A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

2024. május 7, kedd

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Kedvezményezett:
ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Irányító hatóság:
KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, KÖZLEKEDÉSI, KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG - KÖRNYEZET ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAMOK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA

Fejlesztéssel érintett intézmény:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.

A projekt kezdő időpontja: 
I.  szakasz: 2020.04.24. 
II. szakasz: 2023.12.15.
 
A projekt záró időpontja: 
I.    szakasz: 2023.12.15.
II.   szakasz: 2026.02.20.

A projekt tartalma:
A fejlesztéssel érintett épületszerkezetek a koruknak megfelelő építészeti színvonalon készültek, viszont nem tesznek eleget a mai kor hőtechnikai követelményeinek, így jelentős hőveszteséggel működnek.
A beruházás az épületek energetikai korszerűsítésére irányul a hatályos 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet követelményszintjének való megfeleléssel, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására.
A Nébih Keleti Károly utcai épületében megvalósul a homlokzati nyílászárók cseréje, a padlásfödém utólagos kőzetgyapot hőszigetelése, továbbá az épületgépészeti fűtésrendszer korszerűsítése (radiátor és termoszelep csere), illetve egy napelemes energiarendszer kialakításra kerül.
A projekt megvalósulása támogatja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A megvalósuló energiahatékonysági beruházás a globális környezetterhelés és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklődését eredményezi ezzel megfelelve az Európai Unió energiahatékonyságról szóló irányelvének, erősítve az intézmények környezettudatos energiafelhasználását.
A projekt közvetlen célja az épületek energetikai tényezőinek javítása, megfelelve a hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak. További cél az energiafelhasználás csökkentése a hatékonyabb energiafelhasználás által, illetve a működési költségek csökkentése, azaz a fejlesztés eredményeként egy biztonságosabb, egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát intézmények létrehozása.
A fejlesztés közvetett céljai a gazdaságos működtetés és a fenntartható fejlődés elősegítése. A projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását és elősegíti a szemléletváltást a fenntartható fejlődés területén, továbbá támogatja az éghajlatváltozás mérséklését és az energiafüggőség csökkentését.
A beruházás – a 435/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően – az ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM által vezetett konzorciumi formában valósul meg - a fejlesztéssel érintett intézmény fenntartójával szoros együttműködésben.
A KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120) azonosító számú projekt az Európai Unió Kohéziós Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósul meg.

A támogatás összege:
I. szakasz szerződött támogatás összege: 264 152 144 Forint
II. szakasz szerződött támogatás összege: 44 283 847 Forint

A támogatás intenzitása:
100 %

A projekt megvalósulásával elérni kívánt CO2 kibocsátás csökkenésének mértéke:
I. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 0 tonna/év
II. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 129,5 tonna/év


 


Friss hírek

2026. június 2, kedd

Interaktív térképpel segíti a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság elleni védekezést

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új, interaktív térkép funkcióval bővítette a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (FD) elleni eszköztárát. A fejlesztés célja, hogy a szőlősgazdákat naprakész információkkal segítse a védekezésben. Az új térképes felületen időben követhető a betegség terjedése, így gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak az érintettek a fertőzési kockázatokra.

Tovább >

2026. június 2, kedd

Az FD interaktív térkép használata és funkciói

Egy 2026 májusi fejlesztésnek köszönhetően ezentúl interaktív térképen követhető a szőlő aranyszínű sárgaság betegségének (FD) hazai előfordulása és terjedése. A felület a nyomon követés mellett segíti a gyorsabb és hatékonyabb reagálást a fertőzési kockázatokra.

Tovább >

null A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

A jód élettani jelentősége és túladagolásának kockázatai

2018. szeptember 11, kedd

A jód a természetben széleskörűen elterjedt, az emberi szervezet normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges (esszenciális) elem. Hozzájárul a pajzsmirigy hormonjainak  termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, hozzájárul a normál szellemi működés fenntartásához, az idegrendszer normál működéséhez, a bőr normál állapotának megőrzéséhez, elősegíti a gyerekek megfelelő növekedését.

A jód az emberi szervezetbe táplálékkal és ivóvízzel kerül be. A kontinensek belső területei és a hegyvidékek természetes vizei gyakran jódhiányosak. Megfelelő mennyiségű jód hiányában hosszabb távon anyagcserezavarok és fejlődési rendellenességek lépnek fel. Magyarországon a lakosság többsége (kb. 80%) jódhiányos területen él, jódban szegény ivóvizet fogyaszt. Az enyhe jódhiány pótlásának legegyszerűbb módja a jódozott só fogyasztása. Ezenkívül jódban gazdag forrás lehet például az áfonya, a tojás, a tengeri élelmiszerek (tengeri halak), a tej továbbá az ezekből készült termékek, valamint a jódban nagyon gazdag tengeri moszatok és általában a sótűrő növények. A tapasztalatok szerint azonban a tengeri moszatok olyan jelentős koncentrációban tartalmazhatnak jódot (esetenként arzént, kadmiumot), hogy azok az emberi egészségre kockázatot jelenthetnek, ezért fogyasztásuk kiemelt körültekintést igényel.

A felnőttek számára megfelelő mennyiségű jódbevitel 150 μg, terhes és szoptató anyák esetén pedig 200 μg naponta. Különösen fontos, hogy a várandós és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek megfelelő mennyiségű jódot fogyasszanak.

A jódhiány hosszú távon a pajzsmirigy alulműködéséhez vezethet. Ezt főleg idős korban gyakran a pajzsmirigy megnagyobbodásával (göbök, golyva) próbálja ellensúlyozni.

A túlzott jódbevitel következményei egyénenként erősen különbözőek. Egyesek hátrányos következmények nélkül tolerálnak nagy bevitelt is, míg másoknál, az ajánlott bevitelhez közeli értékek esetén is káros hatások mutatkoznak.

  • A krónikus jódhiány ellensúlyozására hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű jód a pajzsmirigy túlműködését (jód indukált hipertireózis) idézheti elő, ami életveszélyes anyagcserezavarokhoz vezethet.
  • Azoknál viszont, akiknek a pajzsmirigye normálisan működik, a tartósan túl nagy jódbevitel gátolhatja a pajzsmirigy hormonok képzését, ami a pajzsmirigy alulműködéshez (jód indukált hipotireózis) vezethet.

Európában az élelmiszerügyi tudományos bizottság a felnőtteknél 600 μg/nap-ban határozta meg a hosszú távon biztonságos jódbevitel felső határát. Fiataloknál ez az érték kisebb, korcsoportonként változó, 1–3 éves gyermekek esetében pl. napi 200 μg.

További információk:
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018H0464&from=HU
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536046486853&uri=CELEX:32010R0957
https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/3660
http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/efsa_rep/blobserver_assets/ndatolerableuil.pdf
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1536047182432&uri=CELEX:32018H0464
http://szupermenta.hu/mitol_kulonbek_a_specialis_sok_nebih_so-termekteszt_2/#more-7871002


Friss hírek

2026. május 28, csütörtök

Kérdezz-felelek a növényvédőszermaradékok egészségügyi kockázatáról

A növényvédőszer-maradékok a növényvédő szerek vagy más néven peszticidek, illetve bomlástermékeik kis mennyiségei, melyek a terményekben vagy azok felületén a betakarítást, szüretelést, illetve tárolást követően is megmaradhatnak. Az elvárt hatás kifejtéséhez a növényvédő szerek bizonyos mennyiségének esetenként a kezelt terményeken is jelen kell lennie. Nem minden élelmiszer tartalmaz szermaradékot. Azokban az élelmiszerekben is, melyekben kimutathatóak, általában csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, így nem jelenthetnek kockázatot a fogyasztó egészségére nézve.

Tovább >

2026. május 27, szerda

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Ökológiai és átállási termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >