Bejelentés-kötelezett károsítók
<p>A bejelentés-kötelezett károsítók körét a 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 1. melléklet A rész 1 szakasza (1./A/I.), 2. melléklet A rész 1 szakasza (2./A/I.) továbbá az EU szükséghelyzeti határozatok tartalmazzák.</p>
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Jelölési rendelet) rögzíti az élelmiszerek általános jelölési szabályait, a kötelezően feltüntetendő adatokat.
A Jelölési rendelet 2. cikk (2) bekezdés a), i) és j) pontja az alábbi fogalmakat fekteti le:
„2. cikk (2)
a) „élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatás”: valamely élelmiszerre vonatkozó, a címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ;
…..
i) „címke”: valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt mindenfajta felirat, jelölés, jel, kép vagy más leíró jellegű anyag;
j) „jelölés”: élelmiszerre vonatkozó bármilyen szöveg, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;”.
A Jelölési rendelet 6. cikke szerint alapkövetelmény, hogy „a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelő, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie.”.
A Jelölési rendelet tisztességes tájékoztatásról szóló 7. cikke többek között kimondja, hogy:
„(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen:
a) az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében;
......
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie.
......
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdést az alábbiakra is alkalmazni kell:
a) reklámozás;
b) az élelmiszerek megjelenítése, különösen formájuk, megjelenésük vagy csomagolásuk, a használt csomagolóanyagok, elrendezésük módja és kiállításuk kellékei.”.
A felelősséggel kapcsolatban a Jelölési rendelet 8. cikk az alábbiakat mondja ki:
„(1) Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák, vagy ha ez a vállalkozó nem letelepedett az Unió területén, akkor az élelmiszert az uniós piacra behozó importőr.
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos információkért felelős élelmiszer-vállalkozónak biztosítania kell, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás feltüntetése és pontossága megfeleljen az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak és a vonatkozó nemzeti előírásoknak.
......
(4) Az élelmiszer-vállalkozók az ellenőrzésük alá tartozó vállalkozásokban nem módosíthatják az élelmiszereket kísérő információkat, amennyiben ez a módosítás megtévesztené a végső fogyasztót, vagy más módon csökkentené a fogyasztóvédelem szintjét, valamint a végső fogyasztó lehetőségét arra, hogy megalapozottan választhasson. Az élelmiszer-vállalkozók felelősek az élelmiszereket kísérő információkban általuk tett bármilyen változtatásokért.”.
A Jelölési rendelet 9. cikke meghatározza a kötelező adatok felsorolását, amelynek (1) bekezdés h) pontja értelmében kötelező feltüntetendő adat:
„„h) a 8. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer-vállalkozás neve vagy cégneve és címe;”.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklet 15. pont szerint:
„15. élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék – kivéve az alaptermék – előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike;”.
Az állati eredetű élelmiszerek esetében az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk előírja az állategészségügyi és azonosító jelölés alkalmazásnak feltételeit, mely szerint az engedélyköteles létesítményben kezelt termék csak azonosító jelöléssel (ovális jelöléssel) hozható forgalomba. Az azonosító jelölés formai és alkalmazási követelményeit a rendelet II. mellékletének I. szakasza határozza meg.
A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló (EU) 2025/40 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: PPWR) fenntarthatósági és jelölési követelményeket állapít meg a csomagolásra, beleértve a gyártást, a felhasználást és a hulladékgazdálkodást.
A csomagolás előállítójának meghatározása
A PPWR 3. cikke részletezi a szabályozás alkalmazása során használt fogalmakat, amelynek (1) bekezdés 13. pontja szerint:
„13. „előállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő; azonban:
a) a b) pontra is figyelemmel, amennyiben egy természetes vagy jogi személy csomagolást vagy csomagolt terméket a saját neve vagy védjegye alatt terveztet vagy gyártat – függetlenül attól, hogy a csomagoláson vagy a csomagolt terméken bármely egyéb védjegy is látható-e –, az „előállító” az említett természetes vagy jogi személy;
b) amennyiben a csomagolást vagy a csomagolt terméket a saját neve vagy védjegye alatt terveztető vagy gyártató természetes vagy jogi személy a mikrovállalkozásnak a 2003/361/EK ajánlás 2025. február 11-én alkalmazandó változatában foglalt fogalommeghatározása alá tartozik, és azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a csomagolást a saját neve vagy védjegye alatt terveztető vagy gyártató természetes vagy jogi személy számára leszállítja, ugyanazon tagállamban található, az „előállító” a csomagolást leszállító természetes vagy jogi személy;”.
A PPWR végrehajtásának támogatására készült, az alábbi linken elérhető útmutató (a továbbiakban: Útmutató) részletes segítséget nyújt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=PI_COM%3AC%282026%293702&qid=1780906186144.
Az Útmutatóban szereplő bizottsági értelmezés szerint: „Az előállító az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely csomagolást vagy csomagolt terméket állít elő. Nem feltétlenül az a természetes vagy jogi személy, amely fizikailag előállítja a csomagolást. Két elemet kell figyelembe venni: 1. a csomagolás tervezésében vagy előállításában betöltött szerepre vonatkozó kritériumot és 2. a védjegyre vagy a márkaépítésre vonatkozó kritériumot. Ha a csomagoláson vagy a csomagolt terméken szerepel egy bizonyos név vagy védjegy, feltételezhető, hogy e név vagy védjegy jogosultja a 3. cikk (1) bekezdése 13. pontjának a) alpontja értelmében vett „előállító”, mivel a beszállítóival fennálló szerződéses jogviszonyban meghatározó befolyással rendelkezik, és így a csomagolás jellemzőit is meghatározhatja. Az előállító fogalommeghatározásának megfogalmazása azt jelzi, hogy mindig csak egy előállító van a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet értelmében vett ellátási láncban.
…….
A 21. cikkben meghatározott feltételek mellett az importőrök és a forgalmazók e rendelet alkalmazásában előállítónak tekinthetők. Erre akkor kerül sor, ha a saját nevük vagy védjegyük alatt hoznak forgalomba csomagolást, vagy olyan módon módosítják a már forgalomba hozott csomagolást, amely befolyásolhatja az e rendelet vonatkozó követelményeinek való megfelelést.
……
Ha a csomagoláson nem szerepel kereskedelmi név vagy márkanév, akkor az „előállító” lehet a beszállító (azaz az a személy, aki a csomagolást ténylegesen előállítja) vagy az a személy, aki a csomagolt termékeket forgalomba hozza. A döntő kritérium az, hogy ki rendeli meg a csomagolást, és ki dönt a csomagolásra vonatkozó tervezési előírásokról.”
A PPWR 15. cikke sorolja fel az előállítók kötelezettségeit, melynek (5)-(7) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
„(5) Az előállítóknak biztosítaniuk kell, hogy a csomagoláson típus-, tétel- vagy sorozatszámot, vagy más, az azonosítását lehetővé tévő elemet helyezzenek el, illetve ha a csomagolás mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információk a csomagolt terméket kísérő dokumentumban szerepeljenek.
(6) Az előállítóknak a csomagoláson vagy egy QR-kódon vagy más adathordozón fel kell tüntetniük a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és a postai címüket, illetve – amennyiben van ilyen – azon elektronikus kommunikációs eszközt, amelyen, illetve amellyel kapcsolatba lehet lépni velük. Amennyiben ez nem lehetséges, a kért információkat a 12. cikk (1), (2), (4) vagy (5) bekezdésében említett QR-kódon vagy más típusú szabványosított, nyílt, digitális adathordozón vagy a csomagolt terméket kísérő dokumentumban megadott információk között kell rendelkezésre bocsátani. Postai címként egyetlen kapcsolattartási címet kell megadni, amelyen az előállító elérhető.
(7) Az előállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az (5) és a (6) bekezdés szerint megadott információk egyértelműek, érthetőek és olvashatóak legyenek, valamint, hogy azok ne helyettesítsék, vagy ne takarják el a csomagolt termék címkézésére vonatkozó más uniós jogszabályok által előírt információkat, se nem legyenek azokkal összetéveszthetők.”
A csomagolás gyártójának meghatározása a PPWR 3. cikk (1) bekezdés 15. pontja szerint:
„15. „gyártó”: bármely előállító, importőr vagy forgalmazó, akire vagy amelyre – az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül, ideértve a távollevők között kötött szerződéseket is – a következők valamelyike alkalmazható:
a) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és az említett tagállam területéről és ugyanazon területen első alkalommal forgalmaz szállítási csomagolást, eladáshelyi csomagolást vagy elsődleges termelés csomagolását, akár egyszer használatos csomagolásként, akár újrahasználható csomagolásként; vagy
b) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és az említett tagállam területéről és ugyanazon területen első alkalommal forgalmaz az a) pontban említettektől eltérő csomagolásba csomagolt termékeket; vagy
c) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban vagy harmadik országban letelepedett, és egy másik tagállam területén első alkalommal forgalmaz közvetlenül végfelhasználók számára szállítási csomagolást, eladáshelyi csomagolást vagy elsődleges termelés csomagolását, akár egyszer használatos csomagolásként, akár újrahasználható csomagolásként; vagy
d) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban vagy harmadik országban letelepedett, és egy másik tagállam területén első alkalommal forgalmaz közvetlenül végfelhasználók számára a c) pontban említettektől eltérő csomagolásba csomagolt termékeket; vagy
e) az előállító, importőr vagy forgalmazó valamely tagállamban letelepedett, és csomagolt termékeket nem végfelhasználóként kicsomagol, kivéve, ha egy másik személy az a), a b), a c) vagy a d) pontban meghatározottak szerinti gyártó;”
A Bizottság értelmezése az Útmutató szerint:
„A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet különböző célokból határozza meg a gyártókat és az előállítókat. A gyártó felel a csomagolási hulladék gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos költségek megfizetéséért az adott tagállamban (45. cikk (1) bekezdés). E célból a gyártónak nyilvántartásba kell vetetnie magát és jelentést kell tennie a 44. cikkben meghatározott illetékes nemzeti hatóságoknak, továbbá meg kell fizetnie a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat abban a tagállamban, ahol a csomagolás várhatóan hulladékká válik. Ha a díjakat egy tagállamban megfizetik, és ezt követően a forgalmazó a csomagolást első alkalommal bocsátja rendelkezésre egy másik tagállam területén, a díjakat vissza kell téríteni. Az előállítónak azonban biztosítania kell, hogy a csomagolás megfeleljen az 5–12. cikkben meghatározott fenntarthatósági és címkézési követelményeknek a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, mielőtt első alkalommal forgalmazná az uniós piacon. Az EU-ban csak egy előállító lehet (lásd a fenti 3. szakaszt).”
Az Útmutató az előállító és a gyártó vonatkozásában a következő meghatározást adja:
| Előállító | Gyártó | |
| Meghatározás | A csomagolás vagy a csomagolt termék előállítói. A fentiek szerint nem a csomagolást gyártó személy, hanem az, aki „[megrendeli] a csomagolást, és [aki] dönt a csomagolásra vonatkozó tervezési előírásokról”. Mentesség a márkatulajdonosoknak, amennyiben mikrovállalkozásról van szó, és a csomagolást leszállító személy ugyanabban a tagállamban található. |
Minden olyan előállító, importőr vagy forgalmazó, amely a csomagolást vagy a csomagolt termékeket első alkalommal forgalmazza abban a tagállamban, ahol jelen van, vagy közvetlenül egy másik tagállam végfelhasználói számára. |
PPWR megjelenését követő gyakorlati kérdéseket tartalmazó dokumentum az alábbi linken érhető el.
https://environment.ec.europa.eu/publications/faq-packaging-and-packaging-waste-regulation-ppwr_en
A fent hivatkozott jogszabályokat összegezve álláspontunk az alábbi:
Az élelmiszerek jelölése a fogyasztók egyértelmű tájékoztatását szolgálja, ennek érdekében pedig a Jelölési rendeletben foglalt követelmények szerint kell az élelmiszerek csomagolásán lévő információkat feltüntetni. A Jelölési rendelet nem nevesíti, hogy előállítót, gyártót, vagy forgalmazót kell feltüntetni, mivel azt mondja ki, hogy annak a felelős élelmiszer-vállalkozónak a feltüntetése a kötelező, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák.
Az „előállító” vagy a „gyártó” fogalma az élelmiszer jelölésén az élelmiszer előállítóját jelenti a fogyasztó szempontjából.
Amennyiben az élelmiszer jelölésén előállítóként vagy gyártóként nem a termék valós előállítója van feltüntetve, az a fogyasztók megtévesztését jelenti.
A PPWR előírás ide vonatkozó részével kapcsolatban felhívjuk arra a figyelmet, hogy a PPWR valóban előír kötelezettséget az előállító feltüntetésére, de ennek célja nem a fogyasztók tájékoztatása, éppen ezért és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a jogalkotó megfogalmazott alternatív feltüntetési lehetőségeket, így ez lehet QR-kód, vagy más adathordozó, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akár a kísérő dokumentációban is fel lehet tüntetni.
Külön felhívjuk a figyelmet a PPWR 15. cikk (7) bekezdésére, mely kimondja, hogy a csomagolt termék címkézésére vonatkozó más uniós jogszabályok által előírt információkat (pl. Jelölési rendelet) a PPWR előírása miatt nem lehet helyettesíteni és azok nem lehetnek velük összetéveszthetőek.
Ezek alapján álláspontunk az, hogy a PPWR szerinti azonosítási kötelezettséget az élelmiszer-vállalkozások ne az élelmiszer csomagolásán megjelenő információval teljesítsék, hanem az előírásban is felsorolt egyéb lehetőségek használatával oly módon, hogy amennyiben az mégis elérhető válik a fogyasztók számára (esetleg weboldalon történő feltüntetés esetén), az ne tévessze meg őket.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben nem szerepel jogértelmezés kiadására vonatkozó felhatalmazás, ezért a fentiekben leírtak kizárólag szakmai álláspontnak tekinthetők, amelyeknek jogi kötelező ereje nincs, tehát arra bíróság, vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet.
A felelős élelmiszer- és étrend-kiegészítő gyártók számára sokszor nehézségként merül fel, hogy a növényi alapanyagok és kivonatok, melyek jelenleg uniós szinten nem szabályozottak, milyen tisztasági, minőségi és biztonsági paramétereknek feleljenek meg. Mivel a termékért a gyártó a felelős, neki kell minden adatot összevetve dönteni arról, hogy egy alapanyagot végül felhasznál vagy nem a termékében. Ebben a döntési folyamatban szeretnénk segítséget nyújtani a vállalkozásnak az alábbi, adatbázisokat, útmutatókat, segédanyagokat tartalmazó összefoglaló anyaggal.
Tovább >A kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer-termelést, -előállítást és -értékesítést a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló rendelet szabályozza.
Tovább >A felelős élelmiszer- és étrend-kiegészítő gyártók számára sokszor nehézségként merül fel, hogy a növényi alapanyagok és kivonatok, melyek jelenleg uniós szinten nem szabályozottak, milyen tisztasági, minőségi és biztonsági paramétereknek feleljenek meg. Mivel a termékért a gyártó a felelős, neki kell minden adatot összevetve dönteni arról, hogy egy alapanyagot végül felhasznál vagy nem a termékében. Ebben a döntési folyamatban szeretnénk segítséget nyújtani a vállalkozásnak az alábbi, adatbázisokat, útmutatókat, segédanyagokat tartalmazó összefoglaló anyaggal.
Tehát az alábbiakban összegyűjtve megtalálhatóak azok az oldalak, adatbázisok, melyek segíthetnek egy-egy anyag kockázatértékelésében:
A fenti Európai Unió (EU) gyógynövénymonográfiája (korábban közösségi gyógynövénymonográfiaként volt ismert) a HMPC tudományos véleményét tartalmazza egy gyógyászati célra szánt növényi anyag és készítményeinek biztonságossági és hatékonysági adatairól. A HMPC értékeli az összes rendelkezésre álló információt, beleértve a nem klinikai és klinikai adatokat, valamint a dokumentált hosszú távú alkalmazást és tapasztalatokat az EU-ban. Az EU monográfiái minden szükséges információt tartalmaznak egy adott növényi anyagot vagy készítményt tartalmazó gyógyszer alkalmazásához: mire használják a növényi készítményt; kinek szánják a növényi készítményt; biztonsági információkat, például a nemkívánatos hatásokról és más gyógyszerekkel való kölcsönhatásokról.
Botanical Summary Report
https://www.efsa.europa.eu/en/microstrategy/botanical-summary-report
Az összefoglaló gyűjteményről bővebben az alábbi oldalon lehet olvasni:
https://www.efsa.europa.eu/en/data-report/compendium-botanicals
Az összefoglaló gyűjteményben szereplő adatok publikált tudományos cikkekből, eset- és kockázatértékelési jelentésekből származnak, egy külső tudományos jelentésben leírtak szerint.
A Gyűjtemény botanikai fajlistája olyan növényi anyagokat tartalmaz, amelyek legalább egy európai tagállamban negatív listán szerepelnek, vagy korlátozott felhasználásúak. Ha egy növényi faj nem szerepel a Gyűjteményben, az elsősorban azért van, mert egyik figyelembe vett listán sem szerepelt – nem azért, mert nem tartalmaz aggodalomra okot adó anyagot/anyagokat. Egy növényi faj hiánya a Gyűjteményből nem jelenti azt, hogy a faj mentes az emberi egészségre veszélyes vegyületektől. Hasonlóképpen, ha egy növény egy adott részét nem említik, ez nem jelenti azt, hogy az aggodalomra okot adó anyag/anyagok hiányoznak ebből a részből. A növényi anyagokat új élelmiszer státuszuktól függetlenül sorolják fel. Amikor egy növénynemzetség szerepelt az EFSA tudósai által megvizsgált listákon, de nem említettek fajt, a „spp.” rövidítést vették fel a Gyűjteménybe.
Az adatbázisban felsorolt botanikai fajok, mint minden növény, rengeteg természetes anyagot tartalmaznak. Bár ezek többsége tápértékkel rendelkezik és/vagy pozitív hatással van az egészségre és a jólétre, egyesek toxikusak lehetnek. Azon potenciálisan aggodalomra okot adó anyagok esetében az EFSA tudósai értékelték a tudományos szakirodalomban található in vitro és in vivo toxicitási adatokat, amennyiben rendelkezésre álltak, és ezeket belefoglalták az adatbázisba. Azokban az esetekben, amikor nem álltak rendelkezésre kísérleti adatok egy toxikológiai végpontra vonatkozóan, a Gyűjtemény in silico modellekből származó becsléseket tartalmaz, amelyek kvantitatív szerkezet-aktivitás összefüggések (QSAR) előrejelzésein alapulnak, hogy azonosítsák azokat az anyagokat, amelyeket tovább kell vizsgálni a lehetséges káros hatások kizárása érdekében.
Egy botanikai készítményben jelen lévő aggodalomra okot adó anyag nem feltétlenül jelenti azt, hogy az anyag egy botanikai készítményben is jelen van, és ha igen, akkor olyan koncentrációban, amely kockázatot jelent a fogyasztók egészségére. Ez nagymértékben függ a felhasznált növényi résztől, az előállítási módszertől és a felhasználási körülményektől. Egy botanikai faj vagy anyag felvétele a Gyűjteménybe nem feltétlenül tükrözi annak biztonságosságát.
A Gyűjtemény nem sorolja fel az adott növényi kivonatban jelen lévő összes bioaktív anyagot és azok lehetséges egészségügyi hatásait, és nem jelöli meg azokat a növényi kivonatokat vagy növényi anyagokat, amelyek takarmányként vagy takarmány-adalékanyagként történő felhasználás esetén az állategészségügyre nézve potenciálisan aggodalomra adhatnak okot. Ahol a szakirodalomban az állategészségügyre gyakorolt káros hatásokat találtak, azokat a Gyűjteményben közlik.
A Gyűjtemény nem foglalkozik a botanikai fajok, készítmények és anyagok közötti lehetséges szinergiákkal vagy antagonizmusokkal, illetve más termékekkel való lehetséges kölcsönhatásokkal, amelyeket figyelembe kellene venni biztonságosságuk értékelésekor, az EFSA Tudományos Bizottságának az étrend-kiegészítőkben összetevőként felhasználni kívánt botanikai anyagok és botanikai készítmények biztonsági értékeléséről szóló (felülvizsgálat alatt álló) iránymutatásában leírtak szerint.
A QSAR-előrejelzések táblázata tartalmazza a potenciálisan aggodalomra okot adó anyagok (azaz akut toxicitás, genotoxicitás, karcinogenitás, reprodukciós toxicitás és szisztémás toxicitás - hepatotoxicitás) számos végpontjának konszenzusos eredményeit, amelyeket VEGA, dán (Q)SAR adatbázis (dán) és TEST modellek generáltak.
VEGA: https://www.vegahub.eu/about-vegahub/
DÁN ADATBÁZIS: https://qsar.food.dtu.dk/
Az EFSA Botanikai Gyűjteményének frissített verziójára vonatkozó útmutató
Transformation and further development of the Compendium of Botanicals reported to contain naturally occurring substances of possible concern for human health when used in food and food supplements
Published: 30 April 2025
https://www.efsa.europa.eu/en/supporting/pub/en-9388
A Food Supplements Europe útmutatója növényi kivonatok követelményeire:
Food Supplements Europe- Quality of Botanical Preparations - Specific Recommendations for the Manufacturing of Botanical Preparations, Including Extracts as Food Supplements, October 2016
https://foodsupplementseurope.org/wp-content/themes/fse-theme/documents/publications-and-guidelines/qualityofbotanicalpreparations.pdf
ÚJ ÉLELMISZER STÁTUSZ IGAZOLÁS
Kérdésként merül fel az is, hogy milyen módon igazolhatja az aktív összetevő beszállítója, hogy az adott anyag (például növényi kivonat) nem minősül új élelmiszernek? Fontos, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozásnak kötelessége ellenőrizni, hogy az általa az EU-ban forgalomba hozni kívánt élelmiszer az új élelmiszerekről szóló rendelet hatálya alá tartozik-e. Ez fontos döntés, mivel ez határozza meg a különbséget az élelmiszer forgalomba hozatal előtti engedélyezése és a közvetlen piacra jutás között. Engedéllyel nem rendelkező új élelmiszer nem kerülhet a piacra, az élelmiszer-biztonsági problémának minősül, ha mégis forgalomba kerül. Ha egy élelmiszeripari vállalkozás nem biztos abban, hogy az általa forgalomba hozni kívánt élelmiszer vagy összetevő új élelmiszer státuszát illetően van néhány hasznos információforrás:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG AZ ENGEDÉLYEZETT ÚJÉLELMISZEREK UNIÓS LISTÁJA
o Az összes engedélyezett új élelmiszer szerepel az uniós listán.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32017R2470
https://food.ec.europa.eu/food-safety/novel-food_en
AZ UNIÓ ÚJ ÉLELMISZEREK KATALÓGUSA
o Az új élelmiszerek katalógusát az Európai Bizottság vezeti, és a nem hivatalos nyilvántartása az uniós szinten a különböző élelmiszerek és összetevők új élelmiszer-státuszával kapcsolatos következtetéseknek, amikor kérdések merülnek fel. Ha egy élelmiszer vagy összetevő nem szerepel a katalógusban, az azt jelenti, hogy nem foglalkoztak az új élelmiszer státuszával. Továbbá a katalógusban felsorolt élelmiszerek és összetevők új élelmiszer-státusát új, megbízható információk esetén módosítani lehet. Ezért az új élelmiszer státuszt az élelmiszeripari vállalkozásnak kell ellenőriznie.
https://food.ec.europa.eu/food-safety/novel-food/novel-food-status-catalogue_en
Kivonatok esetén fontos tudni, hogy amennyiben nincs feltüntetve az oldószer, úgy az vizes kivonatra vonatkozik, tehát amennyiben a kérdéses kivonat más oldószerrel került kivonásra, úgy arról ebben az esetben nincs információ, tovább kell folytatni az információ szerzést. Tehát az új élelmiszer fogalmával összhangban nem csak maga az anyag, vegyület jelenléte számít a katalógusban, hanem a kinyerés során alkalmazott technológia is.
A TAGÁLLAMOKKAL FOLYTATOTT 2015/2283 RENDELET 4. CIKK SZERINTI KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI
o Az új élelmiszerekről szóló rendelet 4. cikkével összhangban az élelmiszeripari vállalkozások konzultálhatnak azzal a tagállammal, ahol először kívánnak forgalomba hozni egy élelmiszert annak újszerűségéről. Az eredményeket feltöltik az EK új élelmiszerek katalógusába, de további részletek az Európai Bizottság honlapján találhatók.
A konzultációs eljárásra vonatkozó konkrét szabályokat jogszabály (a Bizottság (EU) 2018/456 végrehajtási rendelete) állapítja meg.
A címzett tagállamnak a konzultációs kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül döntenie kell az új élelmiszer státuszáról; ez azonban bizonyos körülmények között további négy hónappal meghosszabbítható. A címzett tagállam más tagállamokkal és a Bizottsággal is konzultálhat az új élelmiszer-státusról. A döntés meghozatalát és az élelmiszeripari vállalkozás tájékoztatását követően a Bizottság az Európai Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az új élelmiszer státuszt
https://food.ec.europa.eu/food-safety/novel-food/consultation-process-novel-food-status_en
A KÉRELMEK ÉS BEJELENTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA
o Az új élelmiszerek engedélyezésére irányuló valamennyi kérelem és bejelentés összefoglalója megtalálható az Európai Bizottság honlapján:
https://food.ec.europa.eu/food-safety/novel-food/authorisations/summary-applications-and-notifications_en
NÉBIH HONLAPJÁN SZEREPLŐ INFORMÁCIÓK:
http://portal.nebih.gov.hu/uj-elelmiszer
KIVONATOKRA VONATKOZÓ SPECIFIKÁCIÓK:
A gyártók számára sokszor kérdésként merül fel, hogy milyen adatokkal kell rendelkeznie egy növényi kivonatra, mint alapanyagra vonatkozó specifikációnak. Bár jogszabály ebben a kérdésben nem született még, a Food Supplements Europe útmutatója segítséget nyújt ehhez.
A specifikációnak fontos kiterjednie a növényi forrás, az extrakciós eljárás és minden lényeges kémiai, mikrobiológiai és fizikai paraméter részleteire. Amennyiben mérhető paramétereket adnak meg, azoknak fontos tartalmazniuk a célértéket és az elfogadható tartományt. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai paraméterek mellett meg kell adni azokat a vizsgálati módszereket is, amelyek alapján az értékeket meghatározták.
Az étrend-kiegészítők összetevőjeként felhasznált növényi kivonatokra vonatkozó valamennyi termékleírásban legalább a következőknek kellene szerepelniük:
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Jelölési rendelet) rögzíti az élelmiszerek általános jelölési szabályait, a kötelezően feltüntetendő adatokat.
Tovább >A kistermelői tevékenység keretében végzett élelmiszer-termelést, -előállítást és -értékesítést a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló rendelet szabályozza.
Tovább >Egyéb jelentős nem honos károsítók

|
Képek |
Magyar név Tudományos név |
Veszélyez- tetett növények köre |
Első hazai észlelés |
Jogszabályi hivatkozás |
![]() |
Paradicsom levélaknázómoly |
paradicsom |
2010 |
nem listás EPPO A2 |
|
Dióburok fúrólégy |
Lombosfák |
2012 |
7/2001 1/A/I. |
![]() |
Szelídgesztenye gubacsdarázs |
Szelídgesz- tenye | 2008 | 5/A/II. 7.1.a) |
<p>A bejelentés-kötelezett károsítók körét a 7/2001 (I.17.) FVM rendelet 1. melléklet A rész 1 szakasza (1./A/I.), 2. melléklet A rész 1 szakasza (2./A/I.) továbbá az EU szükséghelyzeti határozatok tartalmazzák.</p>
<p>2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).</p>