Október elején a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége szikleveles és 180 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
A legfejlettebb egyedek nagysága Győr-Moson-Sopron megyében közel 200 cm, Zala megyében 200 cm-t meghaladó. Országszerte a végéhez közelít a parlagfű virágzása, a pollent szóró parlagfüvek aránya és a pollenszórás mértéke nagy arányban lecsökkent. A főhajtáson a fő virágzati tengely hossza többnyire 5-40 cm közötti. A parlagfüvek túlnyomó többsége elvirágzott, szinte már csak az újrasarjadt, és a későn kelt egyedeknél figyelhető meg virágzás. Az egész országban a termésfejlődés és a termések érése az uralkodó fejlettség és az érett magvaikat szóró egyedek száma is egyre nő. A pollenszóródás csúcsidőszaka már lezajlott, sok helyen a parlagfű pollenkoncentrációja a levegőben közepes-alacsony szintre csökkent. Az időjárási viszonyok hatására a növényeken már az elhalás jelei is mutatkoznak lombhullás, elszíneződés formájában.
A szeptember végi – október eleji időszakot enyhe őszi időjárás jellemezte, továbbá nagy hőingás a nappali maximum és éjszakai minimum hőmérsékletek között. Beköszöntöttek az első hajnali fagyok, ám nappal még gyakran a nyári melegre emlékeztető hőmérsékletekig melegedett az idő. Az őszre jellemző lehűlés csak nagyon lassú fokozatossággal mutatkozott meg. Számottevő csapadék az ország területére továbbra sem érkezett, rendkívüli aszály uralkodik. A továbbra is száraz talajállapot a lecsökkent hőmérsékleti értékekkel párosulva már nem kedvező a parlagfű csírázásához.
A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, tarlóhántások, valamint a vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel fertőzött területek nagysága jelentősen csökkent.
A nyári betakarítású kultúrnövények tarlóinak parlagfűvel való fertőzöttsége általában alacsony vagy gyenge, ritkábban fordulnak elő erősebben fertőzött területrészek. Az aszály miatt a parlagfű csírázása a legtöbb tarlón elenyésző mértékben volt jellemző. A termelők többsége kiemelt figyelmet fordított a tarlóhántás mielőbbi elvégzésére, ahol a talaj azt lehetővé tette. Nagyon sok területen viszont a száraz talajállapotok miatt a mechanikai művelést nem tudták jó minőségben végrehajtani, ezért a gazdálkodók a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást és nagyobb arányban végeztek gyomirtó szeres tarlókezelést. A fertőzött gabonatarlókon legnagyobb arányban a termésfejlődésben és termésérésben lévő egyedek jellemzők. Az őszi káposztarepce vetése zajlik vagy helyenként befejeződött azokban a térségekben, amelyek talajviszonyai alkalmasak a munka elvégzésére, de az ország nagy részén nagyon nagy mértékben akadályozzák ezt a száraz viszonyok. Sok helyen, ahol elvetésre került a kultúrnövény, a csírázás akadályozott. Ahol kikelt a repce, ott a szikleveles és 6 leveles állapot közötti fejlettség jellemző. Ahol lehetséges, az őszi gabonák magágy-előkészítése zajlik, helyenként a vetés is megkezdődött, azonban hazánk döntő részén a száraz talajállapotok nem kedvezőek a munka megfelelő minőségben való végrehajtásához.
A napraforgó betakarítása a végéhez közeledik az országban, több megyében már be is fejeződött. A még lábon álló növények többnyire barnaérés - növényszáradás fejlettségűek. A napraforgó magassága alacsonyabban alakult a korábbi években jellemzőnél, valamint az alsó levelek száradása is sok helyen korábban megtörtént. A napraforgó a kukoricánál jobban bírta az aszályt, de általában a zöld tömegének nagy részét hamar elvesztette. A nyár során többször jelentkező, valamint jelenleg is tartó rendkívüli aszály következményeként sok napraforgótáblán a levelek súlyos száradása következett be, továbbá sok területen a kaszatképződés is sérült. Az aszály által legjobban sújtott térségekben kényszerérés következett be. A gyomirtás a legtöbb helyen sikeres volt, a parlagfű ellen hatékonynak bizonyult, az állományokban, valamint a tarlókon a parlagfűfertőzés nem jelentős, valamint a rendkívül száraz körülmények sem kedveztek a további térnyerésének. A napraforgó területeken parlagfű elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, tőhiányos állományokban, táblaszéleken, táblaszegélyeken, forgókban és műtárgyak mentén fordul elő jelentősebb mennyiségben. A még be nem takarított fertőzött területeken jellemző már, hogy a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A napraforgó állományszárítására az átlagosnál jóval kisebb területen volt szükség, mivel a növények nagy arányban leszáradtak.
A kukoricaállományok betakarítása folyamatban van, a megyék többségében már a végéhez közeledik. Azokon a táblákon, ahol folyamatban van a betakarítás, a növény teljesérés-növényszáradás állapotban található meg. Az állományok többnyire parlagfűmentesek vagy a parlagfű csak kis mennyiségben, elvétve található meg bennük. Jelentősebb parlagfűfertőzés elsősorban a sikertelenül gyomirtott táblarészeken, a táblaszéleken, táblaszegélyeken, a forgókban és a műtárgyak mentén fordul elő. A hosszú ideig tartó rendkívüli aszály nagyon súlyos károkat okozott a kukoricanövényeken az ország nagy részén. Az állományok alacsonyabbak az átlagosnál. A levelek nagymértékben leszáradtak, cső a növények egy részénél nem is képződött. A hosszú szárazság miatt a növények egy része szinte teljes mértékben elszáradt. Az Alföldön a legszárazabb térségekben, öntözés nélkül az állományok sok területen gyakorlatilag elszáradtak, felsültek, a csőképződés elmaradt. Sok területen kényszerültek a gazdálkodók a silózással történő kényszerbetakarításra. Mostanra a szemes kukorica betakarításával a parlagfű is megsemmisül.
Az ültetvényekben a parlagfűfertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg, így változatos képet mutat. A kémiai gyomirtást, a kaszálásokat vagy mechanikai sorközműveléseket többnyire elvégezték. Több gazdálkodó sorközművelést végzett míg kellő mennyiségű nedvesség volt a talajban, de a nyár legnagyobb részében a talajállapotok ezt nem tették lehetővé. Amelyik ültetvényben a gyomirtást megfelelően elvégezték, ott parlagfű nem vagy alig található, ám az elhanyagolt ültetvényekben és a friss telepítésekben helyenként nagyobb számban van jelen. A rendkívül száraz körülmények nem kedveztek a parlagfű térnyerésének az ültetvényekben sem, a gyomnövények többsége a legtöbb ültetvényben kisült.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A ruderális területeken országszerte változatos képet mutat a parlagfű fejlettsége. Általában a ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és legfejlettebb parlagfüvek, amelyeknél is a termésfejlődés és a termések érése a jellemző fejlettség. Október elejére a parlagfű csírázása a legtöbb területen jelentősen visszaesett vagy megszűnt. A csapadékszegény és hűvös tavaszi időjárás, valamint a nyár során jellemző száraz talajállapotok miatt a parlagfű kisebb borítottsággal van jelen. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.
Szeptember második felében a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége 8 leveles és 180 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
Tovább >Szeptember elején a parlagfüvek fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A növények fejlettsége szikleveles és 160 cm-es nagyság közötti, ám a növényméret és az elágazások száma sok helyen elmarad az eddigi években jellemzőtől.
Tovább >A Nébih mint a növényvédőszerek engedélyezésére kijelölt hatóság Magyarországon, prioritásként kezeli, hogy a kisebb területet elfoglaló, úgynevezett kiskultúrák termesztése is biztonságos, kiszámítható és jövedelmező legyen. A munka különböző szakmai szervezetekkel: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Növényvédelmi Szövetség, FruitVeb, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint növényvédőszer gyártókkal szorosan együttműködve folyik. Célja, hogy a szükséghelyzeti engedélyek helyett a már forgalmazási és felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédőszer készítmények elérhetőek legyenek a különböző kiskultúrák termesztése során is.
A Kiskultúrás munkacsoport összetett tevékenységet végez, amely során a NAK összegyűjti a hazai kiskultúrás növénytermesztés szempontjából fontos igényeket, melyeket a Nébih szakértői megvizsgálnak. Amennyiben a rendelkezésre álló dokumentáció alapján a szakértők által elvégzett kockázatértékelés sikeres, a forgalmazási és felhasználási engedéllyel rendelkező növényvédőszer készítmények engedélyokiratába bekerül az adott kiskultúrára vonatkozó növénytermesztési technológia.
Az idei évben szeptember közepéig mintegy 398 új kiskultúra felhasználás vált elérhetővé a növénytermesztési szakemberek és a gazdálkodók számára. A Nébih 13 új növényvédőszer készítmény forgalmazási és felhasználási engedélyokiratában 148 kiskultúra technológiát is beépített, továbbá 32 már engedélyokirattal rendelkező készítmény esetében 250 kiskultúrára vonatkozó felhasználásra is megtörtént az engedélyokiratok kiterjesztése.
A 2026 évi kiskultúrás engedélyokirat kiterjesztések és az új engedélyek részletesen a Nébih portálon elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/kiskulturas-engedelyek
Szükséghelyzeti engedélyt adott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Karate Zeon 5 CS, Decis Forte, Lamdex Extra rovarölő szerek és az Oroganic gomba-, rovar- és atkaölő szer kijuttatására. Az engedélyek célja, hogy elősegítse a pöttyös lámpahordó-kabóca elleni hatékony védekezést. A készítmények 2026. október 9. és 2027. február 5. között felhasználhatóak országosan, mezőgazdasági és kertészeti kultúrákban, közterületeken és házi kertekben földi permetezéssel történő kijuttatással.
Tovább >Az elmúlt 30 napban Európában összesen 3 baromfitartó gazdaságban, 4 fogságban tartott madarakat tartó létesítményből és 36 vadmadárból mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Tovább >Az alábbiakban foglaljuk össze a fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó főbb tudnivalókat.
Frissítve: 2024.11.27.
A fogságban tartott madarak szállításának, utaztatásának, összefoglaló néven mozgatásának feltételeit alapvetően az alábbi Európai Uniós jogszabályok határozzák meg:
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet)
A rendelet azonban 2026. április 21-ig továbbra is alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgása tekintetében.
• A Bizottság (EU) 2021/1938 végrehajtási rendelete a kedvtelésből tartott madarak valamely területről vagy harmadik országból valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgásához szükséges azonosító okmány mintájának megállapításáról és a 2007/25/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
• a bizottság (EU) 2021/1933 felhatalmazáson alapuló rendelete az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kedvtelésből tartott madarak valamely területről vagy harmadik országból valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről
• A Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról
Fogalommeghatározások:
Fogságban tartott madár: a 2016/429/EU rendelet alapján bármely olyan madár, amely nem baromfi, és
• a következőkben leírtaktól eltérő okból tartják fogságban:
o hús; étkezési tojás; más termékek; szárnyasvad-állomány utánpótlása; és az ezen típusú termelések céljából nevelt madarak tenyésztése beleértve a bemutatók, kiállítások, gyorsasági és egyéb versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából tartott madarakat.
Kedvtelésből tartott állat: a 2016/429/EU rendelet I. mellékletében felsorolt fajokhoz tartozó olyan tartott állat, amelyet magán-, nem pedig kereskedelmi célból tartanak.
Madarak esetében: a tyúktól, pulykától, gyöngytyúktól, kacsától, libától, fürjtől, galambtól, fácántól, fogolytól és a laposmellű futómadártól (Ratitae) különböző madárfajok egyedei.
Nem kereskedelmi célú állatszállítás: kedvtelésből tartott állatok tulajdonosuk mozgását kísérő mozgatása, mely nem irányul sem a kedvtelésből tartott állat eladására, sem pedig az a feletti tulajdonjog átruházására. Az állatok darabszáma nem haladja meg az ötöt.
Amennyiben az állat mozgatása nem irányul annak eladására, sem pedig az a feletti tulajdonjog egyéb formában történő átruházására, továbbá az állat tulajdonosának mozgásával összefüggésben valósul meg, úgy a szállítás nem-kereskedelminek minősül.
Kereskedelmi célú mozgatás az Európai Unión belül
A madarak és szaporítóanyagaik bizonyos kategóriáinak tagállamok közötti mozgatásához fogságban tartott madarak esetében a 2021/403/EU rendelet I. melléklet 21. fejezetében meghatározottak szerinti CAPTIVE-BIRDS-INTRA állategészségügyi bizonyítványminta szükséges.
A bizonyítványnak tartalmaznia kell a származási országra, a rendeltetési helyre és a létesítményben lévő állatok azonosítására vonatkozó alapvető információkat.
A származási ország hatósági állatorvosának alá kell írnia a hatósági egészségügyi bizonyítványt, hogy tanúsítsa, hogy a bizonyítványban szereplő valamennyi vonatkozó feltétel teljesül. A bizonyítványnak kísérnie kell az állatokat mozgatás során.
CITES engedélyköteles faj esetén a feltételek a https://www.cites.hu/hu/szabalyozas/eu-szabalyozas/behozatal-az-eu-ba oldalon találhatók.
Nem kereskedelmi célú mozgatás az Európai Unión belül
Definíció
Amennyiben az adott szállítani kívánt állatfaj beletartozik az (EU) 2016/429 Állategészségügyi kerettörvény definíciója alapján a kedvtelésből tartott állatok kategóriájába (lásd fent), lehetőség van azok nem kereskedelmi célú mozgatása, amennyiben teljesülnek az általános nem-kereskedelmi feltételek.
Állategészségügyi bizonyítvány
A kedvtelésből tartott madarak Európai Uniós tagállamok között megvalósuló szállításakor nincs szükség állategészségügyi bizonyítványra. Tagállamok közötti szállításra nem vonatkoznak korlátozások, feltéve, hogy a származási hely nem tartozik az adott fajhoz tartozó állatokra vonatkozó állat-egészségügyi intézkedések hatálya alá.
Egyedi jelölés
Általános szabályként a madarakat alfanumerikus kódot tartalmazó, tartós, nem eltávolítható, olvasható egyedi jelöléssel kell ellátni.
Az egyes fajok sajátosságait figyelembe véve az állatot úgy kell azonosítani, hogy az állat és gazdája között kapcsolatot lehessen létesíteni. Amennyiben alkalmazható az adott faj tekintetében, mikrochip használata is elfogadott. A mikrochipnek meg kell felelnie a kutyák és macskák esetében alkalmazott mikrochipekre vonatkozó előírásoknak, ellenkező esetben a tulajdonosnak a leolvasásra megfelelő mikrochip leolvasót kell magánál tartania.
Azonosító dokumentum
Ezen felül szükség van egy azonosságot igazoló dokumentumra, amely igazolja a tulajdonos és az állat közötti kapcsolatot.
Fontos, hogy a dokumentumban szerepeljen az állat tulajdonosa és az állat leírása (faj, fajta, ivar, szín, méret, súly, kor).
Ez lehet például: az állatkereskedés nyugtája, ahol az állatot vásárolták, vagy az állatorvostól kapott nyugta, ha az tartalmazza a vonatkozó információkat, adásvételi szerződés, vagy más megfelelő, nem a tulajdonos által kiállított igazolás.
CITES
Azon madarak behozatalára, tartására, kereskedelmére, melyek szerepelnek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló (CITES https://cites.org/eng) egyezmény függelékeiben (https://www.cites.hu/hu/fajkereso), illetve az EU-ban történő átültetéshez alkalmazott 338/97/EK rendelet valamelyik mellékletében, az állategészségügyi előírások mellett további feltételek is vonatkoznak. A CITES besorolással kapcsolatos kérdésekkel az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztálya foglalkozik: cites@am.gov.hu
Kereskedelmi célú mozgatás harmadik országból
Állatoknak és azok szaporítóanyagainak a harmadik országokból történő behozatala kizárólag Európai Uniós szinten harmonizált jogszabályok alapján lehetséges.
Ezek az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020/692 felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendelet ,valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról szóló, 2021/404 Bizottsági végrehajtási rendelet VI. MELLÉKLET, A SZAKASZ.
Kereskedelmi célú mozgatás esetében a fenti jogszabályok kimondják, hogy meghatározott fajú állatokat és szaporítóanyagaikat (köztük a papagájalakúak) csak az EU importra jogosult országok jegyzékében szereplő országokból lehet behozni.
A madarak és szaporítóanyagaik bizonyos kategóriáinak Unióba történő beléptetéséhez fogságban tartott madarak esetében a 2021/403/EU rendelet II. melléklet 34. fejezetében meghatározottak szerinti CAPTIVE-BIRDS állategészségügyi bizonyítványminta szükséges.
Nem kereskedelmi célú mozgatás harmadik országból
Jogszabályi háttér:
hatályon kívül helyezte az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állat-egészségügyi vonatkozású jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("állat-egészségügyi törvény"). Időpont: 2021. április 21.
