Az EUTR végrehajtása – gyakran ismételt kérdések
A NÉBIH Erdészeti Igazgatósága a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletének rendszerét az uniós szabályozás által érintett faanyag kereskedelmi lánc szereplőkkel együttműködve alakítja ki. A NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának munkatársai az eddigi konzultációk és fórumok során a hallgatóság soraiból érkező kérdéseket is figyelembe véve igyekeztek hangsúlyozni az EUTR végrehajtásának sarkalatos pontjait, valamint gyakorlati példák mentén is megvilágították azok tartalmát. Ezek a tájékoztatások a jövőben is folytatódnak, mivel úgy tűnik, hogy a személyes együttműködés során hatékonyan lehet átadni a szükséges információkat és az ellenőrzési tapasztalatokat. A következőkben az EUTR végrehajtásának azon elemeihez tartozó legfontosabb tudnivalókat emeljük ki, amelyekkel kapcsolatban a legnagyobb bizonytalanságot tapasztaltuk.
A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendeletének 13. cikke szabályozza, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok milyen technikai segítségnyújtást, útmutatást adhatnak a szabályozás által érintettek részére.
„13. cikk (1) A piaci szereplőknek a kellő gondosság gyakorlására vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségének sérelme nélkül, a tagállamok – adott esetben a Bizottság támogatásával – technikai és egyéb segítséget nyújthatnak és iránymutatást adhatnak a piaci szereplőknek, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások helyzetét is, az e rendelet követelményeinek való megfelelés megkönnyítése érdekében, különösen a kellő gondosság elvén alapuló rendszer 6. cikknek megfelelő végrehajtásával kapcsolatban.
(3) A segítségnyújtásnak oly módon kell történnie, amellyel elkerülhető a hatáskörrel rendelkező hatóságok kötelezettségeinek veszélyeztetése, és megőrizhető függetlenségük e rendelet érvényesítése során.”
Az uniós szabályozás tehát kiemeli egyrészt azt, hogy a kellő gondosság gyakorlásának megkönnyítése érdekében az ellenőrző szervezet segítséget nyújthat a szabályozással érintett szereplők részére, másrészt hangsúlyozza, hogy az uniós kötelezettség betartása mindenekelőtt a piaci szereplőkre hárul, és a segítségnyújtás csak az ellenőrző szerv ellenőrzési feladatainak biztosítása, az ehhez szükséges függetlenség megőrzése mellett történhet.
Ezen sarokpontokat figyelembe véve a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága arra törekszik, hogy lehetőség szerint minél több segítséget adjon az érintetteknek a kötelezettségeik végrehajtásához. Ennek érdekében a korábban már ismertetett kérdőíves felméréssel, a funkcionális email címre – eutr@nebih.gov.hu – érkező kérdésekre adott válaszokkal, a tájékoztató előadásokkal és azt követő fórumokkal, továbbá a NÉBIH internetes portáljának EUTR aloldalán - http://portal.nebih.gov.hu/eutr - elhelyezett információkkal igyekszik biztosítani a folyamatos segítségnyújtást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az egyes tagországokban az EUTR végrehajtása érdekében a közigazgatási szervek az ország belső jogszabályi rendszerének sajátosságait figyelembe véve eltérő szabályozási eszközöket alkalmazhatnak. Az egyes végrehajtási elemek esetében tapasztalt eltérés nem jelenti azt, hogy más tagországok nem alkalmazzák az EUTR végrehajtását.
Tudni kell, hogy Magyarország a közelmúltig olyan tagországnak számított, ahol a minimálisan szükséges szabályozási szint sem valósult meg, így a jelenlegi szabályozási gyakorlatot az Európai Bizottság felügyelete és más tagországokkal történt egyeztetések mellett kellett kialakítanunk és elfogadtatnunk. Ebbe a rendszerbe tartozik az, hogy a hazai jogalkotás bevezette a faanyag kereskedelmi lánc szereplők nyilvántartási rendszerét, valamint az is, hogy az erdei faválasztékok esetében a szállítójegy és a műveleti lap alkalmazását szigorú számadású nyomtatványok felhasználásához kötötte. Ilyen eszközök nem minden tagországban vannak, de több helyen is előfordulnak.
Az EUTR alkalmazásának tekintetében sok esetben merül fel a kérdés, hogy az úgynevezett hulladék fa, faipari hulladék EUTR köteles terméknek minősül-e. Ezzel kapcsolatban a pontos fogalomhasználatra szükséges felhívni a figyelmet. A hulladék fogalmát külön törvény szabályozza, de egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy mindaddig nem beszélhetünk hulladékról egy faanyag, fatermék esetében, amíg annak feldolgozása során valamilyen eladható termék keletkezik. Így például amennyiben a faipari feldolgozás melléktermékeként keletkező fűrészpor további felhasználásra kerül, akár változatlan formában, akár feldolgozást, mondjuk tömörítést követően, az nem minősül hulladéknak, és EUTR köteles termék lesz belőle. Ugyanakkor vannak olyan fatermékek, amelyek már korábbi felhasználásukat követően életciklusukat lezárták, majd ezt követően kerülnek újrahasznosításra, és így nem minősülnek EUTR köteles terméknek. Jó példa erre a bontott tetőgerendából készített bútorok, fatermékek.
A legtöbb kérdés és a legnagyobb bizonytalanság a szállítójegy és a műveleti lap alkalmazása kapcsán merült fel, ezek vonatkozásában nagyobb témacsoportok szerint foglaltuk össze a tudnivalókat.
A nyomtatványok elérhetősége, előállítása
Több esetben érkezett jelzés arra vonatkozóan, hogy a nyomtatványboltokban csak adószám ellenében szolgálják ki a vásárlókat. A faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló 26/2016. (IV. 11.) FM rendelet 11. § (5) bekezdés b) pontja jogalapot ad arra, hogy a szigorú számadású nyomtatványként kezelendő műveleti lap és szállítójegy nyomtatványokat nemcsak adószámmal, hanem adóazonosító jellel rendelkező személyek is megvásárolják. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás elérhető a NÉBIH a honlapján, valamint közvetlen tájékoztatásra is sor került a nagyobb nyomdák esetében. A fenti jogszabályi hivatkozás alapján a kizárólag adóazonosító jellel rendelkezőket a jövőben ki kell, hogy szolgálják.
A nyomtatványok előállításához szükséges sorszámtartományok igénylése kapcsán sok félreértés volt, amelyet szükséges tisztázni: nem minden faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek kell sorszámtartományt igényelni a nyomtatványok előállításához. Azoknak az EUTR szereplőknek ajánlott saját sorszámtartományt igényelni, akik nagyobb tételben, esetleg másokkal összefogva kívánják azokat legyártatni a nyomdákkal, illetve a NÉBIH által közzétett nyomtatványtervezethez képest eltérő tartalommal kívánják azokat előállítatni.
A szállítójegy nyomtatványnak csak a kötelező minimális tartalmi elemeit határozza meg jogszabály, de annak formáját, méretét, a tömbökben szereplő szállítójegyek számát, vagy az önálló sorszámmal rendelkező szállítójegyeken belül a példányszámot, az egyes példányok színkódját és az egyéb rovatokat nem. Ezen nyomtatványok esetében az EUTR szereplők eltérő gyakorlatot alkalmazhatnak, a tömböket akár saját igényeiknek megfelelően kiegészítve is előállíttathatják.
Amennyiben az EUTR szereplő már igényelt sorszámtartományt és a NÉBIH kiadta azt, viszont az EUTR szereplő a tartományt későbbiekben nem kívánja felhasználni, nagyon fontos, hogy erről írásban értesítse a NÉBIH-et. Ennek megtörténtét követően a NÉBIH honlapján nyilvánosságra hozott táblázatban a kiadott sorszámtartomány mellől az EUTR szereplő neve törlésre kerül, és megjelenik, hogy az a későbbiekben nem használható fel. Ezzel elkerülhető, hogy az adott sorszámtartománnyal mások visszaéljenek, és az ellenőrzést is nagyban segíti.
Szállítójegy kiállítására jogosult személye
Szállítójegy kiállítására csak az a faanyag kereskedelmi lánc szereplőnek minősülő személy jogosult, aki - a bejelentkezési lehetőség megnyílása után – regisztrált és EUTR technikai azonosítóval rendelkezik. A fogyasztó, amennyiben nem faanyag kereskedelmi lánc szereplő (azaz nem rendelkezik technikai azonosítóval), nem állíthat ki szállítójegyet.
További fontos szabály, hogy szállítójegyet az állíthat ki, aki a szállítás során a faanyaggal rendelkezni jogosult, így elsősorban a faanyag tulajdonosa, de más jogcímen is szerezhet valaki ilyen jogosultságot.
A kereskedelmi ügyletek rendkívül sokféle feltétel mellett köttetnek, így mindig az adott ügylet sajátságait figyelembe véve lehet meghatározni, hogy az adott szállítmány esetében ki jogosult a szállítójegy kiállítására. Egy adott ügylet összetettsége során akár olyan helyzet is előfordulhat, hogy mind a vevő, mind az eladó jogosult lehet szállítójegy kiállítására, így nyilvánvalóan a felek közötti megállapodás szerint egymás között kell eldönteniük, hogy azt ténylegesen ki végzi el.
Az úgynevezett tő melletti értékesítés esetén, amennyiben az nem jár együtt szállítással és a szállításra csak esetleg egy továbbértékesítést követően kerül sor, nem kell szállítójegyet kiállítani. A továbbértékesítés esetén pedig már a következő ügyletben érintett szereplők jogállása és kölcsönös szándéka határozza meg, hogy ki lesz a szállítójegy kiállítására jogosult személy.
Analóg módon ez vonatkozik az úgynevezett láncértékesítésre is. Ebben az esetben szintén azt szükséges figyelembe venni, hogy a szállítójegy kiállítására egy konkrét szállítási tevékenység esetében és önállóan beazonosítható szállítmány esetében kerülhet sor, és csak ezen ügyletben érintett szereplők jöhetnek szóba, mint akik a szállítójegy kiállítására jogosultak. A mindenkori üzleti érdekek nem írják felül a jogszabályi előírásokat, így a leírtakat együttesen érdemes figyelembe venni az aktuális kereskedelmi ügyletek megkötése előtt.
Fontos, hogy a szállítás során kizárólag fuvarozási tevékenységet végző közreműködő – amennyiben nem a faanyag tulajdonosának nevében jár el –, nem jogosult szállítójegy kiállítására. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy amennyiben a fuvaros a fuvarozási tevékenysége során valamely külső, előre nem látható okból a szállítási tevékenység megszakítására kényszerül, esetleg a korábbi egy tételű szállítmányt több tételként tudja csak továbbszállítani, akkor ezt az eseményt értelemszerűen lehet és kell dokumentálnia, akár a szállítójegy megjegyzés rovatába felvezetve. Ilyen esetben megoldás lehet az is, hogy ezt követően az ilyen módon kiegészített és lefényképezett szállítójegy kíséri az egyes, különváló szállítmányokat. Hangsúlyozni kell itt is, hogy a kellő gondosság elvét alkalmazva bármely, az adott tevékenységben érintett szereplő tud olyan ésszerű megoldást találni, amely az EUTR ellenőrzés szempontjából elfogadható lehet.
A külföldről történő faanyagvásárlás esetén fő szabályként azt lehet rögzíteni, amennyiben Magyarország területére már úgy érkezik a szállítmány, hogy az a hazai jogszabályok hatálya alá tartozó EUTR szereplő rendelkezési jogosultsága alatt van, akkor arra vonatkozóan neki a magyarországi szállítás idejére kell szállítójegyet kiállítani a nemzetközi fuvarokmány mellé is. Ugyanez a szabály, ha a hazai EUTR szereplő külföldre szállítja, vagy szállíttatja a fát, vagy faterméket, így a magyarországi útszakaszra is kell szállítójegyet kiállítani. Külföldre történő szállítás esetében értelemszerűen az átvevő személye nem kerül kitöltésre, csak a külföldi vevő neve és székhelye, de akár az egész útvonalra is kiállítható a szállítójegy, nem csak a magyarországi szakaszra.
Szállítójegy tartalma
Szállítójegyet csak egy konkrét szállítmányt képező erdei faválaszték egy alkalommal történő szállítására lehet kiállítani, így szállítás nélkül, kizárólag birtokbaadást igazoló dokumentumként nem használható.
Nagyobb mennyiségű, több szállítmányt kitevő erdei faválaszték kiadásának, birtokba adásának dokumentálására sem a szállítójegyet kell használni, hanem a birtokba adást, a termék őrzésével, tárolásával, egyéb módon való kezelésével kapcsolatos felelősségi viszonyokat rögzítő egyéb dokumentumot.
A szállítójegyen a műveleti lap számát vagy a fásításból eredő faanyag esetében a záradékolt fakitermelés bejelentő záradékszámát csak az első szállítás alkalmával kell kötelezően feltüntetni, utána – a továbbszállítások során – a származási helyet az arra vonatkozó szabályozás, nyilvántartás kell, hogy tartalmazza: ezeken a helyeken hogyan történik az egyes fa és fatermékek kezelése, beazonosítása, nyomon követése. Természetesen, ha rendelkezésre áll az információ, a további szállítások során is feltüntethető a műveleti lap száma vagy a fakitermelési bejelentő záradékszáma, mivel ezek a szállított faanyag eredetigazolásának legbiztosabb forrásai.
Amennyiben több műveleti lap kerül kiállításra egy erdőrészlet vonatkozásában, azt a műveleti lap számot kell feltüntetni, amely alapján a szállítmány faanyagának kitermelése egyértelműen beazonosítható. Természetesen több, a szállításban érintett faanyag kitermelésére vonatkozó műveleti lap sorszáma is feltüntethető, szükség esetén a megjegyzés rovatban folytatva a felsorolást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlen szolgáló földterületről történik fakitermelés, annak eredetét a fásításra vonatkozó bejelentés záradékolt példányával tudja jogszerűen igazolni az erdőgazdálkodó.
Amennyiben nem erdőből, nem az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlen szolgáló földterületről, vagy fásításból történik a fakitermelés, majd azt követően a szállítás, az uniós elvárásoknak való teljes megfelelés érdekében a fakitermelés jogszerűségének igazolásához a faanyaggal rendelkezni jogosult a szállítójegyen azt az engedélyt, hozzájárulást, bejelentést, vagy egyéb, a fakitermelés, engedélyezésére, tudomásul vételére vonatkozóan előírt rendelkezés fajta azonosító számát, ügyiratszámát adja meg, amelyet az adott fakitermelés vonatkozásában valamely jogszabály előír. Ilyen rendelkezés lehet elsősorban a természetvédelmi hatóság, ill. a jegyző által kiadott közigazgatási döntés, vagy bizonyos esetekben a vonalas létesítmények tulajdonosának, üzemeltetőjének hozzájárulása, nyilatkozata is.
A fakitermelés helyére vonatkozóan a fakitermelésre jogosultnak kellő gondossággal kell eljárnia, és fel kell derítenie, hogy az adott ingatlanra vonatkozóan a fakitermelés milyen szabályozás hatálya alá esik. Adott esetben azonban elképzelhető, hogy bizonyos ingatlanokra vonatkozóan semmiféle szabályozás nincs a fakitermelés vonatkozásában, így az teljes mértékben az ingatlan tulajdonosának, használójának rendelkezésétől függően valósítható meg.
Szállítójegyet minden szállítás esetén ki kell állítani, mivel ez a fa és fatermékek nyomonkövethetőségének egyik legfontosabb eszköze. A szállítás során a szállított termék és a szállításra használt jármű egyértelmű beazonosítását szükséges megvalósítani. Amennyiben a szállítás rendszámmal nem rendelkező járművel (pl. forwarder, lovaskocsi stb.) történik, a szállítójegyen fel kell tüntetni a szállítást végző jármű egyedi azonosítására szolgáló adatot (alvázszám, típus, tulajdonos vagy üzembentartó neve, stb.).
A szállítójegy kitöltése valós idejű eseménykövetés dokumentálására szolgál, így a szállítójegy szállítmányt kísérő példányainak a szállítás adott fázisában ismert, a szállítójegyen kötelezően kitöltendő adatait kell teljes körűen tartalmazniuk.
A szállítójegy kiadója részére az átvétel igazolása történhet a teljesen kitöltött, a szállítmányt végigkísérő szállítójegypéldány visszaküldésével, de meg lehet ezt tenni külön, megállapodás szerinti igazolással is.
A fuvarozó (név, székhely) rovatban, amennyiben nem fuvarozási tevékenységet végző személy végzi a szállítást, hanem magánszemély nem fuvarozási tevékenység keretében használt saját gépjárművel, akkor a szállító természetes személy nevét és lakcímét kell feltüntetni. Ezzel kapcsolatban a kitöltési útmutató is kiegészítésre kerül.
A szállítójegy kiállítójának nem kell meggyőződnie arról, hogy a fuvarozó jogszerűen végzi-e a fuvarozási tevékenységét, mivel ha dokumentálja a fuvarozó, valamint a szállítást végző természetes személy adatait és a szállítást végző gépjármű forgalmi rendszámát a szállítójegyen (amit azután a szállítást végző természetes személy is aláír), akkor mindent megtett annak érdekében, hogy a szállítást végző adatai a tőle elvárható módon rögzítésre kerüljenek. Természetesen közismerten kockázatos vállalkozás, személy esetén ezt a szempontot a szállítójegy kiállítójának figyelembe kell vennie és mérlegelnie kell, hogy ilyen személy részére kiadja-e a faanyagot.
A szállítást végző természetes személy aláírásával vállal felelősséget azért, hogy a fenti adatok valósak, a forgalmi rendszámot pedig a szállítójegy kiállítója is látja, ellenőrzi. A forgalmi rendszám alapján be lehet azonosítani a jármű tulajdonosát, üzembentartóját, s ha nyilvánvalóan kereskedelmi tevékenység keretében végezték a szállítást és nincs fuvarozási engedély, ez alapján már bizonyítható, hogy mégis végzett ilyen tevékenységet. Amennyiben valaki hamis adatokat adott meg a fuvarozóé helyett, az szintén számon kérhető, de nem a NÉBIH által.
A jogszabály az átvevő nevét és címét jelöli meg, hogy kötelező megadni a szállítójegyen. Csak a NÉBIH által a szállítójegy nyomtatványok kitöltésének megkönnyítése érdekében kiadott útmutatóban szerepel az, hogy ebben az esetben a cím alatt lakcím értendő.
Tekintettel arra, hogy az átvevő természetes személyek biztonságos munkavégzése az elsődleges szempont, az átvevő neve mellett annak saját lakcíme helyett olyan cím is megadható, amely alapján az átvevő személye egyértelműen azonosítható.
Ilyen cím lehet akár az átvétel helye szerinti telephely címe vagy az adott munkavállaló munkavégzési helyének másfajta címe, amely alapján az illető természetes személy egyértelmű beazonosíthatósága a későbbiek során is biztosított, de a magánéletében emiatt nem érheti hátrány.
Az apríték olyan fatermék, amely esetében annak származása alapján kell eldönteni, hogy a szállításához kell-e szállítójegyet kiállítani. Az erdei faválasztékból készített apríték szállításához kell szállítójegy, míg a fűrészipari termékekből, valamint más módon, például cserjések letermeléséből, cserjékből előállított apríték esetében ez nem kötelező.
Utóbbi esetben a szállítást kísérő dokumentumokon a dokumentum kiállítójának a termék megnevezését, összetételét és eredetét fel kell tüntetnie, mert ezzel biztosítható az elkülönítés a szállítójegy-köteles terméktől. Ugyanakkor sok esetben kevert, azaz fából és más fásszárú anyagból (pl. cserjék) készített apríték szállítása is történik egyazon szállítmányon belül. Ilyen kevert szállítmányok esetében indokolt a szállítójegy használata, feltüntetve a termék összetételét (fafajait), abban a rendelkezésre álló lehetőségekhez mért pontossággal a fából származó részarányt.
Az eddig hozzánk érkezett jelzések értelmében a közlekedési hatóság minden fajta erdei faválasztékot a külön jogszabály szerinti ömlesztett árunak tekint, és a meghatározott tömeg felett arra vonatkozóan megkövetelik az úgynevezett jármű-tömegbizonylat kitöltését.
A jármű-tömegbizonylatot a 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján az ömlesztett áru feladójának vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítania, és a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon átadnia, a felrakás helyén, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett járműmérlegelés, tengelyterhelés-mérés vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján.
A 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 24. § (5) bekezdése alapján túlsúly megállapítása esetén – de csak a jármű-tömegbizonylat kiállítási kötelezettség esetére vonatkozóan – a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy a nyilatkozat kiállítóját terheli.
A 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 8. melléklet 4. pontja szerint, amennyiben az ömlesztett áru szállításához szükséges jármű-tömegbizonylat, illetve nyilatkozat hiánya vagy az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú bizonylat, nyilatkozat esete áll fenn, akkor a feladó, a felrakó, a szállító vagy a gépjárművezető bírságolható. Ebben a lehetséges felelősségi körben benne van a feladó, azaz adott esetben az erdőgazdálkodó is, azonban ha az erdőgazdálkodó állít ki szállítójegyet, lehetősége van a szállítás megkezdése előtt egy megfelelő bizonyító erejű okiratban kikötni, hogy a jármű-tömegbizonylat kiállításáért nem visel felelősséget (ill. a felelősséget más személlyel elismertetni).
Általánosságban a túlsúly esetére a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 8. melléklet 1. pontja ugyanezt az előbb említett felelősi kört állapítja meg, így erre vonatkozóan szintén az előbb leírtak az irányadók.
A szigorú számadású szállítójegy használható nem EUTR köteles szállításokhoz is, azonban ebben az esetben is be kell tartani a szigorú számadásra vonatkozó követelményeket.
Egyszerűsített szállítójegy használata
Egyszerűsített szállítójegyet kizárólag csak a jogszabály szerinti esetekben lehet alkalmazni, nem jogszerű a használata a lakossági, saját célra történő tűzifagyűjtés esetén, tő melletti, sarang mellőli értékesítés esetén, továbbá erdőbirtokossági tagok vagy felesbérlet esetében természetben megállapított, úgynevezett tűzifa járandóságként kapott fa esetében sem. Ezek forgalomba helyezésnek minősülnek, amelyek esetében a szigorú számadású szállítójegy nyomtatvány alkalmazása kötelező.
Műveleti lap
Az előző évben kiadott műveleti lap alapján előző évben végrehajtott fakitermelés következő évben történő szállítása esetén a szállítójegyen az előző évi műveleti lap sorszámát kell szerepeltetni.
A földön fekvő faanyag fakitermelés során történő felkészítéséhez kell műveleti lapot kiállítani, mivel a fakitermelés fogalma az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 40. § szerint az álló fák tőtől való elválasztása mellett a fekvő és kitermelt fa feldolgozását, valamint a kitermelt vagy feldolgozott faanyag közelítését is tartalmazza.
A földön fekvő fa fakitermelése körébe tehát a fekvő elhalt fa feldolgozása, azaz darabolása is beletartozik. Az Evt. 68. § d) pont szerinti erdei haszonvétel során az elhalt fekvő fa gyűjtése körében tehát csak a fakitermelési tevékenység nélkül végzett fagyűjtés értelmezhető.
A fásításban nem kell műveleti lapot kiállítani, ezért ebben az esetben a szállítójegyen is csak a fakitermelés bejelentésének záradékszámát lehet és kell feltüntetni.
Szállítójeggyel dokumentált erdei faválaszték mennyiségének és a fakitermelés végrehajtás bejelentésben szereplő fatömeg egyezősége
A szállítójegy alkalmazásának kötelezettsége az Evt. hatályba lépése óta fennáll, így ezzel együtt biztosítani kellett már korábban is azt, hogy az erdőből kitermelt, az erdészeti hatóság felé lejelentett, valamint a szállítójegyekkel dokumentáltan kiszállított faanyag között közvetlen összefüggés, egyértelmű megfelelés legyen. A szállítójegy szigorú számadású bizonylatként való kezelésével ezen közvetlen összefüggésnek még inkább meg kell valósulnia. Ez azt jelenti, hogy az erdőgazdálkodónak minden esetben, még az úgy nevezett lábon történő értékesítés esetében is pontos információval kell rendelkeznie arról, hogy ténylegesen mennyi faanyag került kitermelésre és elszállításra az erdejéből.
Ugyanakkor a vevőnek is elemi érdeke, hogy az adott esetben általa elszállított, szállítójeggyel dokumentált faanyag pontos mennyiségét az erdőgazdálkodó részére visszaigazolja, mivel a fakitermelések erdőgazdálkodó által történő lejelentésében és a szállítójegyekkel elszállított faanyag mennyisége csak így hozható összhangba megfelelő módon. Ellenkező esetben az a faanyagmennyiség, amelyet az erdőgazdálkodó nem jelentett le kitermeltként, de szállítójeggyel kiszállításra került, illegálisan kitermelt faanyagnak tekintendő. Amennyiben viszont a kitermelésre lejelentett fatérfogatnál lényegesen kevesebbre lett szállítójegy kiállítva, annak felhasználásáról, sorsáról az erdőgazdálkodónak kell számot adnia.