A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló (EU) 2025/40 rendelet és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet jelölési kötelezettségeinek összehangolásáról szóló AÉM – Nébih szakmai álláspont
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Jelölési rendelet) rögzíti az élelmiszerek általános jelölési szabályait, a kötelezően feltüntetendő adatokat.
A Jelölési rendelet 2. cikk (2) bekezdés a), i) és j) pontja az alábbi fogalmakat fekteti le:
„2. cikk (2)
a) „élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatás”: valamely élelmiszerre vonatkozó, a címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ;
…..
i) „címke”: valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű anyag;
j) „jelölés”: élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;”.
A Jelölési rendelet 6. cikke szerint alapkövetelmény, hogy „a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelő, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie.”.
A Jelölési rendelet tisztességes tájékoztatásról szóló 7. cikke többek között kimondja, hogy:
„(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen:
a) az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében;
......
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie.
......
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést az alábbiakra is alkalmazni kell:
a) reklámozás;
b) az élelmiszerek megjelenítése, különösen formájuk, megjelenésük vagy csomagolásuk, a használt csomagolóanyagok, elrendezésük módja és kiállításuk kellékei.”.
A felelősséggel kapcsolatban a Jelölési rendelet 8. cikk az alábbiakat mondja ki:
„(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák, vagy ha ez a vállalkozó nem letelepedett az Unió területén, akkor az élelmiszert az uniós piacra behozó importőr.
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos információkért felelős élelmiszer-vállalkozónak biztosítania kell, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás feltüntetése és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak és a vonatkozó nemzeti előírásoknak.
......
(4) Az élelmiszer-vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosíthatják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, valamint a végső fogyasztó lehetőségét arra, hogy megalapozottan választhasson. Az élelmiszer-vállalkozók felelősek az élelmiszereket kísérő információkban általuk tett bármilyen változtatásokért.”.
A Jelölési rendelet 9. cikke meghatározza a kötelező adatok felsorolását, amelynek (1) bekezdés h) pontja értelmében kötelező feltüntetendő adat:
„„h) a 8. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe;”.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklet 15. pont szerint:
„15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;”.
Az állati eredetű élelmiszerek esetében az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk előírja az állategészségügyi és azonosító jelölés alkalmazásnak feltételeit, mely szerint az engedélyköteles létesítményben kezelt termék csak azonosító jelöléssel (ovális jelöléssel) hozható forgalomba. Az azonosító jelölés formai és alkalmazási követelményeit a rendelet II. mellékletének I. szakasza határozza meg.
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: PPWR) fenntarthatósági és jelölési követelményeket állapít meg a csomagolásra, beleértve a gyártást, a felhasználást és a hulladékgazdálkodást.
A csomagolás előállítójának meghatározása
A PPWR 3. cikke részletezi a szabályozás alkalmazása során használt fogalmakat, amelynek (1) bekezdés 13. pontja szerint:
„13. „előállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő; azonban:
a) a b) pontra is figyelemmel, amennyiben egy természetes vagy jogi személy csomagolást vagy csomagolt terméket a saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat – függetlenül attól, hogy a csomagoláson vagy a csomagolt terméken bármely egyéb védjegy is látható-e –, az „előállító” az említett természetes vagy jogi személy;
b) amennyiben a csomagolást vagy a csomagolt terméket a saját neve vagy védjegye alatt terveztető vagy gyártató természetes vagy jogi személy a mikrovállalkozásnak a 2003/361/EK ajánlás 2025. február 11-én alkalmazandó változatában foglalt fogalommeghatározása alá tartozik, és azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a csomagolást a saját neve vagy védjegye alatt terveztető vagy gyártató természetes vagy jogi személy számára leszállítja, ugyanazon tagállamban található, az „előállító” a csomagolást leszállító természetes vagy jogi személy;”.
A PPWR végrehajtásának támogatására készült, az alábbi linken elérhető útmutató (a továbbiakban: Útmutató) részletes segítséget nyújt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=PI_COM%3AC%282026%293702&qid=1780906186144.
Az Útmutatóban szereplő bizottsági értelmezés szerint: „Az előállító az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő. Nem feltétlenül az a természetes vagy jogi személy, amely fizikailag előállítja a csomagolást. Két elemet kell figyelembe venni: 1. a csomagolás tervezésében vagy előállításában betöltött szerepre vonatkozó kritériumot és 2. a védjegyre vagy a márkaépítésre vonatkozó kritériumot. Ha a csomagoláson vagy a csomagolt terméken szerepel egy bizonyos név vagy védjegy, feltételezhető, hogy e név vagy védjegy jogosultja a 3. cikk (1) bekezdése 13. pontjának a) alpontja értelmében vett „előállító”, mivel a beszállítóival fennálló szerződéses jogviszonyban meghatározó befolyással rendelkezik, és így a csomagolás jellemzőit is meghatározhatja. Az előállító fogalommeghatározásának megfogalmazása azt jelzi, hogy mindig csak egy előállító van a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet értelmében vett ellátási láncban.
…….
A 21. cikkben meghatározott feltételek mellett az importőrök és a forgalmazók e rendelet alkalmazásában előállítónak tekinthetők. Erre akkor kerül sor, ha a saját nevük vagy védjegyük alatt hoznak forgalomba csomagolást, vagy olyan módon módosítják a már forgalomba hozott csomagolást, amely befolyásolhatja az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
……
Ha a csomagoláson nem szerepel kereskedelmi név vagy márkanév, akkor az „előállító” lehet a beszállító (azaz az a személy, aki a csomagolást ténylegesen előállítja) vagy az a személy, aki a csomagolt termékeket forgalomba hozza. A döntő kritérium az, hogy ki rendeli meg a csomagolást, és ki dönt a csomagolásra vonatkozó tervezési előírásokról.”
A PPWR 15. cikke sorolja fel az előállítók kötelezettségeit, melynek (5)-(7) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
„(5) Az előállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a csomagoláson típus-, tétel- vagy sorozatszámot, vagy más, az azonosítását lehetővé tévő elemet helyezzenek el, illetve ha a csomagolás mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információk a csomagolt terméket kísérő dokumentumban szerepeljenek.
(6) Az előállítóknak a csomagoláson vagy egy QR-kódon vagy más adathordozón fel kell tüntetniük a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és a postai címüket, illetve – amennyiben van ilyen – azon elektronikus kommunikációs eszközt, amelyen, illetve amellyel kapcsolatba lehet lépni velük. Amennyiben ez nem lehetséges, a kért információkat a 12. cikk (1), (2), (4) vagy (5) bekezdésében említett QR-kódon vagy más típusú szabványosított, nyílt, digitális adathordozón vagy a csomagolt terméket kísérő dokumentumban megadott információk között kell rendelkezésre bocsátani. Postai címként egyetlen kapcsolattartási címet kell megadni, amelyen az előállító elérhető.
(7) Az előállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (5) és a (6) bekezdés szerint megadott információk egyértelműek, érthetőek és olvashatóak legyenek, valamint, hogy azok ne helyettesítsék, vagy ne takarják el a csomagolt termék címkézésére vonatkozó más uniós jogszabályok által előírt információkat, se nem legyenek azokkal összetéveszthetők.”
A csomagolás gyártójának meghatározása a PPWR 3. cikk (1) bekezdés 15. pontja szerint:
„15. „gyártó”: bármely előállító, importőr vagy forgalmazó, akire vagy amelyre – az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül, ideértve a távollevők között kötött szerződéseket is – a következők valamelyike alkalmazható:
a) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és az említett tagállam területéről és ugyanazon területen első alkalommal forgalmaz szállítási csomagolást, eladáshelyi csomagolást vagy elsődleges termelés csomagolását, akár egyszer használatos csomagolásként, akár újrahasználható csomagolásként; vagy
b) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és az említett tagállam területéről és ugyanazon területen első alkalommal forgalmaz az a) pontban említettektől eltérő csomagolásba csomagolt termékeket; vagy
c) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban vagy harmadik országban letelepedett, és egy másik tagállam területén első alkalommal forgalmaz közvetlenül végfelhasználók számára szállítási csomagolást, eladáshelyi csomagolást vagy elsődleges termelés csomagolását, akár egyszer használatos csomagolásként, akár újrahasználható csomagolásként; vagy
d) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban vagy harmadik országban letelepedett, és egy másik tagállam területén első alkalommal forgalmaz közvetlenül végfelhasználók számára a c) pontban említettektől eltérő csomagolásba csomagolt termékeket; vagy
e) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és csomagolt termékeket nem végfelhasználóként kicsomagol, kivéve, ha egy másik személy az a), a b), a c) vagy a d) pontban meghatározottak szerinti gyártó;”
A Bizottság értelmezése az Útmutató szerint:
„A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet különböző célokból határozza meg a gyártókat és az előállítókat. A gyártó felel a csomagolási hulladék gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos költségek megfizetéséért az adott tagállamban (45. cikk (1) bekezdés). E célból a gyártónak nyilvántartásba kell vetetnie magát és jelentést kell tennie a 44. cikkben meghatározott illetékes nemzeti hatóságoknak, továbbá meg kell fizetnie a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat abban a tagállamban, ahol a csomagolás várhatóan hulladékká válik. Ha a díjakat egy tagállamban megfizetik, és ezt követően a forgalmazó a csomagolást első alkalommal bocsátja rendelkezésre egy másik tagállam területén, a díjakat vissza kell téríteni. Az előállítónak azonban biztosítania kell, hogy a csomagolás megfeleljen az 5–12. cikkben meghatározott fenntarthatósági és címkézési követelményeknek a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, mielőtt első alkalommal forgalmazná az uniós piacon. Az EU-ban csak egy előállító lehet (lásd a fenti 3. szakaszt).”
Az Útmutató az előállító és a gyártó vonatkozásában a következő meghatározást adja:
| Előállító | Gyártó | |
| Meghatározás | A csomagolás vagy a csomagolt termék előállítói. A fentiek szerint nem a csomagolást gyártó személy, hanem az, aki „[megrendeli] a csomagolást, és [aki] dönt a csomagolásra vonatkozó tervezési előírásokról”. Mentesség a márkatulajdonosoknak, amennyiben mikrovállalkozásról van szó, és a csomagolást leszállító személy ugyanabban a tagállamban található. |
Minden olyan előállító, importőr vagy forgalmazó, amely a csomagolást vagy a csomagolt termékeket első alkalommal forgalmazza abban a tagállamban, ahol jelen van, vagy közvetlenül egy másik tagállam végfelhasználói számára. |
PPWR megjelenését követő gyakorlati kérdéseket tartalmazó dokumentum az alábbi linken érhető el.
https://environment.ec.europa.eu/publications/faq-packaging-and-packaging-waste-regulation-ppwr_en
A fent hivatkozott jogszabályokat összegezve álláspontunk az alábbi:
Az élelmiszerek jelölése a fogyasztók egyértelmű tájékoztatását szolgálja, ennek érdekében pedig a Jelölési rendeletben foglalt követelmények szerint kell az élelmiszerek csomagolásán lévő információkat feltüntetni. A Jelölési rendelet nem nevesíti, hogy előállítót, gyártót, vagy forgalmazót kell feltüntetni, mivel azt mondja ki, hogy annak a felelős élelmiszer-vállalkozónak a feltüntetése a kötelező, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák.
Az „előállító” vagy a „gyártó” fogalma az élelmiszer jelölésén az élelmiszer előállítóját jelenti a fogyasztó szempontjából.
Amennyiben az élelmiszer jelölésén előállítóként vagy gyártóként nem a termék valós előállítója van feltüntetve, az a fogyasztók megtévesztését jelenti.
A PPWR előírás ide vonatkozó részével kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy a PPWR valóban előír kötelezettséget az előállító feltüntetésére, de ennek célja nem a fogyasztók tájékoztatása, éppen ezért és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a jogalkotó megfogalmazott alternatív feltüntetési lehetőségeket, így ez lehet QR-kód, vagy más adathordozó, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akár a kísérő dokumentációban is fel lehet tüntetni.
Külön felhívjuk a figyelmet a PPWR 15. cikk (7) bekezdésére, mely kimondja, hogy a csomagolt termék címkézésére vonatkozó más uniós jogszabályok által előírt információkat (pl. Jelölési rendelet) a PPWR előírása miatt nem lehet helyettesíteni és azok nem lehetnek velük összetéveszthetőek.
Ezek alapján álláspontunk az, hogy a PPWR szerinti azonosítási kötelezettséget az élelmiszer-vállalkozások ne az élelmiszer csomagolásán megjelenő információval teljesítsék, hanem az előírásban is felsorolt egyéb lehetőségek használatával oly módon, hogy amennyiben az mégis elérhető válik a fogyasztók számára (esetleg weboldalon történő feltüntetés esetén), az ne tévessze meg őket.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben nem szerepel jogértelmezés kiadására vonatkozó felhatalmazás, ezért a fentiekben leírtak kizárólag szakmai álláspontnak tekinthetők, amelyeknek jogi kötelező ereje nincs, tehát arra bíróság, vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.