A rendelet azonban 2026. április 21-ig továbbra is alkalmazandó a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgása tekintetében.
Az utazókat kísérő kedvtelésből tartott madarak Unióba történő belépésére vonatkozó követelmények:
(már nem hatályos: - A Bizottság 2007/25/EK határozata a magas patogenitású madárinfluenzával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a tulajdonosaikat kísérő kedvtelésből tartott madarak Közösségbe történő szállításáról.)
Amennyiben a madárfaj megfelel a 2016/429/EU rendelet I. mellékletében meghatározott „kedvtelésből tartott állat” definíciónak, így a mozgatása nem kereskedelmi mozgatásnak is minősülhet a 2021/1938/EU rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
• A kedvtelésből tartott madarak harmadik országból valamely tagállamba történő, nem kereskedelmi célú mozgására csak azonosító okmány kíséretében kerülhet sor. Ennek mintáját a 2021/1938/EU rendelet 2. cikke határozza meg.
• A tulajdonos vagy feljogosított személy általi írásbeli nyilatkozat, amely igazolja, hogy a kedvtelésből tartott állat Unióba történő mozgása nem kereskedelmi célú mozgás. Ennek mintáját szintén a 2021/1938/EU rendelet mellékletének 2. része tartalmazza.
• Továbbá a kedvtelésből tartott madara(ka)t kísérnie kell egy, hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi bizonyítványnak, melynek mintáját a 2021/1938/EU rendelet mellékletének 1. része tartalmazza.
- A kedvtelésből tartott madárként szállítható madarak maximális száma 5 db ((EU) 2021/1933 1. cikk).
- A kedvtelésből tartott madarak jelölése: Általános szabályként a madarakat alfanumerikus kódot tartalmazó, tartós, nem eltávolítható, olvasható egyedi jelöléssel kell ellátni.
- A kedvtelésből tartott madarakat az (EU) 2021/1938 rendelet mellékletének I. részében szereplő mintának megfelelő egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.
- Az állatorvosi bizonyítványt a küldő harmadik ország hatósági állatorvosának vagy egy meghatalmazott állatorvosnak kell kiállítania, és azt a harmadik ország illetékes hatóságának utólag jóvá kell hagynia.
- Az állatorvosi bizonyítványt az (EU) 2021/1938 rendelet mellékletének II. részében szereplő mintának megfelelő tulajdonosi nyilatkozat egészíti ki.
- A kedvtelésből tartott madarak feladásának harmadik országának az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) tagjának kell lennie. (https://www.oecd.org/gov/regulatory-policy/OIE%20profile.pdf)
A kedvtelésből tartott madaraknak meg kell felelniük az alábbi feltételek egyikének:
ÉS
ALTERNATÍVA
- 30 napos, a behozatalt követő karantént írnak elő, amelyet a rendeltetési tagállamban, engedélyezett létesítményekben kell végrehajtani.
- Abban az esetben, ha a kedvtelésből tartott madarak a behozatalt követő 30 napos karanténnak esnek alá, a tulajdonosok nyilatkozatában fel kell tüntetni a jóváhagyott karanténközpontot.
- A kedvtelésből tartott madaraknak kizárólag az “utazási belépési pontokon” (Travellers’ points of entry) keresztül szabad belépniük az Unióba.
Az utazási beléptetési pontok (Travellers’ points of entry) listája
https://ec.europa.eu/food/animals/movement-pets/travellers-points-entry_en
Az ellenőrzéseket az egyes tagállamok kijelölt illetékes hatóságai (vámtisztviselők vagy állatorvosok) végzik az utazási beléptetési pontokon (Travellers’ points of entry).
Amennyiben az illetékes hatóság ellenőrzései során kiderül, hogy a kedvtelésből tartott madár nem felel meg az Unióba történő belépésre, az illetékes hatóság az 576/2013/EU rendelet 35. cikkében meghatározott elveket alkalmazza:
További információk a CITES-szel kapcsolatban:
https://www.cites.hu/hu/szabalyozas/hazai-szabalyozas/bejelentesi-kotelezettseg
https://www.cites.hu/hu/szabalyozas/hazai-szabalyozas/szarmazasi-igazolas
https://www.cites.hu/hu/szabalyozas/hazai-szabalyozas/jelolesi-eloirasok
https://www.cites.hu/hu/szabalyozas/hazai-szabalyozas/hatosagok
