Beszámoló a szőlő aranyszínű sárgaságra fókuszáló nemzetközi konferenciáról
A 2026 áprilisában Csehországban megrendezett GFD nemzetközi konferencia központi témája a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (FD) és terjesztő vektora (Scaphoideus titanus) volt. A nemzetközi eseményen többek között Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Csehország mellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei is tartottak előadást. A résztvevők nagy érdeklődéssel fogadták a magyar delegáció átfogó helyzetképet nyújtó előadását, amely széles körűen mutatta be a felderítési és védekezési folyamatokat.
A konferencia három fő témakör köré szerveződött: a monitoring és védekezési lehetőségek, a kórokozó biológiája és kimutatása, valamint az epidemiológiai helyzet és felderítési rendszerek.
A magyar előadás a 2025-ben bevezetett állami intézkedéseket és növényegészségügyi szakterületet érintő elrendeléseket mutatta be. Jelentős érdeklődés mutatkozott a drónos felderítésekre – mint innovatív technológia – különös tekintettel azok gyakorlati hasznosíthatóságára és jövőbeli alkalmazhatóságára, valamint a hazai kommunikációs kampány iránt.
Míg a magyar előadás átfogóan mutatta be a védekezési és felderítési folyamatokat, valamint a bevezetett intézkedéseket és azok gyakorlati végrehajtását, addig a többi résztvevő jellemzően csak egy-egy részterületre fókuszált. Ennek köszönhetően Magyarország komplex helyzetképet tudott prezentálni, amelyet a résztvevők elismeréssel fogadtak, külön kiemelve az előadást, az elvégzett munka színvonalát, valamint a hazai és nemzetközi együttműködés fontosságát Előadásukban egyúttal szorgalmazták a regionális összefogást, amelyet a határon átnyúló fertőzési esetek indokolnak.
A konferencia előadásai rávilágítottak arra, hogy az FD elleni küzdelemben a hangsúly a szőlőn kívüli gazdanövények és a terjesztésér felelős kabóca elfordulásának, terjedésének megértésére helyeződött át. A szakmai tapasztalatok szerint a kórokozó fitoplazma jelenléte sok esetben már évekkel a szőlőültetvények fertőződése előtt kimutatható olyan gazdanövényekben, mint az iszalag, az éger vagy a bálványfa, amelyek így állandó fertőzési forrásként szolgálnak. A résztvevők kiemelték, hogy a védekezés alapját a precíz monitoring adja, vagyis a szakemberek a sárga ragacslapok sűrűbb, heti rendszerességű cseréjét és a fő vektor, az amerikai szőlőkabóca mellett más potenciális kabócafajok vizsgálatát tartják indokoltnak.
Az elhangzottak alapján a legnagyobb növényegészségügyi kockázatot a szaporítóanyagok ellenőrizetlen mozgása jelenti, ezért a fókuszt a szigorúbb importellenőrzésre és a szúrópróbaszerű hatósági mintavételre kell helyezni. A konferencia résztvevői hangsúlyozták a körülhatárolt területek (fertőzési területek és pufferzónák) precíz kijelölésének, valamint az interaktív, GPS-alapú térképes rendszereknek a jelentőségét, amelyek Magyarországon is fejlesztés alatt állnak. A védekezési stratégiák kapcsán elhangzott, hogy a növényvédelmi kezelések számának növelése válhat szükségessé.
A tanácskozás során, de évről évre is újra előtérbe kerül a gazdálkodói felelősség és a szemléletformálás. A konferencia rávilágított, hogy a fertőzött tőkék azonnali eltávolítása és az elhanyagolt ültetvények felszámolása nélkülözhetetlen a terjedés megfékezéséhez. A hatékony kommunikáció érdekében a szakértők a figyelemfelhívó kampányok és a többnyelvű tájékoztató anyagok fontosságát szorgalmazták, hogy az információk a gazdálkodók minél szélesebb köréhez jussanak el.
A konferencia zárásaként és a fórum beszélgetései során a szaporítóanyagok forróvizes kezelése (Hot Water Treatment – HWT) került a szakmai érdeklődés középpontjába. Az elhangzottak alapján ez a technológia kulcsfontosságú eszköz a fitoplazma terjedésének megakadályozásában: bizonyos országokban a telepítést megelőzően már kötelező jelleggel alkalmazzák. A magyarországi szakmai hozzászólások rávilágítottak, hogy hazánkban jelenleg is zajlanak a technológiai kísérletek (a Nébih társhatóságaival együttműködésben), amelyek célja a HWT-eljárás pontos kidolgozása a hazai és a régi magyar szőlőfajtákra fókuszálva.
Összességében a tanácskozás megállapította, hogy a 2025-ös év során a régió országai nagyon hasonló kihívásokkal szembesültek. Az FD-fertőzés dinamikus terjedése, a védekezési stratégiák összehangolása és a gazdálkodókkal való hatékony szakmai kommunikáció javítása olyan közös feladatok, amelyek a jövőben még szorosabb nemzetközi együttműködést és folyamatos tapasztalatcserét igényelnek.
A rendezvényen elhangzottak, valamint az előzetes hazai egyeztetések alapján a konferencia következő évi megrendezése – 2015 után ismét – Magyarországon valósulhat meg. A hazai egyeztetések után benyújtott rendezési szándék nemcsak elismerése a magyar növényvédelmi munkának, hanem kiváló alkalom is arra, hogy a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezés nemzetközi tapasztalatait jövőre itthon összegezzük.