Tájékoztató a növényvédő szer felhasználáskor keletkező hulladékok jogszerű kezeléséről

A gazdálkodók és a növényvédő szerrel szolgáltatást végző vállalkozások felelőssége nem merül ki a növényvédő szerek okszerű, szakszerű és biztonságos kijuttatásában. Minden esetben számolni kell a keletkező hulladékokkal is, melyek megfelelő kezelése az emberi egészség, a környezet és a természet védelme érdekében is kiemelt jelentőségű.

Fontos a pontos tervezés
A fenntartható, költséghatékony gazdálkodás alapja a tervezés és előrelátás. A növényvédelmi munkák megtervezésekor a beszerzett növényvédő szer mennyiségének pontos meghatározásával, és a megfelelő kiszerelési egységek beszerzésével kevesebb hulladék keletkezik. Ezáltal nem kell a fel nem használt, de már bontott csomagolású növényvédő szerek tárolásáról – lejáratát követően veszélyes hulladékként történő megsemmisítéséről – gondoskodni. Emellett pedig kevesebb csomagolóeszköz-hulladék.

Kiürült csomagolóeszközök tisztítása
A növényvédő szer felhasználásával egyidőben gondoskodni kell a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök megfelelő tisztításáról, melyet – a 103/2003 rendelet bizonyos rendelkezési mellett – elsősorban a 43/2010 rendelet szerint kell végrehajtani:

A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel kell kiöblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez szükséges felhasználni.

A csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelőberendezésben elégethető, vagy más módon is hasznosítható.

Alkalmazott növényvédő gépek tisztítása
Hazánkban az 5 liternél nagyobb névleges térfogatú permetlé tartállyal felszerelt növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljáráson esnek át kereskedelmi forgalomba hozatalukat megelőzően. A típusminősítési eljárásokat a MATE Egyetemi Laborközpont munkatársai folytatják le akkreditált vizsgálólaboratóriumban.

Az illetékes szakemberek a 43/2010 rendelet által leírtaknak megfelelően közzétett típusminősítési eljárásrend és követelmények szerint minősítik a növényvédő gépeket (https://uni-mate.hu/egyetemi-laborkozpont). 

A minősítés nagyon fontos része a gépben rendeltetésszerű használatot követően maradt permetlé mennyiség (műszaki maradékmennyiség) vizsgálata. Továbbá a műszaki maradékmennyiség hígíthatóságára vonatkozó követelmények betartásának ellenőrzése.

A 43/2010 rendelet szerint a növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban – az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával – a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható.

Motoros és nem motoros meghajtású, hordozható kivitelű (háti, vállra akasztható, kézi) permetezőgépek esetében a gépben maradt permetlé mennyisége nem haladhatja meg a permetlétartály névleges térfogatának 1,5%-át.
20 literes tartállyal rendelkező gép esetében – a megengedett maximális 1,5%-ból kiindulva – a tízszeres hígításhoz 3 liter, a húszszoroshoz pedig 6 liter tiszta vízre van szükség. Kisebb méretű tartállyal felszerelt hordozható gépek esetében a biztonságos hígításhoz szükséges vízmennyiség a fentiek alapján kiszámolható.

Üzemi méretű, rászerelt, függesztett, vontatott vagy önjáró kivitelű, szántóföldi és ültetvény (kertészeti) permetezőgépeket a vonatkozó követelmények szerint tisztavizes tartállyal (öblítővizes tartály) is fel kell szerelniük a gyártóknak.
Ez a tartály nem lehet azonos a gépkezelő tisztálkodását szolgáló kézmosóvizes tartállyal.
A tisztavizes tartály minimális térfogatára kettős követelmény vonatkozik: legalább a névleges tartálytérfogat 10%-a, vagy legalább a felhígítandó, visszamaradó mennyiség tízszerese legyen.
Az öblítővizes tartály rendeltetésszerű használatával a permetlétartály, illetve a permetlé rendszer további részegységei (szivattyú, armatúrák, vezetékek, tömlők stb.) hatékonyan megtisztíthatóak.

A megtisztított csomagolóeszköz-hulladékok kezelése
A megtisztított csomagolóeszköz-hulladékok kezelésére Magyarországon több évtizedes múltra visszatekintő, jól bejáratott rendszer áll a gazdálkodók rendelkezésére. A Cseber Nonprofit Kft. által üzemeltet Csomagoló Eszköz Begyűjtési Rendszer (a továbbiakban: Cseber) a kiürült – és megfelelően tisztított – csomagolóeszközök (göngyölegek) minél nagyobb arányú visszagyűjtését szolgálja.

A lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű, a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerinti III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetőek, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik.

Minden, az imént részletezett kategóriába be nem sorolható csomagolóeszköz esetében gondoskodni kell a Cseber-be történő leadásról. A Cseber Nonprofit Kft. több mint 150 gyűjtőhelyet üzemeltet, ahol a felhasználóknak lehetőségük van a kiürült és kitisztított csomagolóanyagokat leadni: https://cseber.hu/gyujtohelyek-atveteli-pontok/

Az átvevő csak akkor köteles átvenni csomagolóeszköz-hulladékot, ha az az eredeti címkével azonosítható és tisztított állapotban van. Az átvevő a csomagolóeszköz-hulladék átvételét a felhasználónak átadott átvételi elismervénnyel igazolja, melyet a felhasználó köteles 5 évig megőrizni.

A leadásig a megtisztított csomagolóeszköz-hulladékot illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni, és ott legfeljebb 1 évig szabad tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

A veszélyes hulladékok kezelése
A növényvédő szerekkel végzett munkák során – legyen szó előkészítésről, kijuttatásról, maradékokról – a legnagyobb odafigyelés mellett is elkerülhetetlen hogy veszélyes hulladékok keletkezzenek, melyek kezelése speciális ismereteket és megoldásokat igényel.

Növényvédelmi szempontból veszélyes hulladéknak minősülő anyagok és eszközök az alábbiak:

• sérült csomagolású növényvédő szer, 
• azonosíthatatlan növényvédő szer, 
• szennyezett növényvédő szer
• lejárt felhasználhatósági idejű növényvédő szer 
• ártalmatlanításra váró göngyöleg, 
• szennyezett védőfelszerelés,
• kifolyt, kiömlött növényvédő szer, valamint annak ártalmatlanításához használt eszköz, anyag,
• a növényvédő szert tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító víz, a használhatatlanná vált permetlé, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat tartalmazó szennyvíz.

A veszélyes hulladéknak minősülő anyagok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésesében foglaltaknak a betartása. 

Ennek alapján a veszélyes hulladékot a hulladékbirtokos:
a)    gyűjtőedényben,
b)    konténerben,
c)    a hulladék biztonságos gyűjtését lehetővé tevő helyiségben vagy
d)    szilárd burkolattal ellátott fedett területen

a hulladék fizikai, kémiai jellegének megfelelően, a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását, valamint az emberi egészség veszélyeztetését, károsítását kizáró módon, elkülönítetten gyűjti.

A gazdálkodónál keletkező, és ott maximum egy évig tárolt veszélyes hulladékot kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező személy szállíthatja el a hulladékkezelő részére. Fontos, hogy kizárólag olyan szállítót szabad megbízni a feladattal, aki rendelkezik a megfelelő engedéllyel. Így biztosítható, hogy gyorsan és biztonságosan jusson el a veszélyes anyag az ártalmatlanítás helyére.

Ez esetben a veszélyes hulladék elszállíttatását a gazdálkodó visszamenőleg is tudja igazolni, hiszen a szállítással megbízott vállalkozó köteles részére átadni a szállítási lap egy példányát, amely igazolja az átvétel tényét.