Maradék nélkül: A Nébih elkötelezetten dolgozik tovább az élelmiszerpazarlás csökkentéséért

2021. február 25-én került sor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programjának záró konferenciájára. Az online rendezvényen Magyarország nemzeti szintű élelmiszerpazarlás megelőzési programjának eddigi legfontosabb eredményeit és következő fázisának terveit ismerhették meg a résztvevők. A program folytatásában a hazai és nemzetközi szakemberek előadásai, majd az azokat követő párbeszéd során az élelmiszerpazarlás visszaszorításával kapcsolatos kihívások és a már létező megoldások kerültek előtérbe.

Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legégetőbb környezeti problémája, amelyre csak mostanában kezdünk kellő figyelmet fordítani. Az élelmiszerhulladékok csökkentését célzó mozgalomhoz Magyarország az elsők közt csatlakozott: 2014-ben megalakult az Élelmiszer Érték Fórum, 2016-ban pedig a Nébih elindította a Maradék nélkül társadalmi programját az Európai Unió LIFE pályázatának pénzügyi hozzájárulásával.

A kampány hivatalos projektidőszakának végét lezáró eseményt Bognár Lajos országos főállatorvos, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az élelmiszerpazarlás fenntarthatósági, gazdasági és erkölcsi probléma is egyben, amely hosszútávú megoldásában a szemléletformálás és az oktatás szerepe a legfontosabb. A 10 országból származó résztvevők előtt bejelentette, hogy bár az EU-s társfinanszírozási időszak véget ért, az Agrárminisztérium és a Nébih továbbra is elkötelezett a program folytatásával kapcsolatban, amelyet 2020-ban az Élelmiszer Érték Fórum nemzeti szintű élelmiszerhulladék-megelőzési programként nevezett meg.

Angelo Salsi, az Európai Bizottság LIFE programjának vezetője köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a Maradék nélkül projekt példaértékű kezdeményezés lehet más országok nemzeti programjai számára a maga komplexitásával, innovativitásával és eredményességével. Hangsúlyozta, hogy a program sikerrel szólította meg a magyar lakosságot, aktuális üzeneteket és gyakorlati tanácsokat fogalmazott meg, valamint mérhetővé és elemezhetővé tette a háztartások élelmiszerhulladék-termelését. Kiemelte, hogy a Maradék nélkül program gyorsan és jól reagált a járványügyi helyzetre azáltal, hogy átköltöztette az oktatási programját és a rendezvényeit az internetre, valamint külön útmutatót adott ki az otthoni élelmiszertartalékolásra vonatkozóan.

Alexandra Nikolakopoulou, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának egységvezetője beszámolt az EU elkötelezettségéről a fenntartható élelmiszerrendszerek kialakítása terén, és kiemelte Magyarország aktív közreműködését az Európai Unió Élelmiszerveszteségek és Pazarlás Platformjának munkájában. 

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke gratulált a Maradék nélkül program eredményeihez, és utalt rá, hogy a két szervezet szorosan együttműködik a program indulása óta. Kitért továbbá arra, hogy az Élelmiszer Érték Fórum létrehozásával hazánkban nyitott és konstruktív párbeszéd folyik az élelmiszerlánc szereplői között, amelyhez a Médiaunió tavalyi Élj maradéktalanul! kampánya újabb lendületet kölcsönzött. Beszámolt továbbá a koronavírus által teremtett kihívásokról az élelmiszeradományozás területén, amelyet a gazdaságvédelmi akcióterv részben ellensúlyozni tudott, így 100 ezerrel több élelmiszeradag kiosztására nyílt lehetősége az Élelmiszerbanknak.

A Maradék nélkül program elmúlt 4 évének legfontosabb eredményeit Kasza Gyula, a program vezetője ismertette:

• A Maradék nélkül 2016-os indulása óta 96 millió elérést számlál, ami azt jelenti, hogy egy átlagos magyar fogyasztóhoz csaknem 10 alkalommal juttatott el élelmiszerpazarlás-megelőzéssel kapcsolatos üzeneteket.
• A komplex oktatási program csaknem 300.000 gyerekhez talált utat a nyomtatott és az online letölthető oktatási csomagok révén. A program munkatársai és önkéntesei 58 iskolában tartottak személyesen bemutató foglalkozásokat, órákat, amelyeken 1800 gyerek és 110 pedagógus vett részt. A program vetélkedőibe, játékaiba 2300 gyerek kapcsolódott be.
• A Maradék nélkül program kutatási eredményei segítettek pontos képet adni a lakossági élelmiszerhulladékról, amely révén megállapítható volt, hogy 2016 és 2019 között 4%-kal csökkent az egy főre eső éves mennyiség, amely jelenleg hozzávetőlegesen 65 kg. E mennyiség fele elkerülhető hulladéknak, vagyis pazarlásnak számít. Legtöbbet továbbra is készételekből pazarolunk, ezt követik a zöldségek és gyümölcsök, a dobogó 3. fokán pedig a pékáruk találhatók.
• A program a szakmai szereplőkkel közösen jó gyakorlatokat gyűjtött össze az élelmiszerláncban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésére, amelyeket 4 útmutatóban osztott meg az élelmiszer-feldolgozók, a kereskedelem, a vendéglátás, valamint a civil szektor számára.
• A program eredményei ma már referenciaként szolgálnak a szakmai szereplők számára, vállalati stratégiákat, kormányzati programokat, civil kezdeményezéseket inspiráltak, valamint beépültek az iskolai és egyetemi oktatásba is.

Bár a Maradék nélkül indulását segítő EU-s pályázat hivatalos időszaka véget ért, a munka tovább folytatódik. A Nébih célja, hogy alapvető erkölcsi normává váljon az élelmiszerpazarlás elkerülése. Ehhez pedig továbbra is szükség van arra a társadalmi összefogásra, amelyet az elmúlt években megtapasztalhattunk.