Juh- és kecskehimlő

• Kórokozó, terjedés

  A juh és kecskehimlő vírusa Pox vírusok családjába, azon belül is a Capripox vírusokhoz tartozik, így közvetlen rokonságban áll a szarvasmarha bőrcsomósodáskór kórokozójával. 
  A betegség elsődlegesen közvetlen módon, cseppfertőzéssel terjed, mivel a fertőzött állatok testváladékai (nyál, orrváladék) nagy mennyiségben tartalmazzák a kórokozót, így igen nagy kockázata van a szennyezett takarmány vagy víz felvételével történő fertőződésnek.
  Szintén kiemelt jelentősége van az úgynevezett ragályfogó tárgyak vírusterjesztő szerepének is, mivel a kórokozó nagy ellenállóképessége révén hosszú ideig túlél a környezetben. A ragályfogó tárgyak közül a gyapjúnyíró eszközökre kell különös figyelmet fordítani, mivel nyírás alkalmával könnyen megsérülhet az állatok bőre, ami bejutási pontot jelent a vírus számára, így elősegítve az állatról-állatra való átvitelt.

• Tünetek

  A betegség tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. 
  Kezdetben az állatok lázasak, étvágytalanok és a tejtermelés jelentősen lecsökken, gyakran a szemhéjuk megduzzad, kötőhártyájuk kipirul és könnyeznek. Ezzel párhuzamosan megjelennek a jellegzetes himlős bőr- és nyálkahártya elváltozások is. Enyhébb lefolyású esetekben csupán a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület stb.), súlyosabb formában azonban az egész testfelületre kiterjedően láthatók kipirulások, apró göbök. A száj- és orrüregben kialakuló fekélyek miatt az állatok gyakran nyálzanak és bő váladék ürül az orrukból, mely magas vírus tartalma révén könnyen szennyezi a környezetet, takarmányt és ivóvizet.
  Az egyéb szervrendszereket érintő elváltozások miatt nehezített légzés, hasmenés, némely esetekben vetélés is előfordulhat.
  A fiatal, 3 hónap alatti bárányok és gidák esetén nem alakulnak ki a jellegzetes tünetek, gyakran magas lázat követő elhullást tapasztalhatunk.

• Lehetséges gazdasági károk

  A juh- és kecskehimlő komoly közvetlen és közvetett gazdasági károkat okozhat. A veszteségek jelentős részét a magas elhullás, a csökkent fertilitás valamint a csökkent hús- és tejtermelés adják. Károsodik a gyapjú és a bőr, a gyapjú növekedése leállhat. 
  Közvetett gazdasági kárt az állomány piaci értékének csökkenése, az állategészségügyi költségek fedezése (pl. vakcina) valamint az adott régióra kiszabott Európai Uniós (élőállat és termék kivitelének) korlátozások jelentik. Ennél súlyosabb kárt okozhat a 3. országokkal történő kereskedelem ideiglenes vagy tartós leállása mind régiós, mind országos szinten.

• Felismerés, kezelés, megelőzés

  Az enyhe vagy korai stádiumú esetek felismerése nem könnyű, mivel a tünetek kezdetben nem jellegzetesek, a hámelváltozások kialakulása után azonban már könnyebben felmerül a betegség gyanúja.
  Ha az állattartóban felmerül a gyanú, akkor köteles haladéktalanul értesíteni az ellátó állatorvost vagy a területileg illetékes hatósági állatorvost. A fertőzöttség megerősítése viruskimutatásra irányuló módszerekkel lehetséges, mintagyűjtés szempontjából a korai stádiumban lévő (lázas) állatok mintázása a legmegfelelőbb.
  A juh-és kecskehimlő terjedésének megelőzése érdekében abban a gazdaságban, ahol a betegséget megerősítették, a teljes juh és kecske állományt állami kártalanítás mellett le kell ölni. A hatóság járványügyi nyomozást végez, hogy kiderítse, hogy a kórokozó hogyan kerülhetett be az adott állományba, illetve merre terjedhetett tovább. Kiemelten fontos a leölt állatok tartási helyeinek alapos takarítása és fertőtlenítése.
  A betegség kitörése körül védő- és megfigyelési körzeteket kell kialakítani. Az állatok és állati eredetű termékek kivitelének tilalmával az intézkedés fő célja a lehetséges új fertőzések, kitörések mihamarabbi megtalálása és a betegség terjedésnek megakadályozása, így a juh és kecskeállományok védelme.
  A betegség ellen rendelkezésre áll védőoltás (vakcina), de tagállami használata csak a betegség kitörése esetében és Európai Bizottság jóváhagyásával lehetséges.

• A betegség előfordulása Európában

  A juh- és kecskehimlő korábban széles körben előfordult Európában, azonban az 1970-es évek végére sikerült megszabadulni a betegségtől. A mentesség elérése óta azonban a vírus időről-időre felbukkan egyes európai országokban. 2013-2018 között több kitörést is jelentettek Bulgáriában és Görögországban, 2022 szeptemberében pedig egy komolyabb járvány kezdődött Spanyolországban. 2023 óta a betegség ismételten jelen van Bulgáriában és Görögországban, majd 2025-ben megjelent Romániában is, ahol azóta is jelen van. 2026-ban megjelent Észak-Macedóniában is.

  
  Magyarország 1957 óta mentes a fertőzéstől. Mentességünk megőrzése szempontjából kiemelten fontos a betegség mielőbbi felismerése és terjedésének a megakadályozása.

• Közegészségügyi kockázatok

  A juh-és kecskehimlő vírusa a kiskérődzőkön kívül csak egyes vadon élő kérődzőket betegít meg, emberre sem a fertőzött állat, sem a fertőzött állatokból előállított élelmiszer nem jelent veszélyt.

  Kérjük, hogy amennyiben juh- és kecskehimlőre gyanakszik, haladéktalanul értesítse szolgáltató állatorvosát vagy közvetlenül az illetékes hatósági állatorvost!