Állati melléktermékekkel kapcsolatos tevékenységek

• Engedélyezés

  1069/2011/EK rendelet 24. cikkében említett engedélyköteles tevékenységeket találja.

  A megkezdeni kívánt tevékenységet több szakterület is szabályozhatja.

  A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékeket kezelő üzemekre vonatkozó követel­mé­nye­ket a 1069/2009/EK rendelet, 142/2011 EU rendelet és a 45/2012. VM rendelet határozza meg.

  Az engedély hatályosságának időtartamát a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű mellék­ter­mé­kekre vonatkozó szabályok megálla­pí­tá­sá­ról szóló 45/2012. VM rendelet (a továbbiakban 45/2012. VM rendelet) 20. § (3) bekezdése írja elő.

  A nyilvántartásra és a jelentésre vonatkozó kötelezettséget a 45/2012. VM rendelet 17. §-a, az önel­le­nőr­zési pontok (HACCP) elvein alapuló írásos eljárás bevezetését és alkalmazását a 22. § írja elő.

  Az Eu­ró­pai Parlament és Tanács - a nem emberi fogyasztásra szánt állati mel­lék­ter­mé­kekre és a belőlük szár­mazó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok meg­állapításáról és az 1774/2002/EK ren­de­let hatályon kívül helyezéséről szóló - 1069/2009/EK rendelet (továb­biak­ban: 1069/2009 EK rendelet) 47. cikke alapján az engedélyezett, illetve nyil­vántartásba vett létesítményeket, üzemeket és üzemeltetőket elektronikus adatbázisban tartja nyil­ván a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

  Az engedélyező hatóság minden esetben az illetékes Vármegyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztálya, melyek elérhetőségei a https://kormanyhivatalok.hu/ oldalon találhatók.

  Az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalást fog kérni az engedélyező hatóság, az illetékes Népegészségügyi Osztályától valamint a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságtól.

   

  Felhívom figyelmét, hogy a hivatkozott rendeletek folyamatosan frissülnek, így mindig a legfrissebb módosított verziót szükséges felkeresni az EURLEX jogszabály kereső oldalán.

  • Állati melléktermék feldolgozás (PROCP)

    1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti üzemek:

    1 kategóriába tartozó feldolgozó üzemek

    2 kategóriába tartozó feldolgozó üzemek

    3. kategóriába tartozó feldolgozó üzemek

    • Rovarfehérje előállító üzem

      A rovarfehérje feldolgozó üzem a 142/2011/EU rendelet X. Melléklet II. fejezet A. pontjának 2. alpontja szerint, takarmányozási célú feldolgozott állati fehérje előállító üzemként meghatározott.

      - A tevékenységet 2 szakterület is szabályozza, takarmányjogi követelményeknek és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is meg kell felelnie.

      - A rovarfehérje előállítása takarmányvállalkozási tevékenységnek minősül, melyet be kell jelenteni az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmányvállalkozás
       

      - A rovarfehérje előállítása engedélyköteles tevékenység, melyet az illetékes vármegyei kormányhivatal illetékes főosztálya engedélyez az állati melléktermékekre vonatkozó rendelet alapján
       

      - Az üzemnek meg kell felelnie a higiéniai és biztonsági előírásoknak, valamint a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló rendeletnek, ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat is

  • Állati melléktermék összegyűjtés utáni kezelése (INTP)

    A(z) 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett közbenső tevékenységek végzése céljából állati melléktermékeket kezelő létesítmények vagy üzemek azok begyűjtésüket követően, valamint az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett állati melléktermékeket tároló üzemek

    INTP = Establishment or plants authorised for certain intermediate activities referred to in Article 24(1)(h) of Regulation (EC) No 1069/2009 after collection
    h) állati melléktermékek összegyűjtés utáni kezelése például válogatás, darabolás, hűtés, fagyasztás, sózás, nyersbőr és irha, vagy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása révén;

  • Állati melléktermék tárolás (STORP)

    A Bizottság a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU rendelet X. melléklete és XIII. melléklete szintén tartalmaz tárolásra vonatkozó szabályozást.

    A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete is tartalmaz tárolásra vonatkozó előírásokat.

    STORP = Storage Plant = storing animal by products referred to in  Article 24 (1)(i) of Regulation (EC) No 1069/2009 
    i) állati melléktermékek tárolása;

  • Hobbiállateledel-előállító üzemek

    Amennyiben kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel kíván előállítani az Európai Parlament és a Tanács a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) értelmében engedélyköteles tevékenység. Az engedélyeztetési eljárás lebonyolítása a vállalkozásának telephelye szerinti területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerláncért felelős főosztályán történik. 

    A megkezdeni kívánt tevékenységet két szakterület is szabályozza, takarmányjogi követelményeknek és a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak is meg kell felelnie.

    Takarmány aloldal

    A gyártó üzemben az Eu­ró­pai Parlament és Tanács - a nem emberi fogyasztásra szánt állati mel­lék­ter­mé­kekre és a belőlük szár­mazó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok meg­állapításáról és az 1774/2002/EK ren­de­let hatályon kívül helyezéséről szóló - 1069/2009/EK rendelet (továb­biak­ban: 1069/2009 EK rendelet) sze­rint meghatározott 3. kategóriába tartozó állati eredetű mel­lék­ter­mékek fel­használásával állítható elő feldolgozott állateledel.

    Az üzem a 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) e) pontja által meghatározott létesítmény.

    A kedvtelésből tartott állatok eledelére vonatkozó követelményeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó ter­mékekre vo­nat­ko­zó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai par­la­menti és tanácsi ren­de­let végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és té­telek határon tör­té­nő állat-egészségügyi elle­nőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekin­te­té­ben történő végre­haj­tásáról szóló 142/2011/EU rendelet (a továbbiakban: 142/2011/EU rendelet) XIII. MELLÉK­LET II. FEJEZET 3. pontja határozza meg.

    A feldolgozó üzemekre vonatkozó követel­mé­nye­ket a 142/2011 EU rendelet 8. és 9. cikke határozza meg.

    • Petfood Plant using raw ABP (PETPR)

    • Petfood Plant using processed ABP (PETPP)

  • Biogáz előállítás (BIOGP)

    Az állati melléktermékek biogáz üzemben történő ártalmatlanítása, felhasználása nem minősül hulladékként történő ártalmatlanításnak, de azokra környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak.

    A közösségi, és így a hazai szabályok alapján is kizárólag a 2. és 3. kategóriákba tartozó állati melléktermékek ilyen módon történő ártalmatlanítása lehetséges.

     

    Elpusztult haszonállatok teste, testrészei csak abban az esetben alkalmasak biogáz üzemben történő felhasználásra, ha azok kizárhatók az 1. kategóriából (pl. SRM anyagot, határérték feletti szennyező anyagot vagy illegális kezelésből származó maradványanyagokat nem tartalmaznak). Elpusztult kérődző állatok teteme tehát, mivel SRM anyagot tartalmaz, 1. kockázati kategóriába sorolandó. Elpusztult kérődző állatokból az SRM anyagot jogszabályi lehetőség hiányában nem lehet eltávolítani.

    Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek biogázzá történő átalakítására (és komposztálására) vonatkozó részletes követelményeket a 142/2011/EU rendelet 10. cikke és V. melléklete tartalmazza.

    Amennyiben a biogáz üzem haszonállatok tartására szolgáló létesítményben vagy annak közelében helyezkedik el, és nem csak az ott tartott állatokból származó trágyát, tejet vagy kolosztrumot használ fel, akkor a biogáz üzemnek az ilyen állatok tartására szolgáló területtől távol kell elhelyezkednie. Minden esetben fizikailag, kerítéssel el kell különíteni a biogáz üzemet és az állatokat, valamint takarmányukat és almukat.

