az üzemnek megfelelő lehetőségekkel kell ellátni az állati melléktermékek átvételére szolgáló tárolóedények vagy konténerek és – a hajók kivételével – a szállítást végző járművek tisztításához és fertőtlenítéséhez. Megfelelő lehetőségeket kell biztosítani a járművek kerekeinek fertőtlenítéséhez.

    2.    szakasz  Higiéniai követelmények

    1. Az állati melléktermékek válogatását úgy kell végezni, hogy az állatbetegségek terjedésének valamennyi veszélye elkerülhető legyen.

    2. A tárolás teljes időtartama alatt az állati melléktermékeket az egyéb termékektől elkülönítetten kell kezelni és tárolni úgy, hogy elkerülhető legyen a kórokozók terjedése.

    3. Az állati melléktermékeket a továbbszállítás időpontjáig rendeltetésszerűen, megfelelő hőmérsékleti körülmények között kell tárolni.

    3.    szakasz A higienizálásra/pasztőrözésre vonatkozó feldolgozási szabályok

    Az e fejezet bevezető bekezdésének i. pontjában említett higienizálást/pasztőrözést az V. melléklet I. fejezete 1. szakaszának 1. pontjában említett feldolgozási szabályoknak vagy az ugyanazon melléklet III. fejezete 2. szakaszának 1. pontjával összhangban engedélyezett alternatív átalakítási paramétereknek megfelelően kell végezni.

  • Állati melléktermékből történő állateledel előállítás

    A gyártó üzemben az Eu­ró­pai Parlament és Tanács - a nem emberi fogyasztásra szánt állati mel­lék­ter­mé­kekre és a belőlük szár­mazó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok meg­állapításáról és az 1774/2002/EK ren­de­let hatályon kívül helyezéséről szóló - 1069/2009/EK rendelet (továb­biak­ban: 1069/2009 EK rendelet) sze­rint meghatározott 3. kategóriába tartozó állati eredetű mel­lék­ter­mékek fel­használásával állítható elő feldolgozott állateledel.

    Az üzem a 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) e) pontja által meghatározott létesítmény.

    Az engedély hatályosságának időtartamát a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű mellék­ter­mé­kekre vonatkozó szabályok megálla­pí­tá­sá­ról szóló 45/2012. VM rendelet (a továbbiakban 45/2012. VM rendelet) 20. § (3) bekezdése írja elő.

    A nyilvántartásra és a jelentésre vonatkozó kötelezettséget a 45/2012. VM rendelet 17. §-a, az önel­le­nőr­zési pontok (HACCP) elvein alapuló írásos eljárás bevezetését és alkalmazását a 22. § írja elő.

    A kedvtelésből tartott állatok eledelére vonatkozó követelményeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó ter­mékekre vo­nat­ko­zó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai par­la­menti és tanácsi ren­de­let végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és té­telek határon tör­té­nő állat-egészségügyi elle­nőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekin­te­té­ben történő végre­haj­tásáról szóló 142/2011/EU rendelet (a továbbiakban: 142/2011/EU rendelet) XIII. MELLÉK­LET II. FEJEZET 3. pontja határozza meg.

    A feldolgozó üzemekre vonatkozó követel­mé­nye­ket a 142/2011 EU rendelet 8. és 9. cikke határozza meg.

  • Biogáz előállítás

    Az állati melléktermékek biogáz üzemben történő ártalmatlanítása, felhasználása nem minősül hulladékként történő ártalmatlanításnak, de azokra környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak.

    A közösségi, és így a hazai szabályok alapján is kizárólag a 2. és 3. kategóriákba tartozó állati melléktermékek ilyen módon történő ártalmatlanítása lehetséges.

    Elpusztult haszonállatok teste, testrészei csak abban az esetben alkalmasak biogáz üzemben történő felhasználásra, ha azok kizárhatók az 1. kategóriából (pl. SRM anyagot, határérték feletti szennyező anyagot vagy illegális kezelésből származó maradványanyagokat nem tartalmaznak). Elpusztult kérődző állatok teteme tehát, mivel SRM anyagot tartalmaz, 1. kockázati kategóriába sorolandó. Elpusztult kérődző állatokból az SRM anyagot jogszabályi lehetőség hiányában nem lehet eltávolítani.

    Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek biogázzá történő átalakítására (és komposztálására) vonatkozó részletes követelményeket a 142/2011/EU rendelet 10. cikke és V. melléklete tartalmazza.

    Amennyiben a biogáz üzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a biogáz üzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie. Minden esetben fizikailag, kerítéssel el kell különíteni a biogáz üzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat.

    A biogázzá vagy komposzttá alakítás lebomlási maradékai forgalomba hozhatók és szerves trágyaként vagy talajjavító szerként felhasználhatók.

    Biogáz üzemek engedélyezése

    A 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményeket vagy üzemeket az illetékes hatóság engedélyezze, amennyiben állati melléktermékek és/vagy azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása történik.

    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

    34. §-a kimondja, hogy állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi az állati eredetű melléktermék kezelését végző vállalkozás működését, valamint végzi azok ellenőrzését.

    Az ún. engedélyköteles létesítmények nyilvántartásba vételének és engedélyezésének rendjét a 45/2012. VM rendelet 20. §-a tartalmazza. Ezen engedélyköteles üzemek közé az állati melléktermékek és/vagy az azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítását végző létesítmények is beletartoznak. A biogáz üzemek létesítését – az állategészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével – az építésügyi hatóság engedélyezi. Ezen üzemek működését – a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével – az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi. A megyei Igazgatóságoknak a 142/2011/EU rendelet 10. cikk 2. pontja alapján részletesen vizsgálnia szükséges azt, hogy az üzem megfelel-e az V. mellékletében megállapított követelményeknek és az üzem az erre vonatkozó engedély birtokában kezdheti meg tevékenységét.

  • Égetés, együttégetés, tüzelés

    Az állati melléktermék (pl. állati tetem) égető üzemeltetése engedélyköteles tevékenység, melynek feltételeit és követelményeit a 1069/2009. EK rendelet, a 142/2011. EU rendelet, valamint a nemzeti 45/2012. VM rendelet írja le.

    Az engedélyezési eljárás minden esetben az illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztályán történik, ahová első lépésként a tevékenység engedélyezése iránti kérelmet kell benyújtania.

  • Eltérő takarmányozási célú állati melléktermék felhasználás

    A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és a 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: EK rendelet) 18. cikke lehetővé teszi, hogy bizonyos 1., 2. és 3. kategóriába tartozó állati eredetű melléktermékeket 
    •    állatkerti állatokkal, 
    •    cirkuszi állatokkal, 
    •    hüllők, ragadozó madarakkal 
    •    prémes állatokkal,
    •    vadon élő álatokkal,
    •    horgászcsalinak használt légylárvák és férgek, 
    •    elismert kennelekből származó kutyákkal, valamint 
    •    menhelyen élő kutyákkal és macskákkal takarmányozási céllal felhasználjanak.ű

    Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó határozat kiadását az EK rendelet 18. cikke és a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 8. § teszi lehetővé.

    Az állati melléktermékek (továbbiakban: ÁMT) kategóriába való besorolását az EK rendelet 8., 9. és 10. cikke szabályozza.

    Az EK rendelet által megnevezett „elismert kennelekből származó kutyák” esetében, minden azon kutya kennel kaphat eltérő takarmányozásra engedélyt, melyek rendelkeznek a Magyarországon működő, elismert fajtatenyésztői szervezetek által kiadott érvényes tenyésztői engedéllyel.

    Az eltérő felhasználásra kiadott határozat eljárásrendi szempontból a 1069/2009/EK rendelet 23. cikk szerint nyilvántartásba vételnek minősül.

    A VM rendelet 8. § 
    •    (3) bekezdése lefekteti, hogy csak olyan állattartó telepek kaphatnak engedélyt, ahol gazdasági haszonállat tartása nem folyik
    •    3. kategóriába tartozó ÁMT feletethetőek a jogszabály által meghatározott szállítási, tárolási és hőkezelési szabályok betartása mellett. 
    •    A (6) bekezdés alapján a 2. kategóriába tartozó EK rendelet 9. cikk f) pontjába sorolandó nem járványügyi intézkedés során leölt állatok hullái, valamint azon állati hullák, amelyek elhullásuk előtt emberre vagy állatra átvihető betegség tüneteit nem mutatták, illetve boncolásuk vagy húsvizsgálatuk során sem találtak ilyen betegségre utaló tüneteket, ilyen esetekben ezen ÁMT-ek feletethetőek cirkuszi, állatkerti állatokkal, hüllő és ragadozó madarakkal valamint horgászcsalinak használt légylárvákkal és férgekkel.

    A nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer-hulladékok az 1. kategóriájú állati melléktermékek közé tartoznak az EK rendelet 8. cikk f) pontja szerint, így azon anyagok ilyen jellegű felhasználása nem megengedett! 

    Fontos megemlíteni, hogy az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet IV. melléklete értelmében kérődző és nem kérődző állatok esetében a tej és tejalapú termékek és a kolosztrum etetése megengedett, és mint állati melléktermék felhasználásként ez is nyilvántartás köteles tevékenység.

    Abban az esetben, ha az ÁMT nem került feletetésre, a felhasználónak kell gondoskodnia a megmaradt ÁMT jogszerű elszállíttatásáról engedéllyel rendelkező feldolgozó üzembe vagy égetőműbe, mivel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. § értelmében már az engedélyes az állati melléktermékek tulajdonosa. 

    A VM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően az üzemeltető a speciális takarmányozási szándéka iránti kérelmét írásban a felhasználási helynek megfelelő területileg illetékes megyei kormányhivatalhoz (továbbiakban: kormányhivatal) kell benyújtania. Az egységes eljárás érdekében a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága erre vonatkozó kérelemmintát dolgozott ki (1. melléklet). A kérelem benyújtásakor a kérelemhez kell csatolni a menhely, kennel vagy gyepmesteri telep érvényes engedélyének másolatát.

    Az eltérő felhasználók listáját a NÉBIH a kormányhivatal tájékoztatása alapján az EK rendelet 47. cikke szerint a nyilvánosság és más tagállamok részére honlapján közzé teszi.

    Az EK rendelet 47. cikk (1) pontjának megfelelően és a VM rendelet 20. § (1) és a 21 § (2) bekezdése alapján a NÉBIH a nyilvántartásba vett üzemeltetőhöz egységes hatósági számot rendel.
     

  • Kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjének üzemeltetése

  • Komposztálás

    A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendelet 18.§ (3) bekezdése és a 20. § (3) bekezdése értelmében a komposztáló üzemeket a területileg illetékes megyei kormányhivatal engedélyezi, előzetes kérelem beadását követően.

     

    Az állati eredetű mellékterméket felhasználó komposztáló üzemekre vonatkozó állategészségügyi feltételeit a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU Bizottsági rendelet V. melléklete tartalmazza.

  • Takarmányozási céltól eltérő felhasználási célú állati melléktermék kezelés és műszaki üzem üzemeltetés

  • Zsírkémiai üzem üzemeltetés

  • Szerves trágya vagy talajjavító előállításával foglalkozó létesítmények vagy üzemeltetők

  • Állati melléktermékkel történő kereskedés

• Szállítás

  • Állati melléktermékek belföldi szállítása

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az ÁMT szállítást kísérő dokumentumok

    Belföldön: 45/2012. FVM rendelet szerinti „belföldi” kereskedelmi okmány

    -    a kereskedelmi okmányt a gazdasági szereplő hitelesíti, nem a hatóság!

     

  • Állati melléktermékek tagállami szállítása

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az Európai Unió tagállamaiba történő szállítás esetén a szállítóeszközöket feliratokkal és színkódokkal kell ellátni.
    (fekete=1. kategória.; sárga=2. kategória.; zöld=3. kategória.)

    1.    Kategória: „csak ártalmatlanításra” (fekete színkód)
    2.    Kategória: „nem állati takarmányozásra” (sárga színkód)
    3.    Kategória: „nem emberi fogyasztásra” (zöld színkód)

    Az ÁMT szállítást kísérő dokumentumok

    Belföldön: 45/2012. FVM rendelet szerinti „belföldi” kereskedelmi okmány

    Európai Unión belül: a 142/2011/EU rendelet VIII. Melléklet III. Fejezete szerinti „EU” kereskedelmi okmány
    -    alap esetben elegendő papír alapon kiállítani, ha a formátum megegyezik a jogszabályban leírt formátummal
    -    bizonyos speciális ÁMT szállítás esetében a TRACES rendszer DOCOM moduljában kell kiállítani, majd onnan papír alapon is kinyomtatni és hitelesíteni 
    -    a kereskedelmi okmányt a gazdasági szereplő hitelesíti, nem a hatóság!

     

  • Állati melléktermékek export/import szállítása

    Élő állat és állati termék export bizonyítványokkal kapcsolatos alap eljárásrend

    EU szinten nem harmonizált élő állat és állati termék behozatalával kapcsolatos eljárásrend

• Jelentés

  • Állati melléktermék éves jelentése, MR rendszer

    Állati melléktermék elektronikus bejelentési rendszer (MR)