szakács

Közétkeztetési Szakácsverseny

A Közétkeztetők, és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Közétkeztetési Szakácsversenyt hirdetett a közétkeztetésben dolgozó szakácsok számára.

A verseny célja többek között a hagyományos ízek, ételek modernizálása, az étkezési kultúra fejlesztése, valamint az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése.

Közétkeztetési Szakácsverseny (KÖSZ) 2025-2026

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV), a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) meghirdeti a X. Közétkeztetési Szakácsversenyt a közétkeztetésben dolgozóknak.
TÉMAKÖR: Fenntartható közétkeztetés
MOTTÓINK: Ez az a verseny, amelynek csak nyertesei vannak! Az út a cél! Fenntartható a közétkeztetés.
FŐVÉDNÖK: Dr. Nagy István agrárminiszter; Dr. Nemes Imre a Nébih elnöke; dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
SZAKMAI VÉDNÖK: Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’ Or Akadémia elnöke, Zoltai Anna a KÖZSZÖV elnöke
SZAKMAI TÁMOGATÓ: Agrárminisztérium, Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Élelmiszerhigiénikusok Társasága, Magyar Bocuse d’Or Akadémia, Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Vendéglátók Ipartestülete, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, Magyar Természetvédők Szövetsége, Növényi Élelmiszergyártók Szövetsége
MÉDIA TÁMOGATÓ: Trade Magazin, KÖZSZÖV Hírlevél

  • CÉLOK a fenntartható és fejlődő közétkeztetés érdekében:
    - iránymutatás a közétkeztetés fejlődéséhez, megújulásához,
    - a fenntartható közétkeztetés népszerűsítése,
    - a közétkeztetés minőségének javítása, fejlesztése,
    - a közétkeztetés népszerűsítése, társadalmi megbecsültségének javítása,
    - a rövid ellátási lánc, és a hazai friss alapanyagok felhasználásának népszerűsítése,
    - bio és öko alapanyagok népszerűsítése
    - a modern ételkészítési technológiák megismerése, technológiák fejlesztése,
    - az évszakokhoz és szokásokhoz kötődő ételek megismertetése,
    - az étkezési kultúra fejlesztése,
    - az igényes tálalás bemutatása,
    - a versenyre nevezők szakmai továbbképzése és fejlesztése,
    - a közétkeztetésben dolgozók csapatmunkájának fejlesztése,
    - kipróbált receptek és technológiák megismertetése,
    - a szakmai összefogás és együttműködés erősítése.

      • Kategória száma Kategória megnevezése Alapkövetelmények
        1. Gyermek- és diákétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 1 segítő
        2. Intézményi felnőtt közétkeztetés 1 irányító + 1 szakács + 2 segítő
        3. Munkahelyi vendéglátás 1 irányító + 2 szakács + 1 segítő
      • Csapattagok Elfogadott képesítés/ gyakorlat
        irányító/ coach élelmezésvezető, vagy vendéglátó-ipari üzletvezető, vagy
        középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetés irányítói gyakorlat
        szakács szakács vagy középfokú vendéglátó-ipari szakképesítés, vagy
        5 éves közétkeztetési főzőgyakorlat
        segítő képesítési kötöttség nincs, lehet szakács vagy tanuló, kisegítő munkatárs is


        Az elődöntőben és a döntőben az ételkészítést a szakács(ok) és a segítő(k) végzik, abban az irányító tevékenyen nem vesz részt. Ennek megszegése pontlevonással, vagy a versenyből való kizárással jár. A főzés és a tálalás során, az irányító szóbeli szakmai támogatást, iránymutatást adhat csapattársainak, a zsűri által meghatározott helyről, miközben jegyzeteket, feljegyzéseket és órát használhat. Munkája nem lehet a szükségest meghaladóan figyelemelterelő, és nem zavarhatja a versenytársakat, nem vonhatja el a figyelmet. Az irányító tevékenységét a konyhai zsűri figyeli és a konyhai összmunkában értékeli.
        A csapatok felkészülését mentorok segíthetik, már a nevezés kidolgozásának fázisában is. Mentort kérésre a szervezők is biztosítanak a csapatoknak. A zsűri a mentorokkal külön felkészítő alkalommal egyeztet a pontos elvárásokról.
        Étkeztető cégenként, konyhánként több csapat nevezhet, akár több kategóriában is. Nevezési előfeltétel, hogy a konyhának legalább 80%-os Nébih minősítéssel kell rendelkeznie.
        Alkalmilag, a versenyre szerveződött csapatok is nevezhetnek. Esetükben szintén elvárás, hogy be kell adniuk egy olyan közétkeztető főzőkonyha támogatását, amelynek legutolsó Nébih minősítése legalább 80%-os.
        A verseny során a csapat tagjainak cseréjét minden esetben jelezni kell a zsűrinek, indoklással.

    • Mindhárom kategóriában elvárás, hogy az egyik fogás esetében, amelybe a desszert nem számít bele, kötelező egy húsmentes fogás bemutatása. További elvárás, hogy legalább egy (kötelező, vagy választott) alapanyag KMÉ-védjegyes termék legyen, valamint egy zöldség vagy gyümölcs, vagy a felhasznált tojás öko- vagy bio minősítéssel rendelkezzen.
      ( A KMÉ védjeggyel ellátott termékek listáját mellékeljük)


      Kötelező alapanyagok


      Makói vöröshagyma, sárgarépa, zeller, zöldpaprika, paradicsom, tejföl, mélyalmos tojás, szilva.
      A kiírásban megnevezésre került alapanyagok felhasználása kötelező.
      A gulyás elkészíthető húsmentes változatban is. Ha a gulyáshoz húst kívánnak használni, az lehet szabadon választott állat húsa. Amennyiben a gulyást marhahúsból készítik, csak a szürkemarha hús megengedett.

      Az alapanyagokat (a nevezési dokumentáció részeként) a szervezők beárazták. A kalkulációt ezeken az árakon kell elkészíteni. Felhasználható egyéb alapanyag is, azonban a menü ára nem haladhatja meg a kategóriánként kiírt nettó összeget.

      Az 1. kategóriában kötelező megfelelni a 37/2014.(IV.30.) EMMI rendeletben foglaltaknak.


      Tiltott alapanyagok


      - édesítőszer, édesítőszert tartalmazó összetett alapanyag,
      - ízfokozó, hozzáadott ízfokozót tartalmazó összetett alapanyag,
      - élelmiszer színezék, élelmiszer színezéket tartalmazó összetett alapanyag

      A kötelező alapanyagokon kívül a tiltás betartásával további bármely, elsősorban hazai élelmiszer felhasználható. Az alapanyagok származását a zsűri külön ellenőrzi, és pontozza. Előnyt jelent a hagyományos alapanyagok kreatív felhasználása.

      Tiltott konyhai eszközök


      Az 1. és 2. kategóriában nem használhatók az ételkészítéshez az alábbiak:

      • vákuumgép,
      • sous-vide keringető,
      • airbrush compressor,
      • fagylaltkészítő gép,
      • pacojet,
      • füstölő,
      • thermomix,
      • csokoládé temperáló,
      • holdomat,
      • Isi habszifon, szifon,
      • molekuláris szett.


      A 3. kategóriában tiltott konyhai eszköz nincs.
      5. FŐZÉSI, ÉTELKÉSZÍTÉSI IDŐ
      1. kategória Gyermek- és diákétkeztetés – iskolás korcsoport 3:00 óra
      2. kategória Közétkeztetés - felnőtt korcsoport 3:00 óra
      3. kategória Munkahelyi étkeztetés 4:00 óra

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Két fogásból áll.
        Ennek variációi lehetnek:


        a.) leves + főétel
        b.) előétel + főétel
        c.) főétel + desszert

        		 850,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

         

      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll:


        Leves: gulyásleves
        Főétel (gulyáshoz illeszthető)
        és desszert

        		 1050,00 Ft Hazai termelésű, előállítású:
        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva
      • Nevezés menüsora Alapanyagköltség
        nettó Ft        		 Kötelező alapanyagok

        Három fogásból áll, ennek variációi:


        a.) leves,
        főétel, (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert,
        b.) előétel,
        főétel (1 húselem, 1 mártás, 1 saláta, 2 köretelem)
        desszert

        		 1250,00 Ft

        Hazai termelésű, előállítású:

         

        • makói vöröshagyma,
        • sárgarépa,
        • zeller,
        • zöldpaprika,
        • paradicsom,
        • tejföl,
        • mélyalmos tojás,
        • szilva

    • A verseny 3 fordulós:

      1. SELEJTEZŐ, amely 2025.05.31-ig lezárul
      2. ELŐDÖNTŐ, 2025 szeptemberétől novemberig
      3. ORSZÁGOS DÖNTŐ, 2026. március (SIRHA)

      • A selejtező a nevezések formai és tartalmi követelményeinek átvizsgálásából áll:

        • kötelező nevezési adatok,
        • csatolandó dokumentumok megléte,
        • felhasznált keretösszeg,
        • kötelező alapanyagok,
        • kínálati elemek megléte.

        Pontozás nem történik, megfelelt és nem megfelelt értékelés zajlik.
        Szabálytalan, vagy hiányos nevezés esetében a csapatokat a zsűri egy alkalommal, határidővel hiánypótlásra kéri fel. A határidőn belül megküldött hiánypótlást újra megvizsgálják és döntenek a csapat továbbjutásáról.
        A továbbjutott csapatokat a szervezők 2025. június 16-ig tájékoztatják az elődöntő időpontjáról és helyszínéről, a versennyel kapcsolatos további tudnivalókról. Az elődöntő helyszínéről a szervezők előzetesen egyeztetnek a csapatokkal.
        Várható, a nevezésekhez később igazított helyszínek: Budaörs, Debrecen, Pécs.

      • Az elődöntőkre 2025 őszén kerül sor, hétvégi napokon.

        • Az ételek elkészítéséhez a versenyzők az összes alapanyagot maguknak biztosítják.
        • Régiós elődöntők helyszínei Budaörs, Debrecen és Pécs.
        • A helyszínen rendelkezésre álló eszközökkel kell elkészíteni a menüsort 10 adagban.
        • A rendelkezésre álló idő – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra, mely magában foglalja a tálalási időt is.
        • Az ételekkel szemben támasztott követelmény, hogy a vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok betartása mellett, adott idő alatt, nagyobb létszámra, közétkeztetésnek számító mennyiségben is elkészíthető és tálalható legyen.
        • Az elkészített ételeket a szervezők és a szakmai támogatók által delegált szakértőkből álló zsűri bírálja, melynek során szempont a nevezés és a kivitelezés egyezősége: a technológia, az újszerűség, a kalkuláció, az elkészítési idő, a közétkeztetésben kivitelezhetőség, a tálalás, az íz és további érzékszervi megfelelés.
        • A konyhai munkát szakmai zsűri felügyeli és bírálja.

      • A döntőbe jutott csapatoknak lehetőségük van a nevezések módosítására az elődöntőkben tapasztaltak alapján 2025. december 15-ig. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        Az elődöntők során elért pontszámok alapján a kategóriában a legmagasabb pontot elért csapatok kerülnek az országos döntőbe.
        2026. januárjában nyilvános online konferencián sorsolják ki a szervezők a rajtidőpontokat. Ekkor minden csapat megismeri a saját versenynapja dátumát, a rajtszámát és a konyha-box számát, amelyben versenyezni fog.
        A verseny a 2026-os SIRHA Budapest élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon, nyilvánosan, közönség előtt zajlik, melynek részleteiről a versenyzők időben tájékoztatást kapnak. A versennyel párhuzamosan szakmai konferenciát is szervezünk, ezzel is támogatva a verseny szakmai továbbképzésre vonatkozó célját.
        A döntőt a csapathoz tartozó kísérők, szurkolók, támogatók, családtagok előzetes jelzés és egyeztetés alapján ingyenesen látogathatják.
        A döntőbe jutott csapatok továbbra is igényelhetik a szervezők által biztosított felkészítő mentor támogatását, és a szervezőktől minden segítséget megkapnak a verseny folyamatának megismeréséhez. A felkészülés alatt lehetőségük lesz meglátogatni és megismerni a versenykonyhát, valamint az előző versenyekről készült videófilmeket is.
        Az országos döntőben lefőzendő mennyiség: 30 adag.
        A versenymenüből 16 adagot tányérban tálalnak (14 adag a kóstolózsűri számára, 1 adag fotózásra, 1 adag Nébih laboratóriumi vizsgálathoz) és 14 adagot chafingbe a kóstolóközönség számára kiadagolva kínálnak.
        A véglegesített és megküldött versenydokumentáció alapján az országos döntőben az alapanyagot a versenyzők maguknak biztosítják.
        A főzésre és az elkészített ételek zsűri elé tálalására az országos döntőben is – kategóriától függően – 3, illetve 4 óra áll rendelkezésre. A tálaláshoz használható tányérokat a szervezők biztosítják, azok listáját és bemutató fotóit 2.sz. melléklet tartalmazza.
        Az országos döntőről kiadvány készül, melyben a döntőbe jutott csapatok bemutatása mellett, a versenyen szereplő receptek, ételkészítési, tálalási leírások, ételek hétköznapi tálalási és verseny tálalási fotói szerepelnek.

      • A kiírás pontos betartása.

      • Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, jelölése, nyomon követése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont
         

        Konyhai higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni rend, higiénia (személy, környezet, élelmiszer). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont
         

        Helyes technológia, szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Helyes technológia alkalmazása: gépek és eszközök szakszerű használata.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont
         

        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont
         

        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.

        0 – 50 pont

        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.

        0 – 10 pont

        Elődöntőkben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és az élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

      • Az országos döntőben az előző fordulóban szerzett pontszámok elévülnek, a csapatok teljes értékelése megismétlődik. Lehetőség van a döntő előtt 2026. január 5-ig a nevezések pontosítására, változtatására. A teljes menüsor cseréje azonban nem megengedett.
        A nevezések formai megfelelősége továbbra is követelmény.

        Alapanyag-kezelés
        Az alapanyagok szakszerű kimérése, tárolása, címkézése. A jelölési kötelezettségnek való megfelelés. Az alapanyagok a szervezők által megengedett előkészítettségi foknak megfelelően, a versenyző által meghatározott logikai rendben legyenek csoportosítva tárolva.
        Számla másolat az alapanyagokról.

        0 – 5 pont


        Higiénia és élelmiszerpazarlás
        Munka közbeni higiénia (személy, környezet, élelmiszer, technológia). A felületek tisztántartása, az eszközök szakszerű használata, a hűtött élelmiszerek megfelelő tárolása és a keresztszennyeződések elkerülése.
        Takarékos ételkészítés és elkerülhető élelmiszerpazarlás.

        0 – 15 pont


        Helyes szakmai felkészültség
        Munkavégzési készségek: összeszokottság, gyakorlottság. A munkavégzés során ergonomikus munkaterület kialakítása.
        Technológia: gépek és eszközök szakszerű használata, technológiák megfelelő alkalmazása.
        Munkafolyamatok/Munkaszervezés, Coach munkája.

        0 – 10 pont


        Újszerűség, kreativitás
        Az alapanyagok felhasználásának ötletessége, újszerűsége, kreatív összeállítások és tálalások.
        Újszerű konyhatechnológia alkalmazása.

        0 – 10 pont


        Íz, harmónia
        A kóstolás során az ízek harmóniában legyenek, a túlzott fűszerhasználat kerülendő.
        Az étel összeállításánál az ízek és a textúrák emeljék a fogyasztás élményét.


        0 – 50 pont


        Tálalás
        Pontos, ízléses, színben és megjelenésben harmonikus, tiszta tálalás.
        A tálalási idő betartása. 2 perces csúszás engedélyezett. 2-5 perces csúszás pontlevonással jár.
        5 percen túli csúszás pontlevonással és az aznapi tálalási sorrend végére kerüléssel jár.
        Engedélyezett a menükártya készítése a fogyasztói tájékoztatás okán.
        A szervezők által meghatározott tányérokon felül nem engedélyezett semmilyen más kiegészítő eszköz, nem ehető díszítőelem.


        0 – 10 pont
        Döntőben elérhető: 100 pont


        Az alapanyag-kezelést, a higiéniát és élelmiszerpazarlást, a helyes szakmai felkészültséget a konyhai zsűri értékeli.
        Az újszerűséget, a kreativitást, az ízt, a harmóniát és a tálalást a kóstolózsűri értékeli.

Kapcsolódó cikkek

null A hígtrágya hasznosítás egyik módja: termőföldön elhelyezés

A hígtrágya hasznosítás egyik módja: termőföldön elhelyezés

A nagy mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése napjainkban egyre nagyobb gondot okoz. Egyik hasznosítási módja lehet a mezőgazdasági területre történő kihelyezése. Ez a megoldás nem csak az állattartó telepnek kedvez a feleslegessé vált hígtrágyától való megszabadulás reményében, hanem a földhasználóknak is megtérül, mivel a hígtrágya a növények tápanyagigényét is kielégíti.

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.

A hígtrágya hasznosításának az egész világon legszélesebb körben alkalmazott módszere a mezőgazdasági területen történő felhasználás a talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására, a talajszerkezet javítására.

Bár a hígtrágya növényi tápanyag-tartalma magas, nemcsak a növények tápanyag-ellátása szempontjából fontos tartalmaz, hanem olyan elemeket is, amelyeknek határérték feletti jelenléte a növények számára toxikus lehet. A hígtrágya tápanyagvizsgálatán túl a mezőgazdasági területre kijuttatható mennyiség meghatározásakor gondot kell fordítani például a hígtrágya káros sótartalmára is, amely talajkárosodást okozhat. Tehát nem mindegy, hova és mennyit teszünk ki belőle, ezért különösen fontos betartani a termőföldön történő felhasználásához előírt szabályokat.

Mik ezek a szabályok?

Hígtrágya felhasználását kizáró okok lehetnek:

  • 60 cm-nél sekélyebb termőréteg,

  • magas talajvízszint (150 cm-nél közelebb a felszínhez),

  • esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtő,

  • felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtő,

  • csúszócsöves (csőfüggönyös) technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtő,

  • injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtő.


Tilos a hígtrágya kijuttatása:

  • vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon,

  • állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,

  • egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban,

  • közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken.

 

A kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, a kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több mint 250 kg/ha/év, a foszfor hatóanyag mennyisége pedig 150 kg/ha/év.

Közegészségügyi várakozási idők:

  • nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,

  • gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,

  • szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás előtt 30 nappal be kell fejezni,

  • fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.

Nitrátérzékeny területen ezen túl számos külön szabályt be kell tartani, amelyet a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályoz 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet. Ezek általában korlátozó, tiltó rendelkezések, mint például tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig. Nitrátérzékeny területek esetében a talajvédelmi hatóság az eljárásába szakhatóságként bevonja a Környezet és Természetvédelmi Felügyelőséget is.

Figyeljünk arra is, hogy ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során külön jogszabály határozza meg a hígtrágya kihelyezés szabályait. A természetvédelmi oltalom miatt a Natura 2000 gyepterületeken is külön szabályok vonatkoznak a felhasználásra.

Legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával állategészségügyi okokból nem engedélyezett, kivéve, ha azt külön jogszabály 41/1997. (V. 28.) FM rendelet lehetővé teszi.

Be kell szerezni a hígtrágya hasznosításához a földhasználó hozzájárulását is.

Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?

A hígtrágya termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el.

A talajvédelmi terv kitér a hígtrágya beltartalmi értékeire, és arra is, hogy adott trágyát képes-e befogadni a kihelyezéssel érintett terület.

Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja a kihelyező területnagyságtól függően változik. 100 ha terület alatt 30.000 Ft, 100 ha területnagyság felett 50.000 Ft-ot kell fizetni a kérelem benyújtásakor. A fizetés módjáról itt talál információt.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Ahhoz, hogy hígtrágyát termőföldön használjunk fel, előfordulhat, hogy szükséges a terület talajának javítása is. Ebben az esetben szintén a talajvédelmi hatósághoz kell fordulni engedélyért.

Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz területnagyságtól függően 15.000 Ft vagy 25.000 Ft.

 

Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany hígtrágya engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék

 



Friss hírek

2025. április 30, szerda

Pest vármegye - 03. számú vizsgálat - Tálalókonyha (közétkeztető) - Budapest

Pest vármegye - 02. számú vizsgálat - Barlang Étterem - Budapest

Tovább >

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >