Közép-európai helyzetkép a sertésmegbetegedésekről
Továbbra is a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) jelenti a legjelentősebb veszélyforrást a hazai állományra – derül ki abból a 36 oldalas bookletből, mely az első kézzelfogható eredménye a Visegrádi Alap támogatásával készült, tavaly indult sertésmegbetegedés-kutatásoknak. A kiadvány a magyar-szlovák-cseh-lengyel együttműködés 2015. novemberi budapesti konferenciáján elhangzottakat gyűjti össze, kiemelve a jelenlegi járványügyi helyzetet és a gazdasági károk enyhítését szolgáló lépéseket. A NÉBIH részéről Bálint Ádám laboratóriumvezető vett részt a projektben.
Az unió számára szinten kiemelten fontos ágazat a sertésipar: a tavalyi évben az EU 23 millió tonnával globális viszonylatban is a második legjelentősebb fogyasztónak számított Kína után, miközben a huszonnyolc tagállam együttese világelső a sertéshús-exportőrök között. Közép-Európában is vezető szerep jut a sertésnek az élelmiszerágazaton belül: Lengyelország (773 millió dollár értékű forgalom a tavalyi évben), Ausztria (379 millió dollár) és Magyarország (342 millió dollár) a világ tizenöt legnagyobb eladója között szerepel. A visegrádi országok pufferzónaként is funkcionálnak a keletről terjedő betegségek megállítására, így a helyzetfelmérő konferencia és kiadvány nem csak a négyek, de Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Románia és Horvátország járványügyére is kitért, azok szakértőinek bevonásával.
| ORSZÁG | SERTÉSEK SZÁMA (EZER) | KOCÁK SZÁMA (EZER) | SERTÉSHÚS TERMELÉS (EZER TONNA) |
| Lengyelország | 10 590 | 814 | 1947 |
| Románia | 5 089 | 383 | 417 |
| Magyarország | 3 124 | 285 | 417 |
| Horvátország | 1 186 | 134 | 157 |
| Csehország | 1 555 | 138 | 214 |
| Szlovákia | 490 | 34 | 30 |
| Szerbia | 3 313 | 350 | 408 |
| Oroszország | 22 000 | 1254 | 2597 |
| Ukrajna | 7 090 | 355 | 740 |
Közép- és kelet-európai országok sertéstermelése. Forrás: Határokon átnyúló és újonnan felmerülő vírusos sertésmegbetegedések Közép- és Kelet-Európában
Hazánk számára az egyik elsődleges kockázatnak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) számít. A tavalyi adatok alapján a több mint száz sertésből álló állományok mintegy 25-30 százaléka fertőzött. A vírus terjedésében kulcsszerepet játszó tenyésztelepek fertőzöttsége 15 százalékos, azonban az összes koca 40 százaléka ezeken a farmokon található.
|
A PRRS-ről A betegség a 80-as, 90-es évek fordulóján jelent meg világszerte, Skandinávia kivételével az európai országokban endémiás, azóta folyamatosan jelen van. A betegség kórokozója egy RNS-genommal rendelkező burkos vírus, amely kizárólag házisertéseket és vaddisznókat képes fertőzni. Hazánkban az 1-es genotípus terjedt el, ez szaporodási zavarokkal, csekélyebb testtömeg-gyarapodással és növekvő számú elhullással jár. Az állatoknál a másodlagos fertőzések nyomán légzőszervi megbetegedések jelentkeznek. A kórokozó főként nyállal, tejjel, vizelettel, bélsárral és ondóval ürül, míg a felvétele leggyakrabban a szülőktől és a sérülések útján (sebvakarás, fül- és farokrágás) történik, de előfordulhat szájon és orron át adott fertőzés is. A vírus elleni védekezéshez az általánosan használt fertőtlenítőszerek elégségesek, a PRRSV húsz fok feletti hőmérsékleten elveszti fertőzőképességét, ellenben fagypont alatt fertőzőképes marad. Hazánkban a klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat produkáló állatok számítanak PRRS-gyanúsnak, valamint azok, amelyeket az utóbbi hatvan napon belül fertőzött sertéssel együtt tartottak, vagy beteg kantól származó ondóval termékenyítettek. A PRRS Nemzeti Mentesítési Tervének 2014-2015-ös szakasza hét, alacsonyabb fertőzöttségű hazai megyére (Zala, Vas, Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg) fókuszált, sikerrel. A program célja, hogy 2020-ig az ország teljes része elnyerje a mentes státuszt. A költségeket az állam állja a diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák árának átvállalásával, valamint a leölt állatok után fizetett kártérítéssel. Figyelembe véve a közvetlen, elhullásból és gyógykezelésből fakadó és a közvetett gazdasági terheket, a PRRS világszerte jelentős kiadásokkal jár: egy holland tanulmány szerint a betegség a kitörést követő 18 héten belül kocánként átlagosan 126 eurós kárt okoz. |
Szintén jelentős arányban van jelen a sertés parvovírus 2 (PPV2), melynél a vizsgált minták mintegy négyötöde bizonyult fertőzöttnek. A PPV3-at a minták felében detektálták. A betegség a magzatot károsító szaporodásbiológiai rendellenességekkel jár, így többek között növekszik a halvaszületett malacok aránya és kevésbé életképes újszülöttek jönnek világra.
Az afrikai sertéspestis (ASF) és a klasszikus sertéspestis (CSF) monitoringját együttesen végzik Magyarországon. Azokban az esetekben, amikor a vaddisznóban vagy házisertésben CSF gyanúja merül fel, szerológiai és virológiai ASFV-vizsgálatnak is alávetik a mintát. A szigorú ellenőrzések mellett jó hír, hogy hazánkban egyetlen afrikai sertéspestises esetet sem azonosítottak még, miközben bár a klasszikus sertéspestis 2007 óta jelen volt Magyarországon, a betegséget hat év alatt sikerült felszámolni hazánk egész területén – a vírus azonban továbbra is kulcsprobléma annak oroszországi és ukrajnai, valamint immáron lengyelországi terjedése miatt.
A kiadvány hangsúlyozza az információátadás szerepét, mind döntéshozói, mind gyakorló állatorvosi, mind állattartói és lakossági szinten. Kiemelten fontos kérdés az afrikai sertéspestis kiszorítása a régióból – ennek szükségszerű lépése a vaddisznó-állomány ritkítása –, csakúgy, mint a kockázatelemzések és vészforgatókönyvek elkészítése. Elengedhetetlen továbbá, hogy az állatorvosok tisztában legyenek vele, mely mintákkal segítik a kutatási diagnosztikai vizsgálatokat, már a terepen.
A kutatók által megfogalmazott javaslatok és a részletes járványügyi helyzetkép elérhető a NÉBIH Portálról.
