null Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről nébih élelmiszer tudomány prrs asf csf ppv2

Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről

2016. augusztus 10, szerda

Továbbra is a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) jelenti a legjelentősebb veszélyforrást a hazai állományra – derül ki abból a 36 oldalas bookletből, mely az első kézzelfogható eredménye a Visegrádi Alap támogatásával készült, tavaly indult sertésmegbetegedés-kutatásoknak. A kiadvány a magyar-szlovák-cseh-lengyel együttműködés 2015. novemberi budapesti konferenciáján elhangzottakat gyűjti össze, kiemelve a jelenlegi járványügyi helyzetet és a gazdasági károk enyhítését szolgáló lépéseket. A NÉBIH részéről Bálint Ádám laboratóriumvezető vett részt a projektben.

Az unió számára szinten kiemelten fontos ágazat a sertésipar: a tavalyi évben az EU 23 millió tonnával globális viszonylatban is a második legjelentősebb fogyasztónak számított Kína után, miközben a huszonnyolc tagállam együttese világelső a sertéshús-exportőrök között.  Közép-Európában is vezető szerep jut a sertésnek az élelmiszerágazaton belül: Lengyelország (773 millió dollár értékű forgalom a tavalyi évben), Ausztria (379 millió dollár) és Magyarország (342 millió dollár) a világ tizenöt legnagyobb eladója között szerepel.  A visegrádi országok pufferzónaként is funkcionálnak a keletről terjedő betegségek megállítására, így a helyzetfelmérő konferencia és kiadvány nem csak a négyek, de Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Románia és Horvátország járványügyére is kitért, azok szakértőinek bevonásával.

ORSZÁG SERTÉSEK SZÁMA (EZER)  KOCÁK SZÁMA (EZER)  SERTÉSHÚS TERMELÉS (EZER TONNA)
Lengyelország 10 590 814 1947
Románia 5 089 383 417
Magyarország 3 124 285 417
Horvátország 1 186 134 157
Csehország 1 555 138 214
Szlovákia 490 34 30
Szerbia 3 313 350 408
Oroszország 22 000 1254 2597
Ukrajna 7 090 355 740

Közép- és kelet-európai országok sertéstermelése. Forrás: Határokon átnyúló és újonnan felmerülő vírusos sertésmegbetegedések Közép- és Kelet-Európában

Hazánk számára az egyik elsődleges kockázatnak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) számít. A tavalyi adatok alapján a több mint száz sertésből álló állományok mintegy 25-30 százaléka fertőzött. A vírus terjedésében kulcsszerepet játszó tenyésztelepek fertőzöttsége 15 százalékos, azonban az összes koca 40 százaléka ezeken a farmokon található.

A PRRS-ről

A betegség a 80-as, 90-es évek fordulóján jelent meg világszerte, Skandinávia kivételével az európai országokban endémiás, azóta folyamatosan jelen van. A betegség kórokozója egy RNS-genommal rendelkező burkos vírus, amely kizárólag házisertéseket és vaddisznókat képes fertőzni. Hazánkban az 1-es genotípus terjedt el, ez szaporodási zavarokkal, csekélyebb testtömeg-gyarapodással és növekvő számú elhullással jár. Az állatoknál a másodlagos fertőzések nyomán légzőszervi megbetegedések jelentkeznek.

A kórokozó főként nyállal, tejjel, vizelettel, bélsárral és ondóval ürül, míg a felvétele leggyakrabban a szülőktől és a sérülések útján (sebvakarás, fül- és farokrágás) történik, de előfordulhat szájon és orron át adott fertőzés is. A vírus elleni védekezéshez az általánosan használt fertőtlenítőszerek elégségesek, a PRRSV húsz fok feletti hőmérsékleten elveszti fertőzőképességét, ellenben fagypont alatt fertőzőképes marad.

Hazánkban a klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat produkáló állatok számítanak PRRS-gyanúsnak, valamint azok, amelyeket az utóbbi hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy beteg kantól származó ondóval termékenyítettek. A PRRS Nemzeti Mentesítési Tervének 2014-2015-ös szakasza hét, alacsonyabb fertőzöttségű hazai megyére (Zala, Vas, Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg) fókuszált, sikerrel. A program célja, hogy 2020-ig az ország teljes része elnyerje a mentes státuszt. A költségeket az állam állja a diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák árának átvállalásával, valamint a leölt állatok után fizetett kártérítéssel.

Figyelembe véve a közvetlen, elhullásból és gyógykezelésből fakadó és a közvetett gazdasági terheket, a PRRS világszerte jelentős kiadásokkal jár: egy holland tanulmány szerint a betegség a kitörést követő 18 héten belül kocánként átlagosan 126 eurós kárt okoz.

Szintén jelentős arányban van jelen a sertés parvovírus 2 (PPV2), melynél a vizsgált minták mintegy négyötöde bizonyult fertőzöttnek. A PPV3-at a minták felében detektálták. A betegség a magzatot károsító szaporodásbiológiai rendellenességekkel jár, így többek között növekszik a halvaszületett malacok aránya és kevésbé életképes újszülöttek jönnek világra.

Az afrikai sertéspestis (ASF) és a klasszikus sertéspestis (CSF) monitoringját együttesen végzik Magyarországon. Azokban az esetekben, amikor a vaddisznóban vagy házisertésben CSF gyanúja merül fel, szerológiai és virológiai ASFV-vizsgálatnak is alávetik a mintát. A szigorú ellenőrzések mellett jó hír, hogy hazánkban egyetlen afrikai sertéspestises esetet sem azonosítottak még, miközben bár a klasszikus sertéspestis 2007 óta jelen volt Magyarországon, a betegséget hat év alatt sikerült felszámolni hazánk egész területén – a vírus azonban továbbra is kulcsprobléma annak oroszországi és ukrajnai, valamint immáron lengyelországi terjedése miatt.

A kiadvány hangsúlyozza az információátadás szerepét, mind döntéshozói, mind gyakorló állatorvosi, mind állattartói és lakossági szinten. Kiemelten fontos kérdés az afrikai sertéspestis kiszorítása a régióból – ennek szükségszerű lépése a vaddisznó-állomány ritkítása –, csakúgy, mint a kockázatelemzések és vészforgatókönyvek elkészítése. Elengedhetetlen továbbá, hogy az állatorvosok tisztában legyenek vele, mely mintákkal segítik a kutatási diagnosztikai vizsgálatokat, már a terepen.

A kutatók által megfogalmazott javaslatok és a részletes járványügyi helyzetkép elérhető a NÉBIH Portálról.


Friss hírek

2025. április 22, kedd

Tanúsító szervezet elismerése

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 34/2013. VM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni.

Tovább >

2025. március 31, hétfő

Közlemény elveszett „zöld könyvekről” (2025.03.31.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >