null Tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Tejelő tehén takarmányok aflatoxin-szennyezettségének csökkentési lehetőségei

Hogyan kerülhető el az aflatoxin szennyeződés?

A biztonságos, határérték alatti aflatoxin-tartalmú tej termelésének feltétele a helyes takarmányozási gyakorlat; a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használata; a szemes kukorica rostálása és az ún. toxinkötők alkalmazása. A 2012-es év szélsőségesen meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (pl. rovarfertőzés) együtt es hatására a hazai termesztésű kukoricában megjelent szennyezésként a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin 1 napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány elhagyásával 2-3 napon belül eltűnik. A takarmány, alapanyagok esetében az aflatoxin B1- re megengedett határérték 20 mikrogramm/kg, de a tejelő tehén takarmánykeverékek határértéke csak 5 mikrogramm/kg. Az 50 nanogramm/kg feletti mennyiségben aflatoxin M1-gyel szennyezett tej nem kerülhet a fogyasztókhoz, ebben minden tejtermelő vállalkozásnak fokozott felelőssége van!

Mi lehet a szennyezés forrása?

Az aflatoxin-szennyezés lehetséges hazai forrásai a szemes kukorica, a kukorica feldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs). A tej aflatoxin-szennyezettsége megelőzésének legfontosabb eszköze, a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása. A takarmányok toxintartalmának ismeretében lehetséges a tehenek takarmányadagját úgy összeállítani, hogy a bevitt aflatoxin-szennyezés a minimális legyen. A szemes kukorica toxinszennyezettségének csökkentésére javasolt a többszöri, betároláskori és felhasználást megelőző magtisztítás (rostálás), amely során a sérült, fertőzött szemek eltávolításával mérsékelhető az aflatoxin-szennyezés.

Mire kell különösen odafigyelni?

Nagyon fontos az állatok megfelelő bendőemésztésének fenntartása, ami szintén helyes takarmányozási gyakorlat alkalmazását feltételezi. Tartós bendőacidózis esetén a toxinok bendőből való felszívódása a sokszorosára nőhet, ami alacsony takarmányszennyezettség esetén is a tejben határérték felett aflatoxin szintet eredményez! Ha a fenti alapelvek betartása ellenére a tejben határérték felett lesz az aflatoxin mennyisége, a legelső szükséges intézkedés a takarmányok (különösen a szemes takarmányok) azonnali lecserélése, bevizsgált, határérték alatt toxintartalmú takarmányra. A takarmányokban található mikotoxin szennyezés csökkentésére használhatunk ún. toxinkötőket is, több adalékanyag forgalmazó kínálatában szerepelnek ilyen készítmények. Az afl atoxint az ásványi eredetű toxinkötők köti k a legjobban, általában ezt javasolják használni. A takarmány szennyezésétől függően ezen toxinkötők alkalmazása akár 20-30 %-kal is csökkentheti a tejben levő szennyezést, de a toxinkötők alkalmazása önmagában megoldást nem jelent, csak hatékonyan támogatja az aflatoxin elleni védekezést. A tejben gyorsteszttel kimutatott aflatoxin M1 szennyezés tájékoztató jellegű, pontos értékének meghatározását erre akkreditált laboratóriumok tudják elvégezni és a mintavétel módjáról is részletes uniós előírás rendelkezik. Az afltatoxin szennyezettségének pontos meghatározása is az erre akkreditált laboratóriumok vizsgálataival lehetséges. Mivel az aflatoxin-szennyezés gócszerűen van jelen a kukoricában, ezért a mintavétel során a lehető legtöbb helyről kell mintát venni, ezeket össze kell keverni és az összekevert ún. elegymintát kell vizsgáltatni. A takarmánnyal bevitt aflatoxin-szennyezés mértékből számítható a tej várható aflatoxin-szennyezése. Tehenenként naponta összesen bevitt 40-50 mikrogramm aflatoxin B1 szennyezés eredményezhet 50 nanogramm/ kg tejben levő aflatoxin M1 szennyezést, amely érték a tejre vonatkozó határérték. Például: 5 kg 4 mikrogramm/kg afl atoxin B1 tartalmú tejelő táp és 15 kg 2 mikrogramm/kg afl atoxin B1 szennyezettségű szilázs, összesen 50 mikrogramm/kg napi szennyezést jelent, amely már kiváltja a tejben a határérték felett aflatoxin M1 tartalmat. Az EFSA egy regressziós egyenletet javasol a „carryover” hatás kiszámítására, amellyel a napi takarmányadag aflatoxin B1 tartalma és a tej aflatoxin M1 tartalma között összefüggés leírható. 10,95 + 0,787 x mikrogramm B1/napi adag takarmány = M1 nanogramm/kg tej.

Mire figyeljünk takarmánybeszerzéskor?

A takarmányok kereskedelme során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az eladó és a termék vásárlója között olyan írásbeli megállapodás készüljön, amely tartalmazza a közös mintavételek lebonyolítására vonatkozó leírást, és ezt a vállalkozások az önellenőrzési rendszerükben rögzítsék és alkalmazzák is. Ennek hiányában a vevő és az eladó között, vitás kártérítési esetekben, a bírósági ügyekben nehezen érvényesíthetők a vevő érdekei. Törekedni kell arra, hogy az eladó által kiadott minőségi tanúsítványok az adott tételre vonatkozó aflatoxin-szennyezettségre vonatkozó vizsgálati eredményeket is tartalmazzák.


Friss hírek

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala
2022. január 18, kedd

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Bio termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?
2022. január 18, kedd

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg!

Tovább >