null Amit a lépfenéről tudni kell

Amit a lépfenéről tudni kell

2014. április 11, péntek

Lépfenében pusztult el nemrég a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja. A hatóság megelőző antibiotikumos kezeléseket és preventív vakcinázást végez. De mit is kell tudnunk erről a súlyos betegségről, hogyan ismerhetjük fel, s mit tegyünk, ha észleljük tüneteit?

A lépfene baktérium (Bacillus anthracis) okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is.
 
Fogékony fajok

A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek.
 
Terjedése

A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják, vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek.
Emberről emberre a betegség nem terjed!
 
Tünetek

A betegség a legtöbb állatfajnál heveny, juhok és kecskék esetében néha rendkívül heveny lefolyású. Utóbbi esetben a kiskérődzők igen gyorsan, szinte előzetes tünetek nélkül is elhullhatnak. A tünetek állatfajonként különbözőek, de a magas láz, elesettség, szapora és nehezített légzés szinte mindig előfordulnak.
Szarvasmarhák: a végbélnyílásból – néha az orrból és a hüvelyből is – vér szivároghat, kevésbé heveny esetekben véres hasmenés tapasztalható. Előfordulhat, hogy tüneteket nem is látunk az elhullás előtt.
Lovak: gyakran tapasztalható véres hasmenés.
Sertések: általában a toroktájéra, esetleg a bélre korlátozódik a betegség, így nyelési és légzési nehézségek, torok ödéma, illetve – bél érintettsége esetén – hányás és véres hasmenés figyelhető meg.
Húsevők (például az állatkerti nagymacskák): általában heveny vérfertőzés alakul ki, magas lázzal, elesettséggel, véres hasmenéssel, nehezített légzéssel, torok- és fejtájéki ödémával.
 
Emberre gyakorolt hatása

A lépfene az embert is megbetegíti, elsősorban „foglalkozási ártalomból”. Főleg a hentesek, vágóhídi dolgozók, bőr-, gyapjú- és szőrmefeldolgozó üzemek munkatársai fertőződhetnek meg, de kérődzők házi vágását követően előfordulhat hús közvetítette lépfene is.
 
A betegség típusai

Bőrlépfene: a leggyakoribb eset, mely a bőr megsebzésével alakul ki. Először egy piros göb (papula) keletkezik, amelyből később hólyag jön létre. A hólyag felfakad és sötétbarna vagy fekete pörk képződik („pokolvar”). A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik.
Bélanthrax: a fertőzött állatok húsának fogyasztásával alakulhat ki.
Tüdőlépfene: a fertőzött állatok bőrének, szőrének, illetve gyapjújának feldolgozása során – a spórák belégzése miatt – alakulhat ki.
 
Az időben felfedezett lépfene antibiotikum (elsősorban penicillin) kezeléssel jól gyógyítható, ezért nagyon fontos, hogy, aki a betegség tüneteit észleli akár magán, akár állatán, mielőbb orvoshoz vagy állatorvos forduljon!


Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság


Friss hírek

2023. április 3, hétfő

Engedélyköteles akvakultúrás létesítmények

Az engedélyköteles, ill. nyilvántartásba vétel köteles akvakultúrás létesítmények körét és az engedélyezés, valamint nyilvántartás feltételeit Európai Uniós jogszabályok határozzák meg:

Tovább >

2023. február 6, hétfő

A postagalambokra vonatkozó különleges szabályok

A postagalambokra vonatkozó különleges szabályok

Tovább >