    A biogázzá vagy komposzttá alakítás lebomlási maradékai forgalomba hozhatók és szerves trágyaként vagy talajjavító szerként felhasználhatók.

    A 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy az ellenőrzésük alatt álló létesítményeket vagy üzemeket az illetékes hatóság engedélyezze, amennyiben állati melléktermékek és/vagy azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása történik.

  • Égetés, együttégetés, tüzelés

    Az állati melléktermék (pl. állati tetem) égető üzemeltetése engedélyköteles tevékenység, melynek feltételeit és követelményeit a 1069/2009. EK rendelet, a 142/2011. EU rendelet, valamint a nemzeti 45/2012. VM rendelet írja le.

    Az engedélyezési eljárás minden esetben az illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Osztályán történik, ahová első lépésként a tevékenység engedélyezése iránti kérelmet kell benyújtania.

    • Kisállathamvasztás: kiskapacitású (mobil) égető vagy égetőmű (INCP)

      A kedvtelésből tartott állatok (haszonállatnak, vagy vadon élő állatnak nem minősülő állatok) teljes teste és valamennyi testrésze a 1069/2009/EK rendelet alapján 1. kategóriába tartozó állati eredetű melléktermék.

      Ezen állatok tetemeinek (CADPET) kegyeleti hamvasztásához 1069/2009/EK rendelet 24. cikk (1) b) pontja által meghatározott kiskapacitású mobil égető (INCP(mobil)) vagy égetőmű engedélyre van szükség.

      45/2012 (V. 8.) VM rendelet 9. § alapján:

      (1) Az elhullott kedvtelésből tartott állatok és a lófélék hullája

      c) engedélyezett kiskapacitású (mobil) égetőben vagy égetőműben elégethető, a 142/2011/EU bizottsági rendelet III. mellékletének III. fejezetével összhangban.

      (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti elégetést követően a hamvak az állattartó ingatlanán elföldelhetők.

  • Eltérő takarmányozási célú állati melléktermék felhasználás

    A takarmányozási felhasználás kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetséges, köz- és állategészségügyi kockázatokat figyelembevéve.

    • Menhelyen élő vagy elismert kennelekből származó kutyák és macskák esetében (UDOG; UCAT)

      A(z) 1069/2009/EK (továbbiakban: EK rendelet) rendelet által megnevezett menhelyen élő vagy elismert kennelekből származó kutyák esetében, minden azon szervezet kaphat eltérő takarmányozásra engedélyt, melyek engedéllyel rendelkező menhelyek vagy rendelkeznek a Magyarországon működő, elismert fajtatenyésztői szervezetek által kiadott érvényes tenyésztői engedéllyel.

      A gyakorlatban a menhelyeken lévő ebekkel, valamint az elismert kennelekből származó kutyákkal csak 3. kategóriájú állati melléktermék etethető.

      A menhelyek élő vagy elismert kennelekből származó kutyák takarmányozására vonatkozó eltérést csak az illetékes hatóság külön engedélyével, nyilvántartásba vételt követően, a köz-és állategészségügyi kockázatok értékelését követően lehet alkalmazni. Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó engedély csak olyan állattartó telepek – ideértve a kedvtelésből tartott állatot tartókat is – esetében adható ki, ahol élelmiszertermelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

      Az EK rendelet 10. cikk p) pontjában meghatározott engedélyezett élelmiszer-hulladékokat feletetés előtt a VM rendelet által előírt hőkezeléseknek kell megelőznie. Folyékony anyagokat legalább 10 percig kell forrásban tartani, míg a szilárd anyagokat minimum 10 percig 100 °C-on kell hőkezelni.

      Az illetékes hatóság a köz- és állategészségügyi kockázatok figyelembevétele mellett, előírhatja a hőkezelési eljárás elvégzését a fent említett eseteken kívül is.

      A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően az üzemeltető a speciális takarmányozási szándéka iránti kérelmét írásban a felhasználási helynek megfelelő területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához (továbbiakban: igazgatóság) kell benyújtania, melynek elérhetőségei a https://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon találhatók.

      Bővebb információ: https://portal.nebih.gov.hu/-/az-allati-mellektermekek-eltero-takarmanyozasra-torteno-felhasznalas

    • Kutyáktól és macskáktól eltérő fajok esetében (UZOO; UNEC; UDER; stb)

      A 45/2012. VM rendelet 6. bekezdés 8.§ -a (7) bekezdése szerint:

      A (6) bekezdésben meghatározott állati eredetű melléktermékek kizárólag az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésének a)–c) és h) pontjában említett állatok takarmányozására használhatók fel.

      18. cikk

      a) állatkerti állatok;

      b) cirkuszi állatok;        

      c) hüllők és ragadozó madarak, kivéve az állatkerti és a cirkuszi állatokat;

      h) horgászcsalinak használt légylárvák és férgek.
      
      A menhelyen élő kedvtelésből tartott, húsevő állatfajoktól eltérő fajok takarmányozására vonatkozó eltérést csak az illetékes hatóság külön engedélyével, nyilvántartásba vételt követően, a köz-és állategészségügyi kockázatok értékelését követően lehet alkalmazni. Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó engedély csak olyan állattartó telepek – ideértve a kedvtelésből tartott állatot tartókat is – esetében adható ki, ahol élelmiszertermelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

  • Kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjének üzemeltetése

    A kedvtelésből tartott állati kegyeleti temető (továbbiakban kegyeleti temető) létesítésének feltételeit a 45/2012. VM rendelet szabályozza. Kegyeleti temető létesítését a területileg illetékes építésügyi hatóság engedélyezi (az I. mellékletben található feltételek alapján). A kegyeleti temető működését a járási hivatal engedélyezi a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével.

    45/2012 (V. 8.) VM rendelet 9. § alapján:

    (3) Kegyeleti temető létesítését az építésügyi hatóság engedélyezi az 1. mellékletben foglalt feltételek figyelembevételével.

    (4) A kegyeleti temető működését a járási hivatal engedélyezi. Amennyiben az üzemeltető kéri, vizsgálni kell, hogy a kegyeleti temető alkalmas-e elhullott lófélék elföldeléssel való ártalmatlanítására.

    (5) A kegyeleti temető csak a vármegyei kormányhivatal engedélyével bontható meg. A kegyeleti temetőt csak a bezárást követő 30 év elteltével, a vármegyei kormányhivatal engedélyével lehet más célra hasznosítani.

    Bővebb információ: https://portal.nebih.gov.hu/-/mi-a-teendo-ha-kedvencunk-elpusztult

  • Komposztálás (COMP)

    A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendelet 18.§ (3) bekezdése és a 20. § (3) bekezdése értelmében a komposztáló üzemeket a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal engedélyezi, előzetes kérelem beadását követően.

    A komposztáló üzemek meg kell feleljenek a 142/2011/EU rendelet V. Melléklet, 2. Szakasz előírásainak, valamint a II. Fejezet és III. Fejezet előírásainak.

    - Az állati eredetű mellékterméket felhasználó komposztáló üzemekre vonatkozó állategészségügyi feltételeit a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 142/2011/EU Bizottsági rendelet V. melléklete tartalmazza.

     

  • Takarmányozási céltól eltérő felhasználási célú állati melléktermék kezelés és műszaki üzem üzemeltetés

    Állati melléktermékeket vagy azokból származó termékeket a takarmányozási láncon kívüli célokra kezelő létesítmények vagy üzemek (az 1069/2009/EK rendelet 23. cikke):

    1. Vér és vérkészítmények
    2. Lófélékből származó vér és vérkészítmények
    3. Nyersbőr és irha, és a belőlük készült termékek, cserző tevékenységek
    4. Vadászati trófeák, preparálási célú trófeák és egyéb készítmények
    5. Gyapjú, szőr, sertéssörte, toll, tollrészek és pehely
    6. Méhészeti melléktermékek
    7. Csont és a belőlük készült termékek, szarv és a belőlük készült termékek, paták és a belőlük készült termékek, melyeket nem szerves trágyaként vagy talajjavítóként használnak fel
    8. Tej, tej alapú termékek, tejszármazékok, kolosztrum, kolosztrum alapú termékek
    9. Az elkülönítési módszerek alkalmazására jóváhagyott üzemeltetők (a 142/2011/EU rendelet IX. mellékletének V. fejezete)

