Vissza

Szőlő aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée

Szőlő aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée

Szőlő aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée

2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).

A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.

Miért jelent veszélyt?

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egész-ségügyi rendeletben is.

Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?

A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.

A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.   

 

                                                                                                                                     

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

 

A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.

Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.

Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.

Milyen növényeken károsít?

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

Hogyan terjed?

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.

Mit tesz a hatóság?

A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.

A fertőzésmentes területek védelme érdekében:

  • intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
  • megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
  • felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
  • kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.

A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:

  • elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
  • fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.

Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?

  • Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
  • Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
  • Az ültetvényben:
    • égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
    • gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
    • végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.

Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):

Kapcsolódó anyag
Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái-védje meg szőlőjét!

FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ
FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap

Grapevine flavescence dorée phytoplasma (pdf, angol)

 

 

Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
2016. május 2, hétfő

Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium
2016. május 2, hétfő

Több száz növényt érintő nem-honos károsító a Xylella fastidiosa nevű baktérium

Közlemény elveszett „zöld könyvről”
2016. január 14, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről”

Burgonyára veszélyes karantén károsítót mutattak ki Nógrád megyében
2015. november 4, szerda

Burgonyára veszélyes karantén károsítót mutattak ki Nógrád megyében

A burgonya baktériumos gyűrűs rothadás újabb fertőzése Nógrád megyében
2015. november 4, szerda

A burgonya baktériumos gyűrűs rothadás újabb fertőzése Nógrád megyében

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés
2015. július 23, csütörtök

Megszűntek a szelídgesztenye-gubacsdarázs elleni korlátozó intézkedések, fókuszban a biológiai védekezés

Megjelentek az imágók! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre
2015. július 9, csütörtök

Megjelentek az imágók! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre

Megjelentek az L1 és L2-es fokozatú lárvák! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre
2015. június 17, szerda

Megjelentek az L1 és L2-es fokozatú lárvák! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre

Megjelentek az L3-as fokozatú lárvák! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre
2015. június 11, csütörtök

Megjelentek az L3-as fokozatú lárvák! Védekezési felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni 2015. évi védekezésre

Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés
2015. május 18, hétfő

Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében
2015. április 24, péntek

Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében

Felhívás mezei pocok elleni védekezésre
2015. február 19, csütörtök

Felhívás mezei pocok elleni védekezésre

Levegőből harcolnak az amerikai szőlőkabóca ellen
2014. október 1, szerda

Levegőből harcolnak az amerikai szőlőkabóca ellen

Kiadványok
2014. szeptember 29, hétfő

Kiadványok

Tájékoztató a tilalmazott szervezetek, növények és egyéb anyagok kísérleti, kutatási és fajtaszelekciós munkára történő behozatalához és fenntartásához szükséges követelményekről és az engedélyezési eljárásról
2014. szeptember 29, hétfő

Tájékoztató a tilalmazott szervezetek, növények és egyéb anyagok kísérleti, kutatási és fajtaszelekciós munkára történő behozatalához és fenntartásához szükséges követelményekről és az engedélyezési eljárásról

Egyéb jelentős nem honos károsítók
2014. szeptember 29, hétfő

Egyéb jelentős nem honos károsítók