Takarmánnyal kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

• Hol kell bejelenteni a takarmányozással kapcsolatos tevékenységet?

  Takarmány-vállalkozási tevékenység (pl. előállítás, forgalmazás, tárolás, szállítás) megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse a tevékenység végzésének helye - telephelye, annak hiányában székhelye - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervének, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmányipari vállalkozás. 

  65/2012. (VII. 4.) VM rendelet a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól elérhető az alábbi linkre kattintva: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200065.vm

  A megyei kormányhivatalok elérhetőségei:
  https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok

• Melyek a takarmány előállítására – beleértve az állateledel előállítást is - vonatkozó főbb jogszabályok?

  A takarmány előállító és forgalmazó tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse a tevékenység végzésének helye - telephely, annak hiányában székhely - szerinti illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmány vállalkozást. A forgalmazott takarmányt szabályos magyar nyelvű címkével kell ellátni.

  Az Európai Parlament és a Tanács takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet 3. cikk b) pontja szerint a takarmányipari vállalkozó, az a természetes vagy jogi személy, aki felelős az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésének biztosításáért az általa irányított takarmányipari vállalkozásban. A 183/2005/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek. A fentieken túl az 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet II. melléklete tartalmazza a takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó követelményeket. A 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet 6. cikke szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszély¬elemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerint, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzített esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges a takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve a takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához. Az ezen kívüli esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. 

  A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-9. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. A 65/2012. VM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények kategóriáinak felsorolását. Takarmány-előállítói tevékenységet végezéséhez a kérelmet a tevékenység végzésének helye – telephely, annak hiányában székhely - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához kell benyújtani a 65/2012. VM rendelet 5. melléklete szerint. Az illetékes hatóság a takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi, ha ez még nem történt meg. A takarmányipari vállalkozás nyilvántartásba vételéről, az illetékes hatóság határozatot ad ki, ezzel a határozattal lehet igazolni a nyilvántartásba vétel tényét.

  A megyei kormányhivatalok elérhetőségei: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok

  A takarmány alapanyagok esetében a Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) szól a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. A rendelet mellékletének C. része a takarmány-alapanyagok listája.

  A takarmánykeverékek előállítása során csak engedélyezett takarmány adalékanyagok használhatók fel, a takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartása elérhető a következő linken: Takarmány-adalékanyag regiszter

  A takarmány forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat) az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelete határozza meg. A 767/2009/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdése értelmében a címkézésért felelős személy gondoskodik a címkén feltüntetett adatok meglétéről és alapvető pontosságáról, a (2) bekezdése szerint a címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák. A 767/2009/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében a kötelező címkézési adatokat teljességükben a csomagolás, a tartály, az ezekre erősített címke vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti kísérőokmány szembeötlő részén tüntetik fel, tisztán láthatóan, jól olvashatóan, letörölhetetlenül, legalább a forgalomba hozatal helye szerinti tagállam vagy régió egyik hivatalos nyelvén. A 767/2009/EK rendelet 4. cikke kimondja, hogy takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha az biztonságos, nincs közvetlen káros környezeti vagy állatjóléti hatása, és a takarmány romlatlan, valódi, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű.

  Amennyiben a takarmány gyártása során állati eredetű alapanyagokat is felhasználnak, figyelembe kell vennie az azok származására, feldolgozására vonatkozó szabályokat leíró alábbi rendeleteket is:

  
  -    az Európai Parlament és a Tanács nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK rendelete, melynek 24. cikke leírja a létesítmények és üzemek engedélyeztetésének menetét, a 25. cikk az általános higiéniai követelményeket tartalmazza és a 35. cikkben pedig a kedvtelésből tartott állatok eledelének forgalomba hozatalát írja le.
  -    a Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról. A 142/2011 EK rendelet XIII. Melléklete írja le a részletes követelményeket.
  -    az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelete, melynek 7. cikke és IV. melléklete írja le az állatok takarmányozását érintő tilalmakat.

   

• Halcsali, haletető anyag előállítása során melyek a vonatkozó főbb jogszabályok?

  A kizárólag a halak csalogatására, horgász csaliként használt termékek nem tartoznak a takarmányjog hatálya alá, mivel nem a halak etetésének céljával használják ezeket, és gyakran nem is emészthető anyagból készülnek.
  Takarmánynak minősül azonban minden olyan termék, amelyet a halak etetésére is használnak bármilyen formában, így a horgászat közben etetőanyagként is használt termékek is ide tartoznak.
  Halak etetésére használt takarmány előállítása és forgalomba hozatala esetében a takarmányt nem kell engedélyeztetni, de a forgalomba hozott takarmánynak, és az azt forgalomba hozó vállalkozásnak meg kell felelnie a takarmányok előállítására vonatkozó jogszabályi követelményeknek, melyek részletezve megtalálhatók a „Melyek a takarmány előállítására – beleértve az állateledel előállítást is - vonatkozó főbb jogszabályok?” címszó alatt

• Rovarfehérje előállítása, feldolgozása, forgalmazása során milyen előírásoknak kell megfelelni?

  A rovarfehérjék felhasználása tekintetében az EU takarmányozási cél vonatkozásában harmonizált szabályokat állapít meg az állati eredetű melléktermékekre (1069/2009/EK rendelet és a végrehajtását szolgáló 142/2011/EU rendelet) és a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra (999/2001/EK rendelet) vonatkozó joganyagokban.
  A 999/2001/EK (TSE) rendeletben meghatározásra került a »tenyésztett rovarok« fogalma. Az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke (6) bekezdésének a) pontjában szereplő meghatározás szerinti, azon rovarfajokhoz tartozó haszonállatok, amelyeket a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezete 1. szakasza A. részének 2. pontjával összhangban feldolgozott állati fehérje előállítására engedélyeztek: fekete katonalégy, közönséges házilégy, közönséges lisztbogár, penészevő gabonabogár, házi tücsök, sávos tücsök és banántücsök.
  A tenyésztett rovarokra, mint gazdasági haszonállatokra továbbá ugyanúgy alkalmazandók a takarmányozási tilalom rendelkezései, így a jogszabályok nem csak azt határozzák meg, hogy a belőlük származó anyagok milyen állatfajokkal etethetők, hanem azt is, hogy a rovarok takarmányozására milyen anyagok használhatók.
  2021. szeptember 7. napján hatályba lépett a 999/2001/EK (TSE) rendeletet módosító 2021/1372/EK bizottsági rendelet, amelynek értelmében a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje már nem csak prémes állatok, vízi állatok és kedvtelésből tartott állatok takarmányozására használható, hanem engedélyezett a baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása is. 
  A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje takarmány célú előállítása és forgalmazása esetén is a takarmánynak és az azt forgalomba hozó vállalkozásnak meg kell felelnie a takarmányok előállítására vonatkozó jogszabályi követelményeknek, melyek részletezve megtalálhatók a „Melyek a takarmány előállítására – beleértve az állateledel előállítást is - vonatkozó főbb jogszabályok?” címszó alatt.
  Állati melléktermékekkel kapcsolatos általános útmutató elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/allati-mellektermekekkel-kapcsolatos-altalanos-utmutato

• Melyek a takarmány forgalmazásra – beleértve a webáruházon keresztüli értékesítést is - vonatkozó főbb jogszabályok?

  A takarmányforgalmazói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse a tevékenység végzésének helye – telephelye, annak hiányában székhelye - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervének, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmányipari vállalkozás.

  A Európai Parlament és a Tanács takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet (mely rendelet az állateledelek kiskereskedelmére nem vonatkozik) 3. cikk b) pontja szerint a takarmányipari vállalkozó, az a természetes vagy jogi személy, aki felelős az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésének biztosításáért az általa irányított takarmányipari vállalkozásban. A 183/2005/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek. A fentieken túl az 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet II. melléklete tartalmazza a takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó követelményeket. A 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet 6. cikke szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerint, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzített esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges a takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve a takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához. Az ezen kívüli esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. 

  A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-9. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza a takarmányok azon listáját, amelyek harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján forgalmazhatók, illetve a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények kategóriáinak felsorolását. Takarmányforgalmazói tevékenység végezéséhez a kérelmet a tevékenység végzésének helye – telephely, annak hiányában székhely - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához kell benyújtani. Az engedélyköteles takarmányforgalmazói tevékenység végzéséhez szükséges kérelem adattartalmát a 65/2012. VM rendelet 6. melléklete tartalmazza. Az illetékes hatóság a takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi, ha ez még nem történt meg. A takarmányipari vállalkozás nyilvántartásba vételéről, az illetékes hatóság határozatot ad ki, ezzel a határozattal lehet igazolni a nyilvántartásba vétel tényét.

  A megyei kormányhivatalok elérhetőségei: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok

  Nem kell azonban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervénél bejelenteni a takarmányt is forgalmazó üzletet, amennyiben a takarmány-vállalkozó a takarmány forgalmazására vonatkozó bejelentését megtette a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelmében. A rendelet 6. § (2a) b) pontja alapján a jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak.

  A Magyarországon forgalomba hozott takarmányokat az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelet 14. cikk (1) bekezdése értelmében szabályos magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.

  A takarmányok webáruházon keresztüli forgalmazása is takarmányipari tevékenységnek minősül – függetlenül attól, hogy végfelhasználók vagy viszonteladók részére történik az értékesítés. A webáruházon keresztül történő értékesítés során is teljesülnie kell az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendeletének, melynek 11. cikk (3) pontja szerint ha a takarmányt távközlő eszköz révén kínálják értékesítésre, az e rendelet által előírt kötelező címkézési adatokat a távértékesítést lehetővé tevő eszköz által kell közölni vagy más megfelelő eszközökön keresztül biztosítani a távértékesítési szerződés megkötése előtt, kivéve:

  • a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó nevét vagy vállalkozásának nevét és címét, a tétel hivatkozási számát, szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiségét;
  • a technológiai adalékanyagok kivételével az adalékanyagok minimális eltarthatósági idejét
  • a minimális eltarthatósági időt.

  Ezeket az adatokat legkésőbb a takarmány leszállításakor kell megadni.
  („távközlő eszköz” bármely eszköz, amelyet a szállító és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül vehetnek igénybe az e felek közötti távértékesítési szerződés megkötése céljából.)

   

• Takarmányok kimérve történő árusítása milyen feltételek mellett végezhető?

  A takarmány Közösségen belüli forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket (ideértve a címkézésre, a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó szabályokat) az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK (2009. július 13.) rendelet határozza meg, melynek 4. cikke kimondja, hogy takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni és felhasználni, ha az biztonságos, nincs közvetlen káros környezeti vagy állatjóléti hatása, és a takarmány romlatlan, valódi, hamisítatlan, a célnak megfelelő és forgalomképes minőségű.

  767/2009/EK rendelet csomagolással kapcsolatos 23. cikke (1) bekezdése értelmében a takarmány-alapanyagokat és a takarmánykeveréket csak lezárt csomagokban vagy tartályokban lehet forgalomba hozni. A csomagokat és tartályokat úgy kell lezárni, hogy a csomag vagy a tartály felnyitása esetén a zárás megsérüljön, és ne legyen újra felhasználható. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéstől eltérve a következő takarmányokat ömlesztve, illetve le nem zárt csomagokban vagy tartályokban is forgalomba lehet hozni: 
  a) takarmány-alapanyagok; 
  b) kizárólag szemtermés vagy egész gyümölcs összekeverésével nyert takarmánykeverék;
  c) a takarmánykeverékek előállítói közötti szállítások; 
  d) az előállítótól közvetlenül a takarmány-felhasználónak leszállított takarmánykeverék; 
  e) a takarmánykeverék  előállítóitól a csomagolóüzemekig történő szállítások; 
  f) a takarmánykeverék 50 kg-ot meg nem haladó, a végső felhasználónak szánt olyan mennyiségei, amelyeket közvetlenül egy lezárt csomagból vagy tartályból vettek ki; 
  g) tömbök vagy nyalósók.

  Ha a forgalmazni kívánt takarmány olyan állati eredetű alkotót tartalmaz, amely az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (2001. május 22.) 999/2001/EK rendelet 7. cikke és IV. melléklete alapján takarmányozási tilalom alá esik, akkor e jogszabályhelyeken lévő takarmányozási tilalmakat maradéktalanul be kell tartani a forgalmazás és az azt megelőző tárolás során egyaránt. 

  Amennyiben ugyanazon légtérben kérődzők és nem kérődző haszonállatok takarmányai is forgalmazásra, tárolásra és kimérésre kerülnek, úgy a fenti 999/2001/EK rendelet vonatkozó pontjait alkalmazva csak olyan alapanyagokból előállított takarmányok tárolhatók, forgalmazhatók, amelyek a kérődző állatok takarmányaiban felhasználható állati eredetű fehérjére vonatkozó előírásoknak is megfelelnek.
  Állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmányokat (állateledel) a fentiek figyelembe vételével az élelmiszertermelő állatoknak szánt takarmányoktól elkülönített légtérben szabad tárolni és kimérni. 

  A 65/2012. VM rendelet 23. § (2) pontja értelmében az élelmiszert, illetve vegyszert is forgalmazó létesítményben az eredeti csomagolás megbontása és a takarmány kimérése útján takarmány nem árusítható; illetve a takarmányt az élelmiszerektől és vegyszerektől elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon kell tárolni.

   

• Harmadik országba történő állateledel export esetén milyen export dokumentumokra van szükség?

  Az export bizonyítványokkal kapcsolatban a Nébih honlapján az alábbi tájékoztató anyagok érhetők el:

  https://portal.nebih.gov.hu/export-bizonyitvanyok
  https://portal.nebih.gov.hu/-/elo-allat-es-allati-termek-export-bizonyitvanyokkal-kapcsolatos-alap-eljarasrend
  https://portal.nebih.gov.hu/-/elindult-a-brexit-tematikus-aloldal-a-nebih-honlapjan

• Kizárólag takarmányforgalmazással (takarmány alapanyag, takarmánykeverék) foglalkozó cégnek szükséges-e HACCP minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznie?

  Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002 EK rendelet (2002. január 28.) I. fejezet 3. cikke alapján élelmiszeripari vagy takarmányipari vállalkozásnak minősül minden olyan nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely az élelmiszerek vagy takarmányok termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával összefüggő tevékenységet folytat.

  A takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet 6. cikkének (1) pontja alapján az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységeken kívüli tevékenységeket végző takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

  A 183/2005/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek:
  a) az illetékes hatóságnak tanúsítani az illetékes hatóság által kért formában, hogy eleget tesznek a 6. cikkben leírt rendelkezéseknek;
  b) biztosítani, hogy a 6. cikknek megfelelően kidolgozott eljárásokat leíró dokumentumok mindenkor napra készek legyenek.
  A 7. cikk (2) bekezdése értelmében az illetékes hatóság figyelembe veszi a takarmányipari vállalkozás természetét és méretét, amikor meghatározza az (1) bekezdés (a) pontjában említett formára vonatkozó követelményeket.

  Ennek értelmében a takarmányforgalmazó vállalkozásnak a minőségbiztosítási rendszerének kialakításakor meg kell határoznia, hogy tevékenysége során milyen veszélyekkel kell számolnia, illetve azok milyen kockázatot képviselnek. Továbbá ki kell választania azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontokat (critical control points, CCPs), ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető.

  Amennyiben a tevékenység folyamatában ilyen kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok nem állapíthatók meg, úgy tevékenységet a jó forgalmazási és jó higiéniai gyakorlatnak megfelelően kell végezni. A takarmány előállításával, tárolásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra vonatkozó követelményeket a 183/2005/EK rendelet II. melléklete tartalmazza.

• Melyek a takarmány szállítói/fuvarozói tevékenységre vonatkozó főbb jogszabályok?

  A takarmány szállítói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a vállalkozás az erre irányuló szándékát bejelentse a tevékenység végzésének helye – telephelye, annak hiányában székhelye - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervének, amely a vállalkozást nyilvántartásba veszi, mint takarmányipari vállalkozás. 

  A Európai Parlament és a Tanács takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló 183/2005/EK rendelet 3. cikk b) pontja szerint a takarmányipari vállalkozó, az a természetes vagy jogi személy, aki felelős az e rendeletben megállapított követelmények teljesítésének biztosításáért az általa irányított takarmányipari vállalkozásban. A 183/2005/EK rendelet 5. cikk (6) bekezdése szerint a takarmányipari vállalkozók és a mezőgazdasági termelők csak olyan létesítményekből szerezhetnek be és használhatnak fel takarmányt, amelyeket e rendelet értelmében nyilvántartásba vettek és/vagy engedélyeztek. A fentieken túl az 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet II. melléklete tartalmazza a takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó követelményeket. A 183/2005/EK (2005. január 12.) rendelet 6. cikke szerint a takarmányipari vállalkozók kötelesek a veszély¬elemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) alapelvein alapuló állandó írásos eljárást, vagy eljárásokat bevezetni, megvalósítani és fenntartani.

  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 23. § (1) és (2) bekezdése szerint, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzített esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges a takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve a takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához. Az ezen kívüli esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. 

  A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 2-9. §-a szól a takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és jegyzékéről. Takarmány szállítói tevékenység végzéséhez a kérelmet a tevékenység végzésének helye - telephely, annak hiányában székhely - szerinti területileg illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős főosztályához kell benyújtania a 65/2012. VM rendelet 9. melléklete szerint. Az illetékes hatóság a takarmányipari vállalkozást nyilvántartásba veszi, ha ez még nem történt meg. A takarmányipari vállalkozás nyilvántartásba vételéről, az illetékes hatóság határozatot ad ki, ezzel a határozattal lehet igazolni a nyilvántartásba vétel tényét.

  A megyei kormányhivatalok elérhetőségei:
  https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok

• Mely hatóság engedélyezi a takarmány-adalékanyagokat, hol lehet elérni a takarmány-adalékanyagok Uniós listáját?

  Az uniós takarmányjog alapján a takarmány-adalékanyagok engedélyezése uniós eljárás során történik, melyet a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló Európai Parlamenti és a Tanácsi 1831/2003/EK (2003. szeptember 22.) rendelet szabályoz. 

  Az 1831/2003/EK rendelet 3. cikke értelmében egy takarmány-adalékanyag csak akkor hozható forgalomba, dolgozható fel vagy használható, ha:
  a) az e rendelettel összhangban kiadott engedély hatálya alá tartozik;
  b) az e rendeletben meghatározott felhasználási feltételek – beleértve a IV. mellékletben meghatározott általános feltételeket is, az engedély eltérő rendelkezése hiányában – és az anyag engedélyében meghatározott feltételek teljesülnek; és
  c) az e rendeletben meghatározott címkézési feltételek teljesülnek.

  Funkcióitól és tulajdonságaitól függően egy takarmány-adalékanyagot az engedélyezési eljárásnak megfelelően a következő, egy vagy több kategóriába kell besorolni:
  -    technológiai adalékanyagok: minden, a takarmányhoz technológiai célból hozzáadott anyag;
  -    érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok: minden anyag, melynek a takarmányhoz adása javítja vagy megváltoztatja a takarmány érzékszervi tulajdonságait vagy az állati eredetű élelmiszer látható jellemzőit;
  -    tápértékkel rendelkező adalékanyagok: vitaminok, nyomelemek, aminosavak, karbamid;
  -    állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok: minden adalékanyag, amelyet a jó egészségi állapotú állatok teljesítményére vagy a környezetre kifejtett kedvező hatás érdekében alkalmaznak;
  -    kokcidiosztatikumok
  A kategóriákon belül a takarmány-adalékanyagok fő funkciójuk vagy funkcióik szerint a rendelet I. mellékletben felsorolt egy vagy több funkcionális csoportba tovább oszthatók.
  A takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartása elérhető a következő linken:
  https://ec.europa.eu/food/safety/animal-feed/feed-additives/eu-register_en

  A regiszter egy folyamatosan változó közösségi nyilvántartás, ezért elengedhetetlen a változások rendszeres követése és ellenőrzése.

• Szabad-e GMO-t tartalmazó takarmányt felhasználni?

  A GMO-t tartalmazó takarmányt csak akkor lehet forgalomba hozni az Európai Unió területén, így Magyarországon is, ha az rendelkezik a jogszabályban meghatározottak alapján megadott engedéllyel és az engedélyezés vonatkozó feltételei teljesülnek. 
  A GMO takarmányok engedélyeztetését a közösség területén az Európai Bizottság és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) végzi. Az engedélyezési eljárás menetét a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet III. Fejezet 1. szakasza írja le. A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a GMO-k közösségi szinten vezetett központi nyilvántartásáról az 1830/2003/EK rendelet szól. 
  Az engedélyezett GMO-k megtalálhatók az Európai Bizottság által vezetett GMO regiszterben: 

  https://ec.europa.eu/food/plant/gmo/eu_register_en

  A regiszter tartalmazza az engedély jogosultjának nevét, az engedélyezett termékre vonatkozó egyedi információkat, a vonatkozó kockázatelemzésre mutató hivatkozást és a forgalomba hozatal időpontját. GM takarmányokat tartalmazó listán kívül megtalálható még a visszavont engedélyű és az engedélyezési eljárás alatt lévő (függőben lévő) vagy lejárt engedélyű GM takarmányok listája is.

  A GMO-t tartalmazó takarmányokat a 1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeleteknek megfelelő szabályos jelöléssel kell ellátni. A címkézésnek arra vonatkozóan kell pontos információkat tartalmaznia, hogy a takarmány GMO-kból áll, tartalmazza azokat, vagy azokból állították elő.

• Milyen állati eredetű fehérjét lehet haszonállatok takarmányában felhasználni?

  Ha a takarmányként felhasználandó termék előállítása során felhasználnak állati eredetű alkotót, akkor figyelembe kell venni a takarmányozást érintő követelményeket és tilalmakat. 
  Az Európai Parlament és a Tanács egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet 7. cikke, a IV. melléklettel összhangban tartalmazza az állatok takarmányozását érintő tilalmakat. 
  Az állati eredetű fehérjével való takarmányozási tilalom 2021. szeptember 7. napján hatályba lépő módosítását - Bizottság 2021/1372/EK rendelete – követően a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén engedélyezett a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje baromfitakarmányban való felhasználása. A sertés eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag baromfinak, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.
  A módosítás engedélyezi továbbá a rendeletben előírt követelmények teljesülése esetén a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertésfélék takarmányában való felhasználását. A baromfi eredetű feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag sertésféléknek, víziállatoknak, prémes állatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetnie kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.
  A hatálybalépést követően engedélyezett továbbá a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje baromfi és sertésfélék takarmányában való felhasználása. A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket előállító létesítmény kizárólag sertésféléknek, baromfinak és víziállatoknak szánt takarmányokat állíthat elő és ezen tevékenységét engedélyeztetni kell a telephely szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervezeti egységénél.

  Megyei kormányhivatalok elérhetősége

  A módosítás hatályon kívül helyezi a nem kérődző haszonállatok kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takarmányozására vonatkozó tilalmat. A módosítás értelmében a hatálybalépést követően nem kérődző haszonállatok takarmányában felhasználható kérődző állatokból származó kollagén és zselatin.
  A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket a rendelet szerinti megfelelő jelöléssel kell ellátni.
  A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjén egyértelműen fel kell tűntetni az alábbi szavakat: 
  „… (kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopa szerint) -ból/-ből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve … (kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével).”
  Például: „Sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi.”

  1. táblázat

  Haszonállatok, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik	Olyan haszonállatok, amelyek a feldolgozott állati fehérjével takarmányozhatók
  Tenyésztett rovarok	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék, baromfi
  Sertésfélék	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi
  Baromfi	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék
  Tenyésztett rovarok és sertésfélék	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi
  Tenyésztett rovarok és baromfi	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék
  Sertésfélék és baromfi	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok
  Tenyésztett rovarok, sertésfélék és baromfi	Tenyésztett víziállatok, prémes állatok

   

  A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról az Európai Parlament és Tanács 1069/2009/EK rendelete szól, melynek 14. cikke értelmében, takarmány alapanyag előállítására kizárólag a 1069/2009/EK rendelet 10. cikkében leírt, legkisebb kockázati kategóriájú, úgynevezett 3. kategóriájú állati melléktermékek használhatóak fel.

  Etethető/Etetni tilos/Feltételek betartása mellett etethető, a kannibalizmus tilalma csak a fehérjéket tartalmazó takarmány-alapanyagokra vonatkozik, pl.: sertés eredetű zsír etethető sertéssel

  	kérődzők (szarvasmarha, kiskérődző)	sertés	baromfi	ló	hal	tenyésztett rovar	kedvtelésből tartott állat	prémes állat	állatkerti állat
  KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE, pl.: húsliszt	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	ü	ü	ü
  NEM KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE pl.: húsliszt	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	ü	TILOS	ü	ü	ü
  SERTÉSFÉLÉKBŐL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE pl.: húsliszt	TILOS	TILOS	ü	TILOS	ü	TILOS	ü	ü	ü
  BAROMFIBÓL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE pl.: húsliszt	TILOS	ü	TILOS	TILOS	ü	TILOS	ü	ü	ü
  TENYÉSZTETT ROVAROKBÓL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT ÁLLATI FEHÉRJE*	TILOS	ü	ü	TILOS	ü	TILOS	ü	ü	ü
  KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ ZSELATIN & KOLLAGÉN	TILOS	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  NEM KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ ZSELATIN & KOLLAGÉN	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ VÉRKÉSZÍTMÉNY	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	ü	ü	ü
  NEM KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ VÉRKÉSZÍTMÉNY	TILOS	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  NEM KÉRŐDZŐKBŐL SZÁRMAZÓ VÉRLISZT	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	ü	TILOS	ü	ü	ü
  NEM KÉRŐDZŐK TESTRÉSZEIBŐL VAGY KÉRŐDZŐK NYERSBŐRÉBŐL, IRHÁJÁBÓL SZÁRMAZÓ HIDROLIZÁLT FEHÉRJE	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  KÉRŐDZŐK NYERSBŐRÉTŐL, IRHÁJÁTÓL ELTÉRŐ RÉSZEIBŐL SZÁRMAZÓ HIDROLIZÁLT FEHÉRJE	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	TILOS	ü	ü	ü
  HALLISZT	CSAK TEJPÓTLÓ	ü	ü	ü	FAJON BELÜLI ÚJRAHASZNO-SÍTÁS TILALMA	ü	ü	ü	ü
  ÁLLATI EREDETŰ DI-/TRIKÁLCIUM-FOSZFÁT	TILOS	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  TEJ & TEJTERMÉKEK, KOLOSZTRUM	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü
  TOJÁS & TOJÁSTERMÉKEK	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü	ü

  Magyarázat:
  * 142/2011/EU bizottsági rendelet X. melléklet II.fejezet 1. szakasz 2. pontja értelmében a prémes állatok kivételével haszonállatok takarmányának előállítására szánt, tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérje csak a következő rovarfajokból nyerhető: i. fekete katonalégy, közönséges házilégy, közönséges lisztbogár, penészevő gabonabogár, házi tücsök, sávos tücsök, banántücsök

• Forgalomba hozható-e CBD tartalmú takarmány?

  A Bizottság takarmány-alapanyagok jegyzékéről szóló 68/2013/EU rendelet mellékletének C. rész 2.22.3. pontja tartalmazza a kenderolajat, mint a kendernövény és -mag sajtolásával nyert olajat. Ennek alapján a kenderolaj forgalmazható takarmány alapanyagként, vagy bekeverhető a kendermag olaj takarmány keverékbe, de csak annyi szerepelhet a termék jelölésén, hogy kenderolajat tartalmaz, de a CBD tartalomra hivatkozni nem lehet, annak bármilyen hatását a jelölésen feltüntetni nem lehet.

  A takarmánykeverékek előállítása során csak engedélyezett takarmány adalékanyagok használhatók fel. Az uniós takarmányjog alapján, a takarmány-adalékanyagok engedélyezése uniós eljárás során történik, melyet a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló Európai Parlamenti és a Tanácsi 1831/2003/EK (2003. szeptember 22.) rendelet szabályoz. A takarmány-adalékanyagok közösségi nyilvántartása elérhető a következő linken: Takarmány-adalékanyag regiszter. A regiszter egy folyamatosan változó közösségi nyilvántartás, ezért elengedhetetlen a változások rendszeres követése és ellenőrzése. Jelenleg a CBD nem szerepel az engedélyezett takarmány-adalékanyagok regiszterében, vagyis mint takarmány adalékanyag nem engedélyezett.

  A takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásról szóló 767/2009/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján egy takarmány-alapanyag vagy takarmánykeverék címkézésén és kiszerelésén nem állítható, hogy segítségével megelőzhető, kezelhető vagy gyógyítható valamilyen betegség.

• Mikor állítható a takarmányról, hogy különleges táplálkozási célra szánt, ún. „diétás” takarmány?

  A takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásról szóló 767/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdés o) pontja alapján a különleges táplálkozási célokra szánt takarmány speciális összetétele vagy különleges előállítási eljárása folytán különleges táplálkozási célt elégít ki, és ennek köszönhetően világosan megkülönböztethető az általános fogyasztásra használt takarmánytól. A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány nem foglalja magában a gyógyszeres takarmányokat.

  A különleges táplálkozási célokra szánt takarmány forgalomba hozatala a 767/2009/EK rendelet 9. és 10. cikke értelmében csak akkor lehetséges, ha tervezett felhasználása szerepel a 2020/354 bizottsági rendelet jegyzékében, és megfelel a jegyzékben foglalt különleges táplálkozási célra vonatkozó lényegi táplálkozási jellemzőknek.

  A különleges táplálkozási célokra szánt takarmányt szabályos, magyar nyelvű címkével kell ellátni. A címkézési követelményeket a 767/2009/EK rendelet 15-18. cikkei, valamint a 2020/354 rendelet tervezett felhasználások jegyzékének 1-6. oszlopai tartalmazzák.

• Hol lehet elérni a takarmány alapanyagok listáját?

  A Bizottság 68/2013/EU rendelete (2013. január 16.) szól a takarmány-alapanyagok jegyzékéről. A rendelet mellékletének C. része tartalmazza a takarmány-alapanyagok listáját. 

• Hol található meg a Nébih laboratóriumok listáját?

  A laboratóriumok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján, az alábbi linkre kattintva elérhetők: https://portal.nebih.gov.hu/kapcsolat/laboratoriumok/nebih-laboratoriumok

• Hol lehet megtalálni a hatóság által jóváhagyott takarmányipari létesítményeket? Mind a hazai, mind a közösségi lista nyilvánosan elérhető-e?

  A hazai jegyzék a nyilvántartásba vett (beleértve az engedélyezetteket is) takarmányipari vállalkozásokról, létesítményekről az alábbi címen érhető el:

  https://portal.nebih.gov.hu/adatbazisok-allat (a ’Takarmány’ menüpont alatt)

  A Közösség egyéb tagállamaiban regisztrált vállalkozások jegyzéke, tagállami bontásban az alábbi oldalon található:

  https://ec.europa.eu/food/food/animal-feed/feed-hygiene/approved-establishments_en
   

• Mit jelentenek a Nébih honlapján elérhető nyilvántartott takarmány- előállító üzemek listájában szereplő betű kódok?

  A: takarmány adalékanyag előállítás/feed additives production:
  1831/2003/EK rendelete 2 cikk (2) szerint:
  (a) "takarmány-adalékanyag": olyan takarmány-alapanyagoktól és előkeverékektől eltérő anyag, mikroorganizmus vagy készítmény, amelyet szándékosan adnak hozzá a takarmányhoz vagy a vízhez, különösen az 5. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több funkció ellátása érdekében;

  B: takarmány-előkeverék előállítás/production of premixtures: 
  1831/2003/EK rendelete 2 cikk (2) szerint:
  e) "előkeverék": takarmány-adalékanyagok, illetve egy vagy több takarmány-adalékanyag vivőanyagként takarmány-alapanyagokkal vagy vízzel vegyített keveréke, amelyet nem közvetlenül állatok etetésére szánnak

  C: takarmánykeverék forgalmazás céljára történő előállítása/compound feed production for distribution:
  767/2009/EK rendelete, 3 cikk (2) szerint:
  h) "takarmánykeverék": legalább két takarmány-alapanyag keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyet állatok etetésére használnak teljes értékű vagy kiegészítő takarmány formájában;
  i) "teljes értékű takarmány": olyan takarmánykeverék, amely összetételénél fogva napi adagként elegendő;
  j) "kiegészítő takarmány": olyan takarmánykeverék, amely nagy mennyiségben tartalmaz bizonyos anyagokat, de amely összetételénél fogva kizárólag más takarmánnyal együtt kombinálva elegendő napi adagként

  178/2002/EK rendelet, I. FEJEZET, 3. cikk:
  5. takarmányipari vállalkozás: nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozás, amely a takarmányok termelésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával, szállításával vagy forgalmazásával foglalkozik, beleértve a termelő saját állatainak takarmányozására szolgáló takarmány termelését, feldolgozását vagy tárolását is;
  8. forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

  D: takarmánykeverék saját célra történő előállítása/compound feed production for own use:
  Olyan engedélyezett vagy nyilvántartott takarmány-előállító létesítmények, amelyek saját tulajdonú állatállomány részére állítanak elő takarmányt, forgalmazási tevékenységet nem végeznek.

  E: Egyéb/Others: 
  Az egyéb kategóriába sorolt tevékenységek megnevezése a „tevékenységgel kapcsolatos megjegyzések” oszlopban található.

• A takarmány létesítmények nyilvántartási számában mit jelentenek az azonosító betűk és számok?

  A 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet szól a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól, melynek 10. melléklete határozza meg az elsődleges előállítók kivételével a magyarországi székhelyű takarmány-vállalkozások engedélyezése, illetve bejelentésüket követő nyilvántartásba vétel során adandó regisztrációs szám képzésének szabályait.
  Az egyedi szám az alábbi szerkezetben épül fel:
  1A. Az „α” betűjelből, ha a takarmány-vállalkozás engedély köteles.
  1B. Az „α” betűjel elmarad, ha a takarmány-vállalkozás bejelentés köteles.
  2. Magyarország ISO-kódjából, melynek jele: HU,
  3. A nemzeti hivatkozási számból, amely legfeljebb nyolc alfanumerikus jelből (betű- és számjelből) állhat.

  Magyarországon:

  az első kettő számjegy: a létesítmény telephelye szerint illetékes megye, illetve Budapest kódszáma, alfabetikus sorrendben, 01-től 20-ig

  01	Baranya	06	Fejér	11	Komárom-Esztergom	16	Tolna
  02	Bács-Kiskun	07	Győr-Moson-Sopron	12	Nógrád	17	Vas
  03	Békés	08	Hajdú-Bihar	13	Pest	18	Veszprém
  04	Borsod-Abaúj-Zemplén	09	Heves	14	Somogy	19	Zala
  05	Csongrád	10	Jász-Nagykun-Szolnok	15	Szabolcs-Szatmár-Bereg	20	Budapest

   

  a harmadik számjegy a tevékenységre utal:

  • takarmány-előállítás: 1 (kivéve „mobil keverő” kategória)
  • takarmány-forgalmazás: 2 (kivéve import tevékenység)
  • takarmány-tárolás: 3
  • import tevékenység,
    • „bejegyzett képviselő” kategória: 4
    • a „bejegyzett képviselő” kategória kivételével: 5
  • szállítás: 6
  • előállítás – „mobil keverő” kategória: 7
  • takarmány-kiszerelés (csomagolás): 8
  • mesterséges szárítás: 9
  • takarmány-vállalkozásokkal kapcsolatosan: 0 – tartalékszám,

  a negyedik–nyolcadik számjegy: a nyilvántartásba-vételi szám, a kérelmek kedvező elbírálása szerinti sorrendben – 00000 és 99999 között – az illetékes hatóság által képzett szám.

  A nyilvántartásba vett létesítmények listáját elérhető a Nébih honlapján az alábbi linkre kattintva: https://portal.nebih.gov.hu/adatbazisok-allat (a ’Takarmány’ menüpont alatt)

• Melyik jogszabályban találom meg, hogy a takarmányok jelölésére milyen szabályok vonatkoznak?

  A takarmánykeverékek jelölésén magyar nyelven feltüntetendő információkkal kapcsolatos követelményeket az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendeletének IV. fejezete tartalmazza.

  A takarmány adalékanyagok és az előkeverékek (premixek) jelölésén magyar nyelven feltüntetendő információkkal kapcsolatos követelményeket az Európai Parlament és a Tanács takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendeletének III. fejezete és III. melléklete tartalmazza.

  A takarmányként való felhasználásra szánt GMO-k, a GMO-kat tartalmazó vagy azokból álló takarmányok, valamint a GMO-kból előállított takarmányok jelölésére vonatkozó követelményeket az Európai Parlament és a Tanács géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet III. Fejezet 2. szakasza, illetve a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a GMO-k közösségi szinten vezetett központi nyilvántartásáról az 1830/2003/EK rendelet 4. és 5. cikke írja le.

• Ki a felelős a takarmányok címkézéséért?

  A takarmányok (szabályos, magyar nyelvű) címkéjén kötelezően feltüntetendők a címkézésért felelős vállalkozás adatai, amely általában a takarmányt előállító vállalkozás, de lehet a takarmányt forgalmazó vállalkozás is.
  Amennyiben nem a takarmány előállító vállalkozás felel a címkézésért, akkor a címkézésért felelős takarmány forgalmazó vállalkozás adatait is fel kell tüntetni. 

  Az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet 12. cikke alapján:

  „(2) A címkézésért felelős személy a takarmányt először forgalomba hozó takarmányipari vállalkozó vagy, adott esetben az a takarmányipari vállalkozó, akinek neve vagy vállalkozása neve alatt a takarmányt forgalomba hozzák.”

  A takarmányok címkéjén kötelező feltűntetni:

  •    a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó nevét vagy vállalkozásának nevét és címét;
  •    a címkézésért felelős személy létesítményének engedélyezési számát;
  •    amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért: a gyártó nevét és címét vagy engedélyezési/nyilvántartási számát;

• Milyen adatokat tartalmaz egy takarmánykeverék címkéje?

  Az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet 15., 17. cikke tartalmazza a takarmánykeverékek címkéjén kötelezően feltüntetendő adatokat, melyek az alábbiak: takarmány fajtája: „takarmány-alapanyag”, „teljes értékű takarmány”, „kiegészítő takarmány”, azaz a termék megnevezése;állatfaj vagy –kategória, melynek a takarmányt szánják;útmutató a megfelelő használathoz, a takarmány felhasználási céljának megjelölésével;
  •    a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe;
  •    a címkézésért felelős személy létesítményének engedélyezési száma;
  •    amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért: a gyártó neve és címe vagy engedélyezési/nyilvántartási száma;
  •    a tétel hivatkozási száma;
  •    szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;
  •    nedvességtartalom, a rendelet I. Mellékletének 6. pontja szerint;
  •    minimális eltarthatósági idő:
  •    „felhasználható: (nap)-ig” (gyorsan romló takarmányok esetében)
  •    „minőségét megőrzi: (hónap)-ig” (egyéb takarmányok esetében)
  •    „a gyártást követő (nap/hó)-ig” (ha a gyártás időpontja szerepel a címkén);
  •    az „Összetétel” címszó után azon takarmány-alapanyagok felsorolása, amelyekből a takarmány áll. Minden egyes takarmány-alapanyag nevét a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kell megadni, a takarmánykeverék nedvességtartalma alapján kiszámított tömegük szerinti csökkenő sorrendben; a felsorolásban a tömegszázalékot is fel lehet tüntetni. Ha egy takarmány-alapanyag jelenlétét a címkén szavakkal, képekkel vagy ábrákkal kiemelik, az alapanyag elnevezését és tömegszázalékát kötelező feltüntetni;
  •    az „Analitikai összetevők” feltűntetése a 767/2009/EK rendelet VI. melléklete II. fejezete és a VII melléklet II fejezete szerint
  •    az „Adalékanyagok” feltűntetése a 767/2009/EK rendelet VI. melléklete I. fejezete és a VII melléklet I fejezete szerint. Abban az esetben, ha az adalékanyagra legalább egy élelmiszer-termelő állatra vonatkozóan maximális tartalmat határoztak meg, illetve az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok”, valamint a „kokcidiosztatikumok és hisztomonosztatikumok” kategóriáiba tartozó adalékanyag esetében - az adott takarmány-adalékanyagot engedélyező jogi aktusnak megfelelően - fel kell tűntetni az adalékanyag konkrét nevét, azonosító számát, hozzáadott mennyiségét, valamint a funkcionális csoportját vagy kategóriáját.
  A fent felsorolt adatokon túl további adatokat is meg lehet adni a takarmánykeverék jelölésén a jogszabályi előírások betartása mellett.
  Az alábbi fiktív címke tartalmazza a kötelezően feltüntetendő adatokat:

  

  Eltérések a címkézési követelményektől
  A takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 767/2009/EK rendelet (2009. július 13.) 21 cikke alapján.
  1. Az alábbi kötelező címkézési adatokat nem kell megadni, amennyiben a vásárló minden egyes ügyletet megelőzően írásban kijelenti, hogy nincs szüksége ezekre az információkra:
  -    a címkézésért felelős személy létesítményének nyilvántartási száma
  -    a tétel hivatkozási száma
  -    szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség
  -    nedvességtartalom (az I. melléklet 6. pontjával összhangban: a takarmány nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja az alábbi értékeket: 5% a szerves anyagokat nem tartalmazó ásványi takarmány esetében, 7% a tejpótló takarmányok és a 40%-ot meghaladó tejterméktartalmú egyéb takarmánykeverékek esetében, 10% a szerves anyagokat tartalmazó ásványi takarmányok esetében, 14% egyéb takarmányok esetében)
  -    takarmány-alapanyagok kötelezően feltüntetendő címkézési adatai (V. melléklet alapján)
  Egy ügylet több szállítmányt is magában foglalhat.

  2. Az alábbi adatokat a csomagolt takarmány csomagolásán, a címke helyeként kijelölt helyen kívül is fel lehet tüntetni, de ebben az esetben meg kell adni ezeknek az adatoknak a helyét:
  -    a címkézésért felelős személy létesítményének nyilvántartási száma
  -    a tétel hivatkozási száma
  -    szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség
  -    takarmány alapanyagokra vonatkozóan - ha adalékanyagot is tartalmaznak - a technológiai adalékanyagok kivételével az adalékanyagok minimális eltarthatósági ideje
  -    amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért, a gyártó neve vagy vállalkozásának neve és címe, vagy a gyártó létesítményének nyilvántartási száma
  -    minimális eltarthatósági idő 
  -    azon takarmány-alapanyagok felsorolása, amelyekből a takarmány áll, az „összetétel” címszó után, a takarmánykeverék nedvességtartalma alapján kiszámított tömegük szerinti csökkenő sorrendben

  3. Az alábbi adatok feltüntetése nem kötelező azon takarmány-alapanyagok esetében, amelyek a tartósítószerektől és szilázs-adalékanyagoktól eltekintve takarmány-adalékanyagokat nem tartalmaznak, és amelyeket a takarmány elsődleges előállításáért felelős takarmány-vállalkozó állított elő és szállított le egy elsődleges termelést folytató takarmány-felhasználónak a saját gazdaságán belüli felhasználás céljából:
  -    a címkézésért felelős személy létesítményének nyilvántartási száma
  -    a tétel hivatkozási száma
  -    szilárd termékek esetében tömegegységben, folyékony termékek esetében pedig tömeg- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség
  -    nedvességtartalom (az I. melléklet 6. pontjával összhangban: a takarmány nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja az alábbi értékeket: 5% a szerves anyagokat nem tartalmazó ásványi takarmány esetében, 7% a tejpótló takarmányok és a 40%-ot meghaladó tejterméktartalmú egyéb takarmánykeverékek esetében, 10% a szerves anyagokat tartalmazó ásványi takarmányok esetében, 14% egyéb takarmányok esetében)
  -    takarmány-alapanyagok kötelezően feltüntetendő címkézési adatai (V. melléklet alapján)

  4. Egész növényi szemtermésből, magvakból és gyümölcsökből álló keverékek esetében nem kell feltüntetni az analitikai összetevőket és szintjüket.

