Vissza

Járványmegelőzés Twitteren? nébih élelmiszer tudomány hálózat jozwiak

Járványmegelőzés Twitteren?

Járványmegelőzés Twitteren?
2016. május 17.

Spanyol uborka, német saláta, egyiptomi görögszéna-mag – sokszor a legfejlettebb országok egészségügye is csak találgatni tud, mi okoz egy halálos áldozatokkal is járó fertőzéshullámot. Újabb és újabb hálózatkutatási megfigyelések segíthetnek abban, hogy ne ismétlődhessen meg az a „bűnbakkeresés”, amelybe például a német sajtó bocsátkozott az öt évvel ezelőtti hasmenésjárvány idején – derül ki a NÉBIH nemrégiben megjelentetett tanulmányából, melyet dr. Jóźwiak Ákos Bernard, a Rendszerfelügyeleti Igazgatóság igazgatóhelyettese jegyez.

A teljes lakosság egyharmada. Ekkora az aránya a nyugati országokban azoknak, akik évente élelmiszer-eredetű megbetegedéssel is küszködnek. Mindemellett minden évben 2,2 millió fő azoknak a – főként fejlődő országban született, kiskorú – áldozatoknak a száma, akik szerte a világon fertőzött ivóvíz vagy táplálék fogyasztását követő gyomorbetegségben hunynak el.

Ha mindezt párhuzamba állítjuk az exponenciálisan, a mezőgazdasági termelésnél gyorsabban növekvő élelmiszerkereskedelemmel – melyben valójában nem is országok, hanem vállalatok jelentik a határokat kijelölő egységeket –, nem nehéz belátni, hogy a bolygó bármely pontján előállított élelmiszer rövid idő alatt képes lehet kórokozók révén egy földrajzilag tőle távol élő közösséget is veszélyeztetni. A kockázatok között számos olyan tényezőt találunk, amely a legújabb kor velejárója, ilyenek a klímaváltozást következtében egyre inkább teret nyerő egzotikus betegségek, a biológiai terrorizmus veszélye vagy a zoonózisok (az állatról emberre terjedő betegségek).

A fogyasztó védelmét szem előtt tartva két fő terület áll az élelmiszerlánc-biztonság fókuszában: az élelmiszer nyomon követése és a várható veszélyek előrejelzése. Mindkettő információigényes tevékenység: előbbit többek között az ENSZ-gondozásban levő kereskedelmi adatbázis, a Comtrade támogatja, míg utóbbit az európai élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyorsriasztási rendszer, a RASFF segíti. Az adatbázisokból kiderül, hogy minél nagyobb az egy területen áthaladó kereskedelmi élelmiszerforgalom, annál később „bogozható ki”, mi okozta a területen elinduló járványt.

A jelenségre jó példa a 2011 májusában, Németországban kirobbanó járvány, melyet az Escherichia coli O104:H4 baktérium okozott. Az európai élelmiszerkereskedelem abszolút centrumterületén felbukkanó, vérszegénységgel és veseelégtelenséggel fenyegető megbetegedéshullámról több, egymással ellentétes információ látott napvilágot a sajtóban. A Robert Koch országos járványügyi intézet és az alsó-szászországi laboratóriumok sokáig a sötétben tapogatóztak a forrást illetően: kezdetben a Spanyolországból importált uborkát „gyanúsították”, majd az Észak-Németországban termelt paradicsomnak és salátának tulajdonították a megbetegedéseket, miközben a járványt valójában elindító, Egyiptomból származó görögszéna-magvakat csak bő egy hónappal az első betegek regisztrálása után nevezte meg a mezőgazdasági minisztérium. A fertőzés végül ötven halálos áldozattal és több mint háromezer megbetegedéssel járt.

A központi területeken átmenő élelmiszerforgalom tehát jelentős kockázatot rejt magában, a számtalan lehetséges fertőzött termék közül nehéz kiválasztani a ténylegesen veszélyeseket. (Érdekes adalék ehhez, hogy e „kockázati piramis” tetején nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe okán Hollandia áll, az általuk termelt, feldolgozott vagy elosztott élelmiszer érinti a legtöbb célország fogyasztóit.) Országok helyett azonban lényegre törőbb vállalatokról beszélni, hiszen a valós kapcsolatok köztük jönnek létre. A munkát nehezíti, hogy jelenleg nincs globálisan egységes, vagy egyáltalán kötelező nyilvántartás e multinacionális cégek élelmiszerkezeléséről.

Hazai szinten természetesen bővebb a hivatali mozgástér, hiszen a magyarországi élelmiszeripari adatok a NÉBIH rendelkezésére állnak.

A hazai szarvasmarha-állomány kapcsolati hálója 2012-2014 között (ábra: Milkovics Mátyás Márton, NÉBIH)

A járványügyi következtetések levonását segíti a felismerés, hogy a hálózatok rendezőelvei gyakran egyeznek, legyen szó egy természetben megfigyelt jelenségről vagy akár emberi kapcsolatokról. Utóbbira mutat példát az a Plos One tudományos folyóiratban megjelent tanulmány, amely rávilágít: a közösségi média nem csak kommunikációra, de előrejelzések készítésére is alkalmas. A kutatás abból a felismerésből indult ki, hogy a Twitteren ma már milliószámra elérhetőek a rövid, földrajzilag azonosítható, valós idejű üzenetek a helyiek egészségi állapotáról. A közösségioldal-alapú, költségkímélő járványkövetés 85 százalékos pontossággal tudta meghatározni az influenzajárvány által a közeljövőben érintett területeket, miközben két héttel megelőzte az amerikai járványügyi központ (CDC) prognózisait.

Ezek az elemzési módszerek – már csak az előrejelzés pontosabbá tétele miatt is – egyelőre további fejlesztésre várnak, azonban jól mutatják a publikus adatbázisokban rejlő lehetőségeket. Az élelmiszeripar mindenesetre összetettebb a humánegészségügynél, hiszen személyek helyett vállalatok állnak kapcsolatban egymással és a fogyasztóval. A helyzet ugyanakkor reményre ad okot: a már említett németországi E. coli járvány utólagos elemzésében kimutatható volt, hogy a megfelelő fizetési dokumentumokban rejlő adatok ismeretében hamarabb is felderíthető lett volna a veszély.

A globalizációs folyamatok erősödésével és a világnépesség növekedésével az élelmiszeripari nyomon követés és előrejelzés is új kihívások előtt áll, melyek egy részére a hálózatkutatás új módszerei adhatnak választ. A teljes tanulmány elolvasható a Természet Világa 2015/1. különszámában vagy elérhető itt.



Friss hírek

Megváltoztak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások
2019. június 25, kedd

Megváltoztak a méhtartás regisztrálására vonatkozó előírások

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt
2019. június 21, péntek

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben
2019. június 20, csütörtök

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben

Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére
2019. június 19, szerda

Felhívás a bogáncslepke-fertőzöttség felmérésére

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés
2019. június 19, szerda

Ismét időszerű az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés

Újabb étrend-kiegészítőket kellett kivonni a forgalomból
2019. június 17, hétfő

Újabb étrend-kiegészítőket kellett kivonni a forgalomból

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2019. június 13, csütörtök

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen
2019. június 13, csütörtök

Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve
2019. június 13, csütörtök

Ne hagyj az autóban! – matricakampány újratöltve

Kiváló minőséget garantáló, kétszintű védjegyrendszer segítheti a vásárlókat a jövőben
2019. június 12, szerda

Kiváló minőséget garantáló, kétszintű védjegyrendszer segítheti a vásárlókat a jövőben

Bejelentéskötelezetté váltak a harminc hektár alatti halastavak is
2019. június 12, szerda

Bejelentéskötelezetté váltak a harminc hektár alatti halastavak is

Akadozhat a ZöldSzám szolgáltatás
2019. június 12, szerda

Akadozhat a ZöldSzám szolgáltatás

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei
2019. június 11, kedd

Magyar ebfajták tervezett rendezvényei

Élelmiszerbiztonság: Magyarországon rend van
2019. június 7, péntek

Élelmiszerbiztonság: Magyarországon rend van

A SafeConsume üzenete az I. Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából
2019. június 7, péntek

A SafeConsume üzenete az I. Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály
2019. június 6, csütörtök

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály