Miért fontos betartani a határnapot a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelésekor?

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és a szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul. A termelők speciális kiemelő ekék, eszközök segítségével szedik fel az oltványokat, gyökeres dugványokat és magcsemetéket a faiskolai táblákból, majd osztályozás, kötegelés, illetve előkészítés után juttatják el a telepítőkhöz, vásárlókhoz. Tavaszi forgalmazás esetén ezeket vermelőben vagy hűtőtárolóban helyezik el. A szaporítóanyag termelési folyamat egyik legnehezebb, legmunkaigényesebb, ugyanakkor körültekintő előkészítést, szervezést igénylő része a kitermelés.

A szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát szabályozó jogszabályok* előírják a megfelelő minőséget biztosító feltételeket, szabályokat s azok ellenőrzési követelményeit. Köztük megadják azt a legkorábbi időpontot, amikor megkezdhető a szabadgyökerű ültetési anyagok kitermelése: október 10. a gyümölcs, október 20. pedig a szőlőre vonatkozó kitermelési határnap.

A vegetációs idő végén lezajló élettani folyamatoknak igen nagy szerepük van az ültetési anyagok biológiai értékének kialakításában. A növények ekkor készülnek fel a nyugalmi időszakra, ekkor történik meg a fás részek beérése, a szénhidrátok és ásványi tápelemek visszaáramlása az öregedő levelekből, felhalmozódásuk a vesszőkben, rügyekben, gyökerekben. 

Ha a nyugalmi időszak kezdete előtt, túl korán levelezik le és szedik fel a növényeket, akkor azok a megfelelő beérettséget nem tudják elérni, csökkent értékűek lesznek. Telepítésük után kifagyhatnak vagy eredési problémák fordulhatnak elő. Ha meg is erednek, akkor sem számíthatunk olyan erőteljes, szép fejlődésre, mint amit a beéretten kitermelt ültetési anyagoktól elvárhatunk. Erről a gyakorlati tapasztalatokon kívül vizsgálati adatok is rendelkezésre állnak. (A Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete szakmai továbbképzési programjának fontos részét képezik a szaporítóanyagok magas biológiai értékének biztosítására, kitermelésére vonatkozó ismeretek.) Szükség van tehát a kitermelési időpont szabályozására, a hazai ökológiai körülmények, tapasztalatok s a biológiai törvényszerűségek mérlegelésével meghatározott, rendeleti határnapok betartására.

Az ún. gyökércsomagolt növények a kitermelés szempontjából a szabadgyökerű kategóriába tartoznak. A termesztő táblából azokat is szabad gyökérrel emelik ki, ezért ebben az esetben ugyanúgy meg kell várni a nyugalmi időszak kezdetét. A gyökerek nedvességtartalmát őrző csomagolás ezután, az áruvá készítés során kerül a növényre. Ezzel szemben a termesztő edényben nevelt, ún. konténeres ültetési anyagok egész évben forgalmazhatók és telepíthetők, esetükben nincs szó kitermelésről, a gyökér-talaj kapcsolat megszakításáról.

A hatósági ellenőrzési tapasztalatok szerint egyes ágazati szereplők szervezési, piaci szempontokat előtérbe helyezve (a kiskereskedelmi értékesítési időszak meghosszabbítása érdekében) a kitermelési határnapokat nem veszik figyelembe. A forgalmazó helyeken túl korán megjelenő ültetési anyagok (az október 10-e előtt árusított gyümölcs, vagy az október 20-a előtt árusított szőlő szabadgyökerű, vagy gyökércsomagolt anyagok) megsértik ezt a szabályozást, hiszen nem tudják garantálni a megfelelő érettséget, biológiai értéket. 

Felhívjuk mind a termelők, mind a forgalmazók figyelmét, fordítsanak figyelmet a kitermelés rendeletben előírt kezdő időpontjának betartására, a forgalmazási időszak tervezésekor vegyék azt figyelembe. A szaporítóanyagok minőségellenőrzése során a Nébih és a megyei kormányhivatalok kertészeti szaporítóanyag felügyelői a kitermelési, forgalmazási időre vonatkozó előírások betartására is ügyelnek. Szabálytalanság esetén a forgalmazástól történő eltiltásra és 250 ezertől akár 5 millió forintig terjedő minőségvédelmi bírságra számíthatnak a rendeletet megszegők.

A fentiekkel és egyéb, kertészeti szaporítóanyag forgalmazással, értékesítéssel kapcsolatos bejelentések és észrevételek az mgei@nebih.gov.hu címen tehetők.