Fontos a hazai állomány védelme: juh- és kecskehimlő az Európai Unióban
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. Magyarországon nincs jelen a betegség. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését. A Nébih arra kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot, betegséggyanú esetén pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. A 2022-es spanyol járvány felszámolása – a gyors hatósági intézkedések ellenére is – csaknem egy évig tartott. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusát a dél-romániai Teleorman megyében. Két gazdaság összesen 702 juhot és 31 kecskét számláló állományának rutin vizsgálata során öt mintából azonosították a vírus jelenlétét.
A juh- és kecskehimlő, valamint a kiskérődzők pestise jelenléte miatt Bulgáriából, Görögországból és Romániából jelenleg tilos élő kiskérődzőket szállítani más tagállamba. Az utóbbi időben tapasztalt újabb kitörések, fokozott éberséget követelnek meg mind a hatóságtól, mind az állattartóktól. Az uniós tiltás betartása, ezáltal a magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos 2025. június 19-től elrendelte az élő kiskérődzők szállításának fokozott ellenőrzését.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék szolgáltató vagy hatósági állatorvosukat! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak!
A juh- és kecskehimlőről röviden
A juh- és kecskehimlő leginkább Délkelet-Európában, Afrikában és Ázsia egyes területein fordul elő. Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek. A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo