null Kérdezz-felelek a liszteriózisról

Kérdezz-felelek a liszteriózisról

Kérdezz-felelek a liszteriózisról

Mi a liszteriózis?

A Listeria monocytogenes baktériummal szennyezett élelmiszer fogyasztása után kialakuló, súlyos tünetekkel járó betegséget hívjuk liszteriózisnak. E kórokozó élelmiszereinkben gyakran előfordul, megbetegedést azonban csak nagyobb baktériumszám mellett okoz. Egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a Listeriával fertőzött élelmiszer fogyasztása. Jó ellenálló képességű felnőttek a fertőzést sokszor tünetmentesen vészelik át, nem betegszenek meg. Legyengült szervezetben (csecsemők, várandós nők, hetven évesnél idősebb, valamint gyenge immunrendszerű emberek) nagyobb veszélye van a betegség kialakulásának.

Hol fordul elő a Listeria monocytogenes?

A Listeria baktérium környezetünkben általánosan jelen lévő baktérium. Az ember fertőzött állatokkal (elsősorban juh, kecske, ló, sertés, házi szárnyasok, rágcsálók) való közvetlen érintkezéssel, a baktériumot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása és számos más tényező (például fertőzött takarmány, föld, széklet, egyéb szennyezett anyagok) útján fertőződhet. Az állatok és emberek is tünetmentes hordozói lehetnek a baktériumnak, anélkül, hogy tudnának róla.

Liszteriózis szempontjából „kockázatos” ételek

A Listeria baktérium a hűtő hőmérsékletén is képes elszaporodni, így minden hűtést igénylő, 5 napon túl hűtőszekrényben tárolt élelmiszer kockázatos lehet:

• azonnali fogyasztásra kész (Ready-to-eat, RTE) élelmiszerek;

• nyers, pasztörizálatlan tej és az abból készült termékek;

• lágysajtok (feta, brie, camembert, stb.);

• nyers húst tartalmazó ételek, húskészítmények;

• nyers halak, füstölt lazac;

• nyers zöldségből készült saláták.

Melyek a liszteriózis tünetei?

Az első tünetek már a fogyasztást követő napon felléphetnek, de akár egy hét is eltelhet, mire panaszok jelentkeznek. A betegség súlyosabb változatánál a lappangási időszak a fogyasztást követő 90 napig is eltarthat. Az általános tünetek, mint pl. láz, hányás, hasmenés, fejfájás, alapján sokszor nehéz megkülönböztetni egyéb élelmiszer-fertőzésektől. A kialakult betegségnek – főként a várandós nők körében – igen súlyos következményei lehetnek. Szövődményként agyhártyagyulladás, vérmérgezés alakulhat ki. Terhesség esetén vetélés, halvaszületés és az újszülött fertőzése is előfordulhat. Az esetek 20-30%-ában a betegség akár halállal is végződhet.

Kik a veszélyeztetettek?

Egészséges emberekben sokszor semmilyen tünetet nem vált ki a Listeriával szennyezett élelmiszer fogyasztása. Várandós nőknél, idős embereknél, valamint legyengült immunrendszerű embereknél (alkoholisták, cukorbetegek, kemoterápiás kezelés alatt állók, AIDS-esek, egyéb krónikus betegek) azonban az élelmiszer alacsonyabb szennyezettsége is okozhat megbetegedést. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A gyógyulás sikeressége érdekében fontos a korai felismerés.

Mit tehet a fogyasztó a betegség megelőzéséért?

• Állati eredetű élelmiszert nyersen ne fogyasszon. Ne feledje! A Listeria monocytogenes hőkezelés hatására elpusztul. Az ételeket alaposan süsse-főzze, hogy a belsejük is forró legyen (érje el a 75 oC-ot legalább 2 percig). Ételhőmérővel ellenőrizhető!

• Hűtést igénylő élelmiszereket legfeljebb 5 napig tároljon. Ez vonatkozik a megmaradt ételekre is. A baktérium minden hűtést igénylő élelmiszerben elszaporodhat hosszabb idejű (5 napon túli) tárolás során.

• Tárolja elkülönítve a hűtőszekrényben a különböző nyersanyagokat a készételektől.

• A hűtő hőmérséklete ne haladja meg a 4 °C-ot. Mivel a Listeria baktérium jól tűri a hideget, a 4 °C felett hőmérséklet már kedvező elszaporodásához.

• Tartsa be az általános higiéniai előírásokat! Ezzel kapcsolatosan olvassa el „A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya” című kiadványunkat is!

Kérdezz-felelek a liszteriózisról


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >