null Az állati melléktermékek eltérő takarmányozásra, úgynevezett feletetésre történő felhasználása elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák, menhelyen élő kutyák és macskák számára

Az állati melléktermékek eltérő takarmányozásra, úgynevezett feletetésre történő felhasználása elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák, menhelyen élő kutyák és macskák számára

2023. január 25, szerda

A takarmányozási felhasználás kizárólag szigorú feltételek és előírások mentén lehetséges, köz- és állategészségügyi kockázatokat figyelembevéve.

A magyar és az uniós jogszabályok bizonyos esetekben az ellenőrizhető kockázattal bíró állati eredetű melléktermékek esetén lehetőséget biztosít annak kutyákkal, macskákkal történő feletetésére.

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai parlament és Tanács 1069/2009/EK rendeletének 18. cikke és a 45/2012 (V.8.) VM rendelet értelmében étkezési-hulladék (3. kategóriájú állati eredetű melléktermék) speciális takarmányozási célra való felhasználását kizárólag a következő esetekben lehet alkalmazni kutyák, macskák esetében:

  • elismert kennelekből származó kutyák vagy vadászkutya-falkák, melyek Magyarországon működő elismert tenyésztő szervezet által igazolt tenyészetben, mint tenyészállatok szerepelnek, valamint
  • engedéllyel rendelkező menhelyen élő kutyák és macskák számára adható tovább.

A gyakorlatban a menhelyeken (beleértve az alapítványokat is) lévő ebekkel, valamint az elismert kennelekből származó kutyákkal csak 3. kategóriájú állati melléktermék etethető.

A menhelyeken lévő kutyák takarmányozására vonatkozó eltérést csak az illetékes hatóság külön engedélyével, nyilvántartásba vételt követően, a köz-és állategészségügyi kockázatok értékelését követően lehet alkalmazni. Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó engedély csak olyan állattartó telepek – ideértve a kedvtelésből tartott állatot tartókat is – esetében adható ki, ahol élelmiszertermelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

Az EK rendelet 10. cikk p) pontjában meghatározott engedélyezett élelmiszer-hulladékokat feletetés előtt a VM rendelet által előírt hőkezeléseknek kell megelőznie. Folyékony anyagokat legalább 10 percig kell forrásban tartani, míg a szilárd anyagokat minimum 10 percig 100 °C-on kell hőkezelni.

Az illetékes hatóság a köz- és állategészségügyi kockázatok figyelembevétele mellett, előírhatja a hőkezelési eljárás elvégzését a fent említett eseteken kívül is. 

A 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően az üzemeltető a speciális takarmányozási szándéka iránti kérelmét írásban a felhasználási helynek megfelelő területileg illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságához (továbbiakban: igazgatóság) kell benyújtania, melynek elérhetőségei a https://www.kormanyhivatal.hu/hu oldalon találhatók.

Az állati melléktermékekkel kapcsolatban további információt talál honlapunkon:
https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-mellektermekekkel-kapcsolatos-altalanos-utmutato 


Friss hírek

2025. március 10, hétfő

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

Tovább >

2025. március 9, vasárnap

Tájékoztatás az állatok ártalmatlanításáról ragadós száj- és körömfájás betegség esetén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során. A terjedés lehetőségének minimalizálása érdekében az ártalmatlanítás elföldeléssel – és nem égetéssel – történik, az érintett telephez legközelebb eső megfelelő helyszínen.

Tovább >