Bemutatkozás
Az élelmiszerlánc-biztonsággal összefüggő kérdések folyamatosan újabb tudományos problémákat vetnek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen a magyar élelmiszerek fogyasztóinak hosszú távú biztonsága és az élelmiszerágazat versenyképessége szempontjából
A 21. század legnagyobb globális kihívásai fokozódó mértékben és sok esetben hátrányosan, más esetekben pedig kiszámíthatatlan módon hatnak az élelmiszer-gazdaságra, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságra is. A globális környezeti és éghajlati változások például új kórokozók, új (például allergizáló hatású) polleneket termelő gyomnövények és mikotoxinokat termelő penészgombák elterjedéséhez vezetnek. Új technológiák jelennek meg (például a modern biotechnológiai módszerek, nanotechnológia, klónozás), amelyek révén új élelmiszerek és új diagnosztikai módszerek keletkeznek. Számos területen, így például az erdészeti kutatásaink révén is a kutatók egész Európára kiterjedő, összehangolt munkájára van szükség (a Diabolo projekt során integrált, a hatékonyságot és a környezetvédelmet szem előtt tartó erdészeti adatbázis készül). Ezek az eszközök sok szempontból ígéretesnek tűnnek, ugyanakkor új élelmiszerlánc-biztonsági kihívásokat is jelentenek. A kockázatok között ugyanakkor megtalálhatjuk azokat is, amelyekről több emberöltőnyi ismerettel rendelkezünk, ugyanakkor mégis minden évben megbetegedések sokaságát okozzák.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ezeken a területeken jelentős kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységet végez.
A NÉBIH fő K+F+I tevékenységei legfőképpen a fentiekben megfogalmazott veszélyek, kockázatok, folyamatok hatékonyabb kimutatását, mérését célzó tevékenységekhez kapcsolódnak.
Kutatásaink másik fontos irányvonala az élelmiszerlánccal kapcsolatba hozható adatok új típusú értékeléséhez, elemzéséhez kötődik, beleértve a komplex rendszerelemzéseket, hálózatkutatást, adatbányászatot és más releváns számítástudományi eszközök alkalmazását is. Ide tartozik az új kockázatkezelési és folyamatellenőrzési módszerek felkutatása, feltárva a különböző IKT alkalmazásokat és nyomonkövetési technikákat, mint lehetőségeket.
Szintén érdekeltek vagyunk olyan módszerek fejlesztésében, melyek révén mérhető az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek munkájának hatékonysága a teljes élelmiszerlánc mentén. Emellett olyan – eddig az élelmiszerlánc-biztonság területén nem alkalmazott – elemzési módszerekkel, modellekkel kísérletezünk, melyek a döntéshozatali folyamatot átláthatóvá és tény alapúvá teszi, valamint integrálja a hagyományos kockázatbecslési területeken kívüli információkat (társadalmi, gazdasági, etikai, stb.) is.
Emellett ahhoz, hogy a kockázatelemzés minden részét lefedhessük, új kockázatkommunikációs módszereket is keresünk, melyek révén hatékonyan osztható meg az információ minden érintettel, különösen a fogyasztókkal.