  • Zsírkémiai üzem üzemeltetés

    1069/2009/EK rendelet 23. cikke

  • Szerves trágya vagy talajjavító előállításával foglalkozó létesítmények vagy üzemeltetők (OFSI)

    A megkezdeni kívánt tevékenységet két szakterület is szabályozza: NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság és a NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság.

    OFSI: Organic fertilizers and soil improvers vagyis szerves trágyák és talajjavító szerek.

    Szerves trágyák és talajjavító szerek: a növényi tápanyagellátás, valamint a talajok fizikai és kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására – akár külön-külön, akár együttesen – felhasznált állati eredetű anyagok; a trágyát, a nem mineralizált guanót, az emésztőtraktus-tartalmat, a komposztot és a lebomlási maradékokat is beleértve. (1069/2009/EK rendelet 3. cikk 22. pont)

    - Szükség van származtatott termékekből szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására szolgáló üzem-engedélyre, ami a XII. SZAKASZ: A(z) 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett szerves trágyákat vagy talajjavító szereket, valamint termesztőközegeket előállító létesítmények vagy üzemek.

    Rövidítés	Üzem tevékenység
    OFSIPP	Szerves trágyák vagy talajjavító szerek előállítására szolgáló üzem származtatott termékekből

    - Az engedélyezési eljártás az illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi Főosztályán történik.

    - Az engedélyezéshez szükséges követelményeket a 142/2011 EU rendelet XI. Melléklet 2. szakasza írja le.

    - Amennyiben az engedélyezési eljárás sikeres és az üzem teljesíteni tudja a jogszabályban meghatározott értékeket és paramétereket, úgy a végleges működési engedély kiadható.

    - Állategészségügyi szempontból kijelenthető, hogy az így előállított termék elérte végpontját, azaz kikerül a melléktermékes szabályozás alól.

    - Az OFSI késztermék termőföldön történő felhasználása történhet engedélyezett termésnövelő anyagként, a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletben foglalt engedélyeztetési eljárás eredményeként. Az engedélyezési eljárást az NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NÉBIH-NTAI) végzi.

    - Ha a termékre a NÉBIH NTAI is megadja a szükséges engedélyt, úgy a termék a továbbiakban restrikció nélkül felhasználható.

    A szervestrágya és talajjavító szerek forgalomba hozatalát és felhasználást állategészségügyi szempontból a 1069/2009/EK rendelet II. Fejezet 2. szakasz 32. cikke szabályozza.

    Bővebb információ: https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-mellektermeket-es-azokbol-szarmaztatott-termeket-tartalmazo-szerves-tragya-es-talajjavito-felhasznalasara-vonatkozo-utmutato

• Nyilvántartásba vétel

  1069/2011/EK rendelet 23. cikkében említett nyilvántartásba vétel köteles tevékenységeket találja.

  XIII. SZAKASZ⁴: Egyéb nyilvántartásba vett üzemeltetők

  1. Kozmetikai termékeket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  2. Aktív beültethető orvostechnikai eszközöket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  3. Orvostechnikai eszközöket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  4. In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  5. Állatgyógyászati készítményeket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  6. Gyógyszereket forgalomba hozó létesítmények vagy üzemek
  7. Köztes termékeket kezelő létesítmények vagy üzemek
  8. Nyilvántartott fuvarozók
  9. Nyilvántartott kereskedők
  10. A 142/2011/EU rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével és az 1069/2009/EK rendelet 23. cikkével összhangban nyilvántartásba vett, kizárólag a nemzeti piacon vagy határokon átnyúló területeken történő forgalomba hozatalra vonatkozó eltérésre engedélyezett tejfeldolgozó üzemek.
  11. Kizárólag a nemzeti piacon vagy a határokon átnyúló területeken történő forgalomba hozatal tekintetében eltérésre engedélyezett,1069/2009/EK rendelet 23. cikkével összhangban nyilvántartásba vett üzemek
  12. Egyéb bejegyzett gazdasági szereplők

   

   

  ⁴A más adatbázisokban már regisztrált üzemeltetők esetében csak az adatbázisra mutató linket kell feltüntetni.

  • Állati melléktermék szállítás (TRANS)

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az Európai Unió tagállamaiba történő szállítás esetén a szállítóeszközöket feliratokkal és színkódokkal kell ellátni.
    (fekete=1. kategória.; sárga=2. kategória.; zöld=3. kategória.)

    1.    Kategória: „csak ártalmatlanításra” (fekete színkód)
    2.    Kategória: „nem állati takarmányozásra” (sárga színkód)
    3.    Kategória: „nem emberi fogyasztásra” (zöld színkód)

    Bővebb információ: https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-eredetu-mellektermek-amt-belfoldi-es-europai-union-beluli-szallitasra-vonatkozo-kovetelmenyek

  • Állati melléktermékkel történő kereskedés (TRADE)

• Szállítás

  • Állati melléktermékek belföldi szállítása

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az ÁMT szállítást kísérő dokumentumok

    Belföldön: 45/2012. FVM rendelet szerinti „belföldi” kereskedelmi okmány

    -    a kereskedelmi okmányt a gazdasági szereplő hitelesíti, nem a hatóság!

     

  • Állati melléktermékek tagállami szállítása

    Állati eredetű melléktermék szállítása a 1069/2009. EK rendelet és a 45/2012. (V.8.) VM rendelet értelmében nyilvántartás köteles tevékenység, melynek előfeltétele a szállító-jármű engedélyének megléte.

    A szállító jármű engedélyére irányuló kérelmet a telephely szerinti illetékes járási hivatal részére szükséges benyújtani, míg a szállítási tevékenység nyilvántartásba vétele a telephely szerinti megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Ez utóbbi esetben is kérelem beadása szükséges.

    Az állati eredetű melléktermék beszállítása, csak engedélyezett üzemből történhet és a rendeltetési hely is, csak hatóság által engedélyezett vagy nyilvántartott létesítmény lehet.

    Az Európai Unió tagállamaiba történő szállítás esetén a szállítóeszközöket feliratokkal és színkódokkal kell ellátni.
    (fekete=1. kategória.; sárga=2. kategória.; zöld=3. kategória.)

    1.    Kategória: „csak ártalmatlanításra” (fekete színkód)
    2.    Kategória: „nem állati takarmányozásra” (sárga színkód)
    3.    Kategória: „nem emberi fogyasztásra” (zöld színkód)

    Az ÁMT szállítást kísérő dokumentumok

    Belföldön: 45/2012. FVM rendelet szerinti „belföldi” kereskedelmi okmány

    Európai Unión belül: a 142/2011/EU rendelet VIII. Melléklet III. Fejezete szerinti „EU” kereskedelmi okmány
    -    alap esetben elegendő papír alapon kiállítani, ha a formátum megegyezik a jogszabályban leírt formátummal
    -    bizonyos speciális ÁMT szállítás esetében a TRACES rendszer DOCOM moduljában kell kiállítani, majd onnan papír alapon is kinyomtatni és hitelesíteni 
    -    a kereskedelmi okmányt a gazdasági szereplő hitelesíti, nem a hatóság!

     

  • Állati melléktermékek export/import szállítása

    Élő állat és állati termék export bizonyítványokkal kapcsolatos alap eljárásrend

    EU szinten nem harmonizált élő állat és állati termék behozatalával kapcsolatos eljárásrend

• Jelentés

  • Állati melléktermék éves jelentése, MR rendszer

    Állati melléktermék elektronikus bejelentési rendszer (MR)