Készletjelentés
Készletjelentés és értékesítési jelentés a 435/2021. (VII. 16) Korm. rendelet szerint.
46. § A borászati üzemengedélyes és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 26. pontja szerinti jövedéki engedélyes kereskedő szeptember 10-ig
a) a július 31-én birtokában lévő borászati termék készletről készletjelentést és
b) a megelőző borpiaci évben a borászati üzemből kitárolt borászati termékekről értékesítési jelentést nyújt be a gazdasági aktát vezető hegybíró részére.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új, interaktív térkép funkcióval bővítette a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (FD) elleni eszköztárát. A fejlesztés célja, hogy a szőlősgazdákat naprakész információkkal segítse a védekezésben. Az új térképes felületen időben követhető a betegség terjedése, így gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak az érintettek a fertőzési kockázatokra.
Tovább >Egy 2026 májusi fejlesztésnek köszönhetően ezentúl interaktív térképen követhető a szőlő aranyszínű sárgaság betegségének (FD) hazai előfordulása és terjedése. A felület a nyomon követés mellett segíti a gyorsabb és hatékonyabb reagálást a fertőzési kockázatokra.
Tovább >Amit a bőrcsomósodáskórról tudni kell.
Kórokozó, terjedés
A betegséget a Capripoxvirus nemzetségbe tartozó bőrcsomósodáskór-vírus (Lumpy skin disease virus, LSDV) okozza. A betegség elsődlegesen vérszívó ízeltlábúakkal (vektorokkal) terjed (pl.: szúnyogok, legyek vagy kullancsok) melyek fertőzött állatok vérével táplálkoztak. Ritka esetekben állatról-állatra is terjedhet a betegség, például a fertőzött állatokról leváló pörkkel, nyállal, orrváladékkal, tejjel vagy ondóval. Nem zárható ki a fertőzött nyállal szennyezett takarmány vagy víz felvételével történő fertőződés sem. A meleg és nedves idő kedvez a betegség terjedésének, ugyanis ilyenkor megnő a terjesztésben szerepet játszó rovarok aktivitása.
Tünetek
A betegség tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, fiatal állatokban a betegség általában súlyosabb tüneteket okoz. Az állatok lázasak, levertek és étvágytalanok lesznek. Szemük és orruk körül váladék jelenhet meg és előfordulhat súlyvesztés, valamint tehenekben a tejtermelés csökkenése.
A legszembetűnőbb elváltozás, hogy az állatok testén 2 – 5 cm átmérőjű csomók jelennek meg a fejen, nyakon, háton, lábakon, tőgyén és farok tájékán. Ezek a csomók idővel elhalnak és hegek maradnak vissza. A végtagok vizenyőssé válása miatt az állatok nem szívesen mozognak.
Gyakori szövődmény a tüdőgyulladás és a tőgygyulladás. Előfordulhat vetélés, méhen belüli fertőződés valamint átmeneti vagy végleges terméketlenség is.
Lehetséges gazdasági károk
A bőrcsomódosáskór komoly közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozhat. Tejtermelés csökkenést, bőrben okozott kárt és a betegség miatti szövődményeket. A veszteség akár 40 – 60 % is lehet. Ezért kiemelten fontos a betegség mielőbbi felismerése és terjedésének a megakadályozása.
Közvetett gazdasági kár az adott régióra kiszabott Európai Uniós (élőállat és termék kivitelének) korlátozásból fakad. Ennél súlyosabb kárt okozhat a 3. országokkal történő kereskedelem ideiglenes vagy tartós leállása mind régiós, mind országos szinten.
Felismerés, kezelés, megelőzés
A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merül fel, de csak a fertőzött állatok közel fele mutat jellegzetes tüneteket. Ha az állattartóban felmerül a gyanú, akkor köteles haladéktalanul értesíteni az ellátó állatorvost vagy a területileg illetékes hatósági állatorvost. A fertőzöttség megerősítése viruskimutatásra irányuló módszerekkel lehetséges. A bőrcsomósodáskór terjedésének megelőzése érdekében abban a gazdaságban, ahol a betegséget megerősítették, a teljes szarvasmarha-állományt állami kártalanítás mellett le kell ölni. A hatóság járványügyi nyomozást végez, hogy kiderítse, hogy a kórokozó hogyan kerülhetett be az adott állományba, illetve merre terjedhetett tovább. Kiemelten fontos a leölt állatok tartási helyeinek alapos takarítása és fertőtlenítése.
A betegség kitörése körül védő- és megfigyelési körzeteket kell kialakítani. Az állatok és állati eredetű termékek kivitelének tilalmával az intézkedés fő célja a lehetséges új fertőzések, kitörések mihamarabbi megtalálása és a betegség terjedésnek megakadályozása, így a szarvasmarha-állományok védelme.
A betegség ellen rendelkezésre áll védőoltás (vakcina), de tagállami használata csak a betegség kitörése esetében és Európai Bizottság jóváhagyásával lehetséges. A görög bőrcsomósodáskór járvány leküzdéséhez a görög hatóság engedélyt kapott, hogy a hagyományos intézkedések mellett megkezdje az állatok vészvakcinázást a betegséggel sújtott régiókban, így védekezve mind a saját, mind a többi tagállam szarvasmarha állományainak fertőződése ellen.
Mivel vérszívó ízeltlábúakkal terjedő betegségről van szó, a betegség megelőzését segítheti az állatok szúnyog és légy elleni szerekkel történő kezelése, de ez az intézkedés önmagában a betegség terjedését csak lassítja.
Közegészségügyi kockázatok
A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhákat betegíti meg, emberre nem jelent semmilyen veszélyt sem a fertőzött állat, sem a fertőzött állatokból előállított élelmiszer.
Kérjük, hogy amennyiben bőrcsomósodáskórra gyanakszik, haladéktalanul értesítse szolgáltató állatorvosát vagy közvetlenül az illetékes hatósági állatorvost!
A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.
Tovább >Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.
Tovább >
