Vissza

Maradék nélkül program - Kutatási eredmények összefoglalása

Maradék nélkül program - Kutatási eredmények összefoglalása

Maradék nélkül program - Kutatási eredmények összefoglalása
2017. június 27.

Az alábbi tanulmányban olvashatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának részeként végzett közvélemény-kutatás eredményeit. Az alábbi tanulmányban olvashatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának részeként végzett közvélemény-kutatás eredményeit. A közlemény részletesebb változata a British Food Journal című szaklapban olvasható (Szabó-Bódi, B., Kasza, G., & Szakos, D. (2018). Assessment of household food waste in Hungary. British Food Journal, 120(3), 625-638).

A MARADÉK NÉLKÜL PROGRAM CÉLJA

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2016. júliusában indult, az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló Maradék nélkül elnevezésű programjának fókuszában az élelmiszerláncban szükségtelenül keletkező élelmiszerhulladékok megelőzése áll. A program legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás. A több csatornán keresz­tül folytatott ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenység célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémakörére és hosszú távon elősegítse a magyar vásárlók magatartásának tu­datosabbá válását.

A KUTATÁS HÁTTERE

A kutatók széles köre egyetért abban, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező országokban a teljes élelmiszerláncon belül a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok jelentik a legnagyobb problémát, ugyanakkor tényleges mérésekre alapozott adatok jelenleg kevés országban állnak rendelkezésre. Nemzetközi tanulmányok igazolják, hogy az egyes európai uniós tagállamok között jelentős szintű különbségek adódnak a keletkezett élelmiszerhulladék mennyiségét és típusát, valamint a pazarlás okait (szocio-demográfiai tényezők, attitűdtényezők, élelmiszerek beszerzésével, tárolásával és elkészítésével kapcsolatos fogyasztói szokások) tekintve. Ebből kifolyólag a célzott szemléletformáló programok előkészítéséhez nemzeti szintű felméréseket kell végezni. Az EU LIFE pályázatban indikátortényezőként meghatározott kiindulási – úgynevezett „baseline” – adatok felmérése, illetve ezek rendszeres nyomonkövetése a Maradék nélkül c. szemléletformáló program eredményességének vizsgálatát is szolgálja.

KUTATÁS MÓDSZERTANA

A projekthez kapcsolódóan két szakterületi felmérést végeztünk el 2016 utolsó negyedévében:

1.      Az élelmiszerpazarlás okainak feltárása érdekében a témához kapcsolódó attitűdöket, magatartásmintákat és tudásszintet vizsgáló kérdőíves fogyasztói felmérést folytattunk le 1002 fő bevonásával. A kérdőíves felmérés nemek, korcsoportok és a tervezési-statisztikai régiók szerint (NUTS2) reprezentatív volt.

2.      Az élelmiszerhulladékok mennyiségének és típusának meghatározására 100 háztartás 1 hét alatt képződő teljes élelmiszerhulladék termelését feltáró vizsgálatot hajtottunk végre. Az adatokat egy éves fogyasztási ciklusra extrapoláltuk. Az alkalmazott módszertan minden tekintetben megfelelt az EU-FUSIONS ajánlásának. Az 1 hetes periódus alatt a háztartások a rendelkezésükre bocsátott, gramm pontossággal mérő konyhamérleg, illetve – folyadékok esetében – mérőhenger segítségével egyenként lemérték a megromlott/feleslegessé váló, úgynevezett elkerülhető élelmiszerhulladékokat (pl. megszáradt kenyér), illetve a fogyasztásra nem alkalmas élelmiszerrészeket, vagyis a nem elkerülhető élelmiszerhulladékok (pl. csontok) tömegét, illetve térfogatát. Ezen felül a válaszadók a keletkezett hulladék kezelési módját (kommunális hulladék vagy csatorna, állatetetés, komposztálás) is rögzítették a hulladéknaplóban. A háztartási hulladékmérés Magyarország statisztikai nagyrégiói (NUTS1), valamint átlagos háztartásméret szerint megközelítőleg reprezentálta a magyar lakosságot a 2011-es KSH cenzus alapján. Az elemszám megfelel az EU Környezetvédelmi Igazgatósága által figyelembe vett nemzeti szintű tanulmányok esetében alkalmazott mintavételi arányoknak (DG-ENV: Preparatory study on food waste across EU 27).

LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK

A kérdőíves felmérésből származó eredmények szerint a jelenség felismerése megtörtént, hiszen a válaszadók meghatározó hányada az élelmiszerpazarlást egy Magyarországot is komolyan érintő problémának tekinti, azonban saját háztartásuk szintjén csak kevesen (37,84%) gondolták már végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert is pazarolnak egy évben.

Az élelmiszerek helyes tárolásával kapcsolatos tudásszint közepesnek tekinthető, azonban jelentős félreértés figyelhető meg a vásárlók ismereteiben az élelmiszerek minőségmegőrzési idejét tekintve. A válaszadók közel 60%-a úgy gondolja, hogy az 1 hete lejárt minőségmegőrzési idejű – vagyis tartós – élelmiszer elfogyasztása már élelmiszerbiztonsági kockázattal jár, mindössze a megkérdezettek 28,03%-a fogyasztana el ilyen terméket, bár a NÉBIH az elmúlt években hangsúlyosan szétválasztotta a fogyaszthatósági idővel és a minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeket a kommunikációs tevékenysége során. Bár mindkét esetben tilos a lejárt termék forgalmazása, azonban ha a tartós élelmiszert a háztartásunkban „tároljuk túl”, és nem volt felbontva, mindenképpen érdemes tenni vele egy próbát, hiszen ezekre a termékekre nem jellemző a mikrobiológiai kockázat. A fogyaszthatósági idővel rendelkező (vagyis romlékony) termékek esetében azonban kerülni kell a lejárt termékek fogyasztását.

A tényleges hulladékmérésen alapuló felmérés aggasztó eredményeket hozott. A teljes élelmiszerhulladék mennyiségét vizsgálva megállapítható, hogy a felmért 100 háztartás 1 hetes élelmiszerhulladék termelése megközelítőleg 386 kg volt, amely – az adatok 1 évre történő extrapolációja alapján létrejött számítás szerint – éves szinten 68,04 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként. Ez az összes élelmiszervásárlásunk kb. 10-11%-át teszi ki (bázisadat: KSH, 2015). A legfrissebb becslés szerint élelmiszerhulladék tekintetében az EU-s átlag egyébként 92 kg/fő, amelyet elsősorban a régebbi, magasabb vásárlóerővel rendelkező tagállamok adatai húznak felfelé. A részletes adatfelvétel lehetőséget biztosított arra, hogy külön is számszerűsíthessük a nem elkerülhető élelmiszerhulladékokat (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladékokat (alapvetően fogyasztásra alkalmas anyagok, amelyek az egyéni fogyasztói preferencia vagy egészségi állapot (jellemzően rágási, emésztési problémák) miatt kerülnek szemétbe, pl. csirkebőr, kenyérhéj, almahéj), illetve a tényleges pazarlás eredményeképpen keletkező, elkerülhető élelmiszerhulladékokat (feleslegesen megvásárolt vagy tárolási problémák miatt megromlott termékek).

A teljes háztartási hulladékon belül a szilárd élelmiszerhulladékok aránya 51% volt. Az élelmiszerhulladékok egy részét ugyanakkor nem a szemetesbe dobják ki az emberek, hanem komposztálják vagy állati takarmányként használják fel (ezzel a következőkben még részletesen foglalkozunk).

A ténylegesen élelmiszerpazarlás eredményeképpen keletkező, úgynevezett elkerülhető élelmiszerhulladékok aránya meglehetősen magas volt:  a teljes élelmiszerhulladék mennyiségnek 48,70%-a elkerülhető lett volna tudatos fogyasztói magatartás esetén. Ez éves szinten mintegy 33,14 kg egy főre vetítve.

A részletes adatoknak köszönhetően a jellemző hulladékkezelési gyakorlatok azonosítására is volt lehetőség. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok 62,83%-a szemetesbe kerül (folyadékok esetében a szennyvízhálózatba). Az élelmiszerhulladékok fennmaradó része a hulladékpiramis kissé magasabb fokán hasznosul: megközelítőleg 18,45% állati takarmányként végzi, másik 18,72% pedig komposztálásra kerül.

Érdekesség, hogy az elkerülhető élelmiszerhulladékok esetében (amelyeket ténylegesen élelmiszerpazarlásnak hívunk) a legmagasabb azon anyagok aránya (66,25%), amelyek végül szemétként végezik. Ez sokkal rosszabb arány, mint ami például a nem elkerülhető élelmiszerhulladékok esetében figyelhető meg (59,8%). Vagyis a feleslegesen megvásárolt, vagy a helytelen tárolás miatt megromlott élelmiszerek megsemmisítése ráadásul a legkörnyezetterhelőbb módon történik.

Mit dobunk ki?

A felmérés alapján elmondható, hogy a legmeghatározóbb elkerülhető élelmiszerhulladék a kész ételekből megmaradt ételmaradék (40,08%). Itt fontos kihangsúlyozni, hogy ennek közel 43%-a folyadék halmazállapotú volt (pl. leves, öntetek).

A második legdominánsabb elkerülhető élelmiszerhulladék a sütőipari termékek kategóriája (19,63%) (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács).

Ezt követik a friss zöldségek (9,10%), tejtermékek (8,79%) és a friss gyümölcsök (7,81%).

Ezekhez képest jóval kisebb arányban voltak jelen az ásványvizek, üdítők (5,76%), a feldolgozott húsok (2,25%), valamint a konzervek, savanyúságok (2,12%).

Az ezt követő kategóriák már az 1%-os gyakorisági arányt sem érték el: nyers húsok (0,84%), szószok, öntetek (0,83%), malomipari termékek: liszt, búzadara (0,77%), egyéb (pl, élesztő) (0,71%), lekvárok, dzsemek (0,40%), édességek, rágcsálnivalók (0,28%), tojás (0,24%). zsírok (0,18%),  fagyasztott húsok, zöldségek (0,16%), csomagolt fűszerek (0,05%).

Összeállította:
Szabó-Bódi Barbara – Dr. Kasza Gyula
Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság
NÉBIH

Kapcsolódó anyagok:
tanulmány letölthető formában



Friss hírek

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége
2019. november 4, hétfő

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben
2019. november 4, hétfő

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben

Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás
2019. november 4, hétfő

Új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás

Csaknem 10 liter parlagfüvet tartalmazó, emberi fogyasztásra szánt készítményt zárolt a Nébih
2019. október 30, szerda

Csaknem 10 liter parlagfüvet tartalmazó, emberi fogyasztásra szánt készítményt zárolt a Nébih

Itt van az ősz, itt van újra az őszi lemosó permetezés ideje
2019. október 29, kedd

Itt van az ősz, itt van újra az őszi lemosó permetezés ideje

Ideje felkészülni az őszi lemosó permetezésre
2019. október 29, kedd

Ideje felkészülni az őszi lemosó permetezésre

Elismert tenyésztő szervezetek
2019. október 28, hétfő

Elismert tenyésztő szervezetek

Tűzgyújtási tilalom Bács-Kiskun és Csongrád megyében
2019. október 25, péntek

Tűzgyújtási tilalom Bács-Kiskun és Csongrád megyében

Befejeződött a gyümölcs-szaporítóanyagok címkézése
2019. október 25, péntek

Befejeződött a gyümölcs-szaporítóanyagok címkézése

Mező- és erdőgazdasági munkát végző légijármű-vezetők kötelező továbbképzése
2019. október 25, péntek

Mező- és erdőgazdasági munkát végző légijármű-vezetők kötelező továbbképzése

Az élelmiszerláncot érintő várható változások megállapodás nélküli Brexit esetén
2019. október 24, csütörtök

Az élelmiszerláncot érintő várható változások megállapodás nélküli Brexit esetén

Be kell jelenteni időszakos műszaki felülvizsgálatra a növényvédelmi gépeket
2019. október 21, hétfő

Be kell jelenteni időszakos műszaki felülvizsgálatra a növényvédelmi gépeket

Sejti mennyi élelmiszert pazarol? Most grammra pontosan megtudhatja!
2019. október 21, hétfő

Sejti mennyi élelmiszert pazarol? Most grammra pontosan megtudhatja!

A Kossuth-díjas Csík Zenekar az élelmiszerbiztonságért kampányol
2019. október 18, péntek

A Kossuth-díjas Csík Zenekar az élelmiszerbiztonságért kampányol

Megjelent az EFSA tudományos véleménye a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor meghatározásáról
2019. október 17, csütörtök

Megjelent az EFSA tudományos véleménye a csecsemők hozzátáplálásának elkezdésére alkalmas életkor meghatározásáról

Október 31-ig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat
2019. október 17, csütörtök

Október 31-ig kell bejelenteni a 2018-as növényvédőszer-forgalmi adatokat