Országos parlagfű helyzetkép (2026.10.09.)

Október elején a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége szikleveles és 180 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.

A legfejlettebb egyedek nagysága Győr-Moson-Sopron megyében közel 200 cm, Zala megyében 200 cm-t meghaladó. Országszerte a végéhez közelít a parlagfű virágzása, a pollent szóró parlagfüvek aránya és a pollenszórás mértéke nagy arányban lecsökkent. A főhajtáson a fő virágzati tengely hossza többnyire 5-40 cm közötti. A parlagfüvek túlnyomó többsége elvirágzott, szinte már csak az újrasarjadt, és a későn kelt egyedeknél figyelhető meg virágzás. Az egész országban a termésfejlődés és a termések érése az uralkodó fejlettség és az érett magvaikat szóró egyedek száma is egyre nő. A pollenszóródás csúcsidőszaka már lezajlott, sok helyen a parlagfű pollenkoncentrációja a levegőben közepes-alacsony szintre csökkent. Az időjárási viszonyok hatására a növényeken már az elhalás jelei is mutatkoznak lombhullás, elszíneződés formájában.
A szeptember végi – október eleji időszakot enyhe őszi időjárás jellemezte, továbbá nagy hőingás a nappali maximum és éjszakai minimum hőmérsékletek között. Beköszöntöttek az első hajnali fagyok, ám nappal még gyakran a nyári melegre emlékeztető hőmérsékletekig melegedett az idő. Az őszre jellemző lehűlés csak nagyon lassú fokozatossággal mutatkozott meg. Számottevő csapadék az ország területére továbbra sem érkezett, rendkívüli aszály uralkodik. A továbbra is száraz talajállapot a lecsökkent hőmérsékleti értékekkel párosulva már nem kedvező a parlagfű csírázásához.
A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, tarlóhántások, valamint a vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel fertőzött területek nagysága jelentősen csökkent.
A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóinak parlagfűvel való fertőzöttsége általában alacsony vagy gyenge, ritkábban fordulnak elő erősebben fertőzött területrészek. Az aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón elenyésző mértékben volt jellemző. A termelők többsége kiemelt figyelmet fordított a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, ahol a talaj azt lehetővé tette. Nagyon sok területen viszont a száraz talajállapotok miatt a mechanikai művelést nem tudták jó minőségben végrehajtani, ezért a gazdálkodók a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást és nagyobb arányban végeztek gyomirtó szeres tarlókezelést. A fertőzött gabonatarlókon legnagyobb arányban a termésfejlődésben és termésérésben lévő egyedek jellemzők. Az őszi káposztarepce vetése zajlik vagy helyenként befejeződött azokban a térségekben, amelyek talajviszonyai alkalmasak a munka elvégzésére, de az ország nagy részén nagyon nagy mértékben akadályozzák ezt a száraz viszonyok. Sok helyen, ahol elvetésre került a kultúrnövény, a csírázás akadályozott. Ahol kikelt a repce, ott a szikleveles és 6 leveles állapot közötti fejlettség jellemző. Ahol lehetséges, az őszi gabonák magágy-előkészítése zajlik, helyenként a vetés is megkezdődött, azonban hazánk döntő részén a száraz talajállapotok nem kedvezőek a munka megfelelő minőségben való végrehajtásához.
A napraforgó betakarítása a végéhez közeledik az országban, több megyében már be is fejeződött. A még lábon álló növények többnyire barnaérés - növényszáradás fejlettségűek. A napraforgó magassága alacsonyabban alakult a korábbi években jellemzőnél, valamint az alsó levelek száradása is sok helyen korábban megtörtént. A napraforgó a kukoricánál jobban bírta az aszályt, de általában a zöld tömegének nagy részét hamar elvesztette. A nyár során többször jelentkező, valamint jelenleg is tartó rendkívüli aszály következményeként sok napraforgótáblán a levelek súlyos száradása következett be, továbbá sok területen a kaszatképződés is sérült. Az aszály által legjobban sújtott térségekben kényszerérés következett be. A gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, a parlagfű ellen hatékonynak bizonyult, az állományokban, valamint a tarlókon a parlagfűfertőzés nem jelentős, valamint a rendkívül száraz körülmények sem kedveztek a további térnyerésének. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és műtárgyak mentén fordul elő jelentősebb mennyiségben. A még be nem takarított fertőzött területeken jellemző már, hogy a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A napraforgó állományszárítására az átlagosnál jóval kisebb területen volt szükség, mivel a növények nagy arányban leszáradtak.
A kukoricaállományok betakarítása folyamatban van, a megyék többségében már a végéhez közeledik. Azokon a táblákon, ahol folyamatban van a betakarítás, a növény teljesérés-növényszáradás állapotban található meg. Az állományok többnyire parlagfűmentesek vagy a parlagfű csak kis mennyiségben, elvétve található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, a forgókban és a műtárgyak mentén fordul elő. A hosszú ideig tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricanövényeken az ország nagy részén. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál. A levelek nagymértékben leszáradtak, cső a növények egy részénél nem is képződött. A hosszú szárazság miatt a növények egy része szinte teljes mértékben elszáradt. Az Alföldön a legszárazabb térségekben, öntözés nélkül az állományok sok területen gyakorlatilag elszáradtak, felsültek, a csőképződés elmaradt. Sok területen kényszerültek a gazdálkodók a silózással történő kényszerbetakarításra. Mostanra a szemes kukorica betakarításával a parlagfű is megsemmisül.
Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A kémiai gyomirtást, a kaszálásokat vagy mechanikai sorközműveléseket többnyire elvégezték. Több gazdálkodó sorközművelést végzett míg kellő mennyiségű nedvesség volt a talajban, de a nyár legnagyobb részében a talajállapotok ezt nem tették lehetővé. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található, ám az elhanyagolt ültetvényekben és a friss telepítésekben helyenként nagyobb számban van jelen. A rendkívül száraz körülmények nem kedveztek a parlagfű térnyerésének az ültetvényekben sem, a gyomnövények többsége a legtöbb ültetvényben kisült.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és legfejlettebb parlagfüvek, amelyeknél is a termésfejlődés és a termések érése a jellemző fejlettség. Október elejére a parlagfű csírázása a legtöbb területen jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A csapadékszegény és hűvös tavaszi időjárás, valamint a nyár során jellemző száraz talajállapotok miatt a parlagfű kisebb borítottsággal van jelen. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.