  5. A háromnál nem több takarmány-alapanyagból álló takarmánykeverék nem kötelező az alábbi adatok megadása, ha a termékleírás világosan feltünteti a felhasznált takarmány-alapanyagokat: a
  -    azon állatfajok vagy -kategóriák, amelyek takarmányozására a takarmánykeveréket szánták 
  -    útmutató a rendeltetésszerű használathoz

  6. A végső felhasználónak szánt, ömlesztve árult takarmány-alapanyagok vagy takarmánykeverék 20 kg-ot meg nem haladó mennyiségei esetében elegendő, ha az eladási helyen egy megfelelő tájékoztató révén felhívják a vásárló figyelmét az általános, illetve a takarmány alapanyagokra és takarmánykeverékekre vonatkozó kötelező címkézési adatokra. 
  Ebben az esetben a takarmány fajtáját (takarmány-alapanyag, teljes értékű takarmány, kiegészítő takarmány), takarmány alapanyag esetében annak megnevezését és a kötelezően feltüntetendő adatait, takarmánykeverékek esetében azon állatfajokat vagy -kategóriákat, amelyek takarmányozására a takarmánykeveréket szánták, valamint az útmutatót a rendeltetésszerű használathoz legkésőbb a számlán vagy a számlával együtt meg kell adni a vásárlónak.

  7. A kedvtelésből tartott állatok eledelének olyan mennyiségei esetében, amelyeket több csomagolási egységet tartalmazó csomagolásban árulnak, az alábbi adatokat elegendő a külső csomagoláson feltüntetni az egyes egységek helyett, feltéve, hogy a csomag teljes összsúlya nem haladja meg a 10 kg-ot:
  -    a címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe;
  -    a címkézésért felelős személy létesítményének nyilvántartási száma
  -    a takarmány-adalékanyagok listája és azok feltüntetendő adatai a VI. vagy VII. melléklet 1. fejezetével összhangban az „Adalékanyagok” címszó után
  -    nedvességtartalom (az I. melléklet 6. pontjával összhangban: a takarmány nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja az alábbi értékeket: 5% a szerves anyagokat nem tartalmazó ásványi takarmány esetében, 7% a tejpótló takarmányok és a 40%-ot meghaladó tejterméktartalmú egyéb takarmánykeverékek esetében, 10% a szerves anyagokat tartalmazó ásványi takarmányok esetében, 14% egyéb takarmányok esetében)
  -    amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért, a gyártó neve vagy vállalkozásának neve és címe, vagy a gyártó létesítményének nyilvántartási száma
  -    útmutató a rendeltetésszerű használathoz
  -    azon takarmány-alapanyagok felsorolása, amelyekből a takarmány áll, az „összetétel” címszó után, a takarmánykeverék nedvességtartalma alapján kiszámított tömegük szerinti csökkenő sorrendben
  -    az analitikai összetevők és szintjük

• Milyen adatokat tartalmaz egy takarmány előkeverék (premix) címkéje?

  A takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló 1831/2003/EK rendelet 16. cikke és a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásról szóló 767/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében a takarmány előkeverékek címkéjén az alábbi adatokat kötelező feltűntetni:
  •    funkcionális csoport neve és az adalékanyagok egyedi megnevezése
  •    az azonosítási szám
  •    címkézésért felelős személy neve vagy cégneve, és címe vagy székhelye;
  •    a címkézésért felelős személy létesítményének engedély száma
  •    nettó mennyiség (tömeg- vagy térfogategység)
  •    a használati utasítás és a használatra vonatkozó biztonsági előírások, állatfajok és -kategóriák, amelyeknek az adalékanyagot vagy az adalékanyagok előkeverékét szánják
  •    a gyártási tétel hivatkozási száma
  •    a gyártás időpontja
  •    aromaanyagok esetében az adalékanyagok felsorolásának helyébe a „aromaanyagok keveréke” , ha nincs mennyiségi korlátozás
  •    előkeverékek esetében az „előkeverék” szónak szerepelnie kell a címkén
  •    előkeverékek esetében a vivőanyagokat – amennyiben azok takarmány-alapanyagok – a 767/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdése e) pontjának megfelelően kell feltüntetni
  •    amennyiben vizet használnak vivőanyagként, fel kell tüntetni az előkeverék nedvességtartalmát
  •    a III. mellékletben jelzett különleges címkézési követelmények.

  Az előkeverékekben szereplő ÖSSZES ADALÉKANYAGOT fel kell tüntetni!
  Az alábbi fiktív címke tartalmazza a kötelezően feltüntetendő adatokat:
  

• Milyen előírások vonatkoznak a takarmányokban előforduló nemkívánatos anyagokra, azok határértékére?

  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve alapján a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003 FVM rendelet II. melléklete tartalmazza a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagok maximális szintjét.
  Amennyiben a nemkívánatos anyag mennyisége meghaladja a II. mellékletben rögzített értéket, a hatóság a takarmány-vállalkozóval együttműködve vizsgálatot folytat a szennyeződés forrásának megállapítása érdekében.
  A megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt tilos hígítási célból összekeverni ugyanolyan vagy más takarmánnyal!

• Milyen rendelet szabályozza a takarmányok mikrobiológiai határértékeit (Salmonella, E. coli, Enterobacteriaceae, mezofil aerob mikrobaszám)?

  A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól szóló 65/2012. (VII. 4.) VM rendelet 14.§ (3) pontja értelmében a takarmány-vállalkozó felelőssége annak biztosítása, hogy az általa előállított, forgalomba hozott, tárolt, szállított, illetve felhasznált takarmány megfelel a 12. melléklet szerinti mikrobiológiai határértékeknek. A 65/2012. VM rendelet 12. melléklete határértéket állapít meg kórokozó mikroorganizmusokra (Salmonella spp.), technológiai higiéniai körülményeket jellemző mikroorganizmusokra (E. coli, Clostridium perfringens) valamint környezeti eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusokra (mezofil aerob mikrobaszám, Enterobacteriaceae sp.).

  Mind a technológiának, gyártó berendezéseknek, mind a személyzetnek, személyi higiéniának olyannak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a takarmányok a fent említett határértékeknek megfeleljenek.

• Melyek a takarmányozási célú forgalomba hozatal vagy felhasználás tekintetében a tiltott anyagok?

  A takarmány nem tartalmazhat olyan anyagokat, vagy nem állhat olyan anyagokból, amelyek takarmányozási célú forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos. Ezen anyagok jegyzékét az Európai Parlament és a Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendelet III. mellékletének 1. fejezete tartalmazza.
  1. fejezet: Tiltott anyagok
  1. Ürülék, vizelet, valamint az emésztőtraktus kiürítéséből vagy eltávolításából származó, elkülönített emésztőtraktus-tartalom, függetlenül annak kezelési vagy elegyítési formájától.
  2. Cserzőanyaggal kezelt bőr, a bőrhulladékot is beleértve.
  3. Olyan magok és egyéb növényi szaporítóanyagok, amelyeket betakarításukat követően növényvédő szerrel végzett különleges kezelésnek vetettek alá tervezett felhasználásuk (szaporítás) érdekében, valamint az ezekből származó melléktermékek.
  4. Olyan faanyag, beleértve a fűrészport és egyéb fából származó termékeket, amelyet a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv V. mellékletében meghatározottak szerinti faanyagvédő szerrel kezeltek.
  5. A települési, háztartási és ipari szennyvíz kezelési folyamatainak különböző fázisaiból származó valamennyi hulladék, függetlenül e hulladékok további kezelésétől és a szennyvíz eredetétől.
  6. Szilárd települési hulladék, például háztartási hulladék.
  7. A mezőgazdasági–élelmiszer-ipari eredetű termékek használatából származó csomagolóanyagok és csomagolóanyag-részek.
  8. Az n-alkánokon tenyésztett, Candida nemzetségbe tartozó élesztőkből nyert fehérjetermékek.

