Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék
2026. szeptember 7, hétfő
A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.
Mi minősül étkeztetésből származó hulladéknak?
Az éttermekben, közétkeztetésben, vendéglátóhelyeken és egyéb konyhákban rendszeresen keletkeznek olyan ételmaradékok, amelyek emberi fogyasztásra már nem kerülnek felhasználásra. Ezeket a köznyelv gyakran „moslékként” említi. Az ilyen anyagok kezelése során azonban fontos figyelembe venni az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó szabályokat is.
A 142/2011/EU bizottsági rendelet I. mellékletének 22. pontja alapján étkeztetésből származó hulladéknak minősül minden, éttermekben, vendéglátó-ipari létesítményekben és konyhákban – beleértve a központi és a háztartási konyhákat is – keletkező élelmiszer-hulladék, ideértve a használt sütőolajat is.
Ide tartozhatnak például az ételkészítés és étkeztetés során megmaradt ételek, tányérmaradékok, hús- és húskészítmény-maradékok, tejterméket vagy tojást tartalmazó ételek, valamint az ezekkel keveredett egyéb élelmiszer-maradékok.
Fontos elkülöníteni az étkeztetésből származó hulladékot az úgynevezett „korábbi élelmiszerektől”. Egy kereskedelmi egységben vagy élelmiszer-előállító üzemben forgalmazási, gyártási vagy csomagolási okból emberi fogyasztásra már nem szánt élelmiszer nem feltétlenül minősül étkeztetésből származó hulladéknak. A besorolásnál ezért mindig figyelembe kell venni az anyag keletkezésének helyét és körülményeit.
Mikor tartozik az állati melléktermék szabályozás hatálya alá?
Amennyiben az étkeztetésből származó hulladék az állati melléktermék szabályozás hatálya alá kerül, -a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó hulladék kivételével- a 1069/2009/EK rendelet 10. cikk p) pontja szerinti 3. kategóriájú állati eredetű mellékterméknek minősül.
A nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről – például repülőgépről, vonatról vagy hajóról – származó étkeztetési hulladék ezzel szemben az 1069/2009/EK rendelet 8. cikk f) pontja alapján 1. kategóriájú állati eredetű melléktermék, ezért annak kezelésére szigorúbb előírások vonatkoznak.
Tilos a moslék gazdasági haszonállatokkal történő feletetése
A vonatkozó jogszabályok alapján haszonállatnak tekintendő: többek között a sertések, szarvasmarhák, juhok, kecskék és a baromfifélék is. A fogalom nem az állattartás méretétől függ!
Az étkeztetésből származó hulladék felhasználásával kapcsolatban az egyik legfontosabb szabály, hogy gazdasági haszonállatok – a prémes állatok kivételével – nem etethetők moslékkal.
A tilalmat a 1069/2009/EK rendelet 11. cikk (1) bekezdés b) pontja egyértelműen rögzíti: tilos a gazdasági haszonállatok – a prémes állatok kivételével – étkeztetésből származó hulladékkal, illetve ilyen hulladékot tartalmazó vagy abból származó takarmány-alapanyaggal történő etetése.
A tilalom a sertésekre is vonatkozik, függetlenül attól, hogy az állatot nagyüzemi telepen vagy háztáji körülmények között tartják.
A moslék felforralása, megfőzése vagy más házi hőkezelése sem teszi lehetővé annak sertésekkel történő feletetését. A gazdasági haszonállatokra vonatkozó etetési tilalom ilyen kezelést követően is fennáll.
Miért jelent járványügyi kockázatot?
Az ételmaradékok állati eredetű összetevői kórokozókat is közvetíthetnek. Különösen nagy kockázatot jelenthetnek a sertéshúst vagy sertéshúsból készült terméket tartalmazó élelmiszer-maradékok.
Az afrikai sertéspestis vírusa például egyes húsokban és húskészítményekben hosszabb ideig is fertőzőképes maradhat. Emiatt egy fertőzött területről származó élelmiszer vagy húskészítmény maradékának sertéssel történő feletetése alkalmas lehet a betegség behurcolására egy korábban mentes állományba.
Éppen ezért a moslék etetésének tilalma nem kizárólag élelmiszerbiztonsági előírás, hanem a fertőző állatbetegségek megelőzésének egyik fontos járványvédelmi eszköze is.
Hogyan hasznosítható az étkeztetésből származó hulladék?
Amennyiben az étkeztetésből származó hulladékot az állati melléktermék szabályozás hatálya alá tartozó módon kívánják hasznosítani, annak kezelését az erre vonatkozó állategészségügyi követelményeknek megfelelően kell végezni.
A 1069/2009/EK rendelet 14. cikk k) pontja alapján a 3. kategóriájú étkeztetésből származó hulladék többek között engedélyezett eljárással feldolgozható, illetve engedélyezett biogázüzemben vagy komposztáló üzemben hasznosítható.
Az állati eredetű melléktermékek kezelését végző létesítményeknek és vállalkozóknak – az adott tevékenységtől függően – az állategészségügyi hatóság által engedélyezettnek vagy nyilvántartásba vettnek kell lenniük.
Az étkeztetésből származó hulladék feletetésre történő felhasználása bizonyos feltételek mellett elismert kennelekből származó kutyák, vadászkutya-falkák, valamint menhelyen élő kutyák és macskák számára engedélyezhető; ennek részletes feltételeiről bővebb információ a Nébih honlapján található: https://portal.nebih.gov.hu/-/az-allati-mellektermekek-eltero-takarmanyozasra-torteno-felhasznalasa