• Melyek a gyógyszeres takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának főbb szabályai?

  A gyógyszeres takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának előírásait az Európai Parlament és a Tanács 4/2019 EU rendelete valamint a 65/2012. FVM rendelet tartalmazza.

  Gyógyszeres takarmányt és köztiterméket csak olyan létesítmény állíthat elő, amely rendelkezik az élelmiszerlánc felügyeleti szerv által kiadott engedéllyel. Gyógyszeres takarmány és köztitermék előállításához csak olyan állatgyógyászati készítmények (gyógypremixek) használhatók fel, amelyeket gyógyszeres takarmány előállítása céljából engedélyeztek. A gyógypremixek használati utasítása, és a készítmények jellemzőinek összefoglalója megtekinthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága weboldalán.

  Gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény adattartalmára és gyógyszeres takarmányok felhasználására vonatkozó előírások
  • A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvényt csak az állatorvos által végzett klinikai vizsgálat vagy bármely egyéb megfelelő értékelés után, kizárólag diagnosztizált betegség esetén lehet kiállítani. Kivételt az immunológiai állatgyógyászati készítmények és a parazitaellenes szerek jelentenek.
  • Egyazon gyógyszeres takarmányra vonatkozó állatorvosi rendelvényre felírt gyógyszeres takarmányt csak egy kezelésre lehet felhasználni. Ez alól kivétel a prémes állatoktól eltérő, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt gyógyszeres takarmány.
  • A kezelés időtartama megfelel a takarmányban található állatgyógyászati készítmény engedélyében foglalt adagolási időtartamnak. Amennyiben nincs meghatározva, nem haladhatja meg az egy hónapot, illetve az antibiotikum hatóanyagú állatgyógyászati készítményt tartalmazó gyógyszeres takarmányok esetében a két hetet.
  • A gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény a prémes állatoktól eltérő, nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatok esetében a kiállítástól számított legfeljebb hat hónapig, az élelmiszer-termelés céljából tartott állatok és a prémes állatok esetében legfeljebb három hétig érvényes. Az olyan gyógyszeres takarmányok esetében, amelyek antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmaznak, a rendelvény a kiállítás időpontjától számított legfeljebb öt napig érvényes.
  • Az állatorvosi rendelvény eredeti példányát és a másolatokat a kiállítás időpontjától kezdve öt évig kell megőrizni.
  • Az állatorvos nem írhat fel olyan gyógyszeres takarmányt, amely egynél több antimikrobiális szer-tartalmú állatgyógyászati készítményt tartalmaz.
  • Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmazó gyógyszeres takarmányok nem használhatók fel profilaxisra (azaz betegség-megelőzésre).
  • Az V. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi rendelvény letölthető formátumban kattintás után elérhető magyarázó kiegészítésekkel ellátva.

  Gyógyszeres takarmányokra és köztitermékekre vonatkozó címkézési követelmények

  A címkézésre vonatkozó általános követelmények a ’Melyik jogszabályban találom meg, hogy a takarmányok jelölésére milyen szabályok vonatkoznak?’ gyakran ismételt kérdésben megtalálhatók.
  A gyógyszeres takarmányokra és köztitermékekre vonatkozó külön címkézési követelményeket a 4/2019-es rendelet III. melléklete értelmében a következők:

  A gyógyszeres takarmányok és a köztitermékek címkéje a következő adatokat tartalmazza a végfelhasználók számára egyszerű, egyértelmű és könnyen érthető módon:
  1. a „gyógyszeres takarmány” vagy adott esetben a „köztitermék gyógyszeres takarmány előállításához” kifejezés;
  2. a címkézésért felelős takarmány-vállalkozó engedélyszáma. Ha a gyártó nem a címkézésért felelős takarmány-vállalkozó, a következőket kell megadni:
  a) a gyártó neve vagy vállalkozásának neve és címe; vagy
  b) a gyártó engedélyszáma;
  3. a hatóanyag neve, hozzáadott mennyisége (mg/kg) és az állatgyógyászati készítmények törzskönyvi számával és a forgalombahozatali engedély jogosultjával együtt, a „Gyógyszerelés” címszó után;
  4. az állatgyógyászati készítmények ellenjavallatai és nemkívánatos események, amennyiben ezek az adatok szükségesek a felhasználáshoz;
  5. az élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt gyógyszeres takarmány vagy köztitermék esetében az élelmezés-egészségügyi várakozási idő vagy a „nincs várakozási idő” kifejezés;
  6. a prémes állatok kivételével a nem élelmiszer-termelés céljából tartott állatoknak szánt gyógyszeres takarmány esetén
  figyelmeztetés, hogy a gyógyszeres takarmány csak állatok kezelésére szolgál, és figyelmeztetés, hogy azt gyermekek elől elzárva kell tartani;
  7. egy ingyenes telefonszám vagy egyéb megfelelő kommunikációs módok annak érdekében, hogy az állattartó a kötelező adatokon túl be tudja szerezni az állategészségügyi készítmény használati utasítását;
  8. a használati utasítás összhangban a gyógyszeres takarmányokra vonatkozó állatorvosi vénnyel vagy a készítmény jellemzőinek összefoglalójával;
  9. a minimális eltarthatósági idő, amely figyelembe veszi az állatgyógyászati készítmények lejárati idejét, és amelyet „… előtt használható fel” kifejezéssel kell jelezni, ezt követi a dátum, valamint adott esetben a különleges tárolási óvintézkedések;
  10. tájékoztatás arról, hogy a gyógyszeres takarmány nem megfelelő ártalmatlanítása komoly veszélyt jelent a környezetre, és adott esetben hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához.
  Az 1–10. pont nem alkalmazandó azokra a mobil keverőkre, akik kizárólag úgy állítanak elő gyógyszeres takarmányt, hogy ahhoz ők összetevőt nem szolgáltatnak.

  Gyógyszeres takarmányok és köztitermékek előállítására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egyedi követelmények

  Ezen előírásokat a 4/2019/EK rendelet II. fejezete, valamint annak 1. melléklete tartalmazza.

  Hatóanyag-tartalomban megengedhető eltérések szabályai

  A gyógyszeres takarmányok vagy a köztitermékek hatóanyag-tartalmának a címkén jelölt értékei és a hatósági ellenőrzések során elemzett tartalom között a megengedhető eltéréseket 4/2019/EK rendelet IV. melléklete határozza meg. E szerint
  •    Antimikrobiális hatóanyag esetében 10 %-os tűrés megengedhető.
  •    A többi hatóanyagra a következő tűrések vonatkoznak:

  Hatóanyag egy kg gyógyszeres takarmányban vagy köztitermékekben	Tűrés
  > 500 mg	± 10 %
  ≤ 500 mg	± 20 %

   
  Ezen eltérések csak technikai különbségeket foglalnak magukban.
  Fel nem használt vagy lejárt termékek begyűjtési vagy megsemmisítési rendszerei
  Az állattartónak és a takarmány-vállalkozóknak gondoskodniuk kell a fel nem használt vagy lejárt gyógyszeres takarmányok és köztitermékek megsemmisítéséről.

  Reklámozás

  Az antimikrobiális állatgyógyászati készítményeket tartalmazó gyógyszeres takarmányok promóciós célból nem forgalmazhatók, sem kis mennyiséget tartalmazó termékmintákként, sem bármely egyéb kiszerelésben.

• Melyek a takarmányok jelölésén feltüntethető állításokra vonatkozó előírások?

  A takarmányok jelölésén feltüntethető állításokra vonatkozó előírások