A trágya, mint állati eredetű melléktermék – kezelés, szállítás és felhasználás

Az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó szabályozás alkalmazásában a trágya fogalmát a 1069/2009/EK bizottsági rendelet határozza meg. Trágyának minősül a haszonállatok, kivéve a tenyésztett halakat, ürüléke és/vagy vizelete, alommal vagy anélkül.

A trágya a 1069/2009/EK rendelet 9. cikk a) pontja alapján 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék.
 

Feldolgozatlan trágya - MANU

Feldolgozatlan trágyának azt a trágyát tekintjük, amelyen nem végeztek a 142/2011/EU rendeletben a feldolgozott trágyára előírt kezelést.
A feldolgozatlan trágya tehát jellemzően az állattartás során közvetlenül keletkező ürülék és/vagy vizelet, amely az állatok tartási módjától függően alomanyagot is tartalmazhat.
A gyakorlatban használt „nyers trágya” vagy „kezeletlen trágya” megnevezések alatt is jellemzően feldolgozatlan trágyát értenek. 
 

Feldolgozott trágya – MANP

A feldolgozott trágya olyan trágyából származó termék, amelyet a 142/2011/EU rendelet XI. melléklet I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően kezeltek.
A feldolgozott trágya előállítása során olyan eljárást kell alkalmazni, amely biztosítja a rendeletben meghatározott állategészségügyi biztonságot. A feldolgozásra vonatkozó előírások többek között meghatározzák az alkalmazandó hőkezelési, illetve az illetékes hatóság által engedélyezhető egyenértékű kezelési feltételeket, továbbá a késztermékre vonatkozó mikrobiológiai követelményeket.

Nem válik tehát minden kezelt trágya automatikusan „feldolgozott trágyává”. A feldolgozott trágya megnevezés alkalmazásához a 142/2011/EU rendeletben meghatározott követelmények teljesítése szükséges.
 

Feldolgozott rovarürülék - FRASS

Az állati melléktermékekre vonatkozó szabályozás külön nevesíti a frass-t, vagyis a tenyésztett rovarok tartásából származó anyagot.
A 142/2011/EU rendelet I. mellékletének 61. pontja szerint a frass:
tenyésztett rovarok ürülékének, a takarmányozási szubsztrát részeinek, tenyésztett rovarok részeinek, elpusztult petéinek keveréke, amelyben az elpusztult tenyésztett rovarok tartalma legfeljebb 5 térfogatszázalék és legfeljebb 3 tömegszázalék.

A frass tehát nem kizárólag rovarürülékből áll, ezért a trágya mellett külön nevesített anyagként célszerű kezelni, és szállításánál, forgalomba hozatalánál, valamint termőföldi felhasználásánál a kifejezetten frass-ra meghatározott követelményeket is figyelembe kell venni.

A frass feldolgozására és forgalomba hozatalára vonatkozó állategészségügyi követelményeket a 142/2011/EU rendelet XI. melléklete határozza meg.
A feldolgozott frass-nak a rendeletben meghatározott kezelési és mikrobiológiai követelményeket teljesítenie kell.
 

A trágya szállítása Magyarországon belül

Az állati eredetű melléktermékek belföldi szállítására vonatkozó általános követelményeket a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 15–19. § tartalmazza.

A rendelet 15. § (3) bekezdése alapján az állati eredetű mellékterméket belföldi szállítása során – a 16. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a rendelet 3. melléklete szerinti, vagy attól formailag eltérő, de valamennyi kötelező tartalmi elemet magában foglaló kereskedelmi okmánynak kell kísérnie. Az okmányt három példányban kell kiállítani.
Az 1. és 2. kategóriájú anyagok és származtatott termékeik esetében az átvevő a kereskedelmi okmány egy aláírt példányának másolatát harminc napon belül visszaküldi az átadónak. A kereskedelmi okmányokat az átadónak, a szállítónak és az átvevőnek legalább két évig meg kell őriznie.
 

A trágya közvetlen felhasználásra történő szállítása

A trágyára a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 16. § (4)–(6) bekezdése külön szabályokat határoz meg.

A 16. § (4) bekezdése alapján nem kell alkalmazni a rendelet 19. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeket:
•    a trágya ugyanazon gazdaság két pontja közötti szállítása esetén, illetve
•    a trágya Magyarországon belül közvetlen felhasználásra történő szállítása esetén.

Ez azt jelenti, hogy ilyen szállítás esetén nem szükséges a szállítási tevékenységet állati melléktermék szállítására nyilvántartásba vetetni, és a szállító jármű külön állati melléktermék-szállítási engedélye sem szükséges.

A 16. § (5) bekezdése szerint, amennyiben a trágyaszállítás a technológiai folyamat részeként történik, a szállítás során a trágya elszóródását a rakomány ponyvázásával vagy fóliaborítással meg kell akadályozni.

Amennyiben a szállítás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség felszámolásával kapcsolatos, a 16. § (6) bekezdése alapján a trágyát a szállítás előtt az adott betegség elleni védekezés szabályainak megfelelően kell kezelni, a rakományt fedni kell, továbbá a gépjárművet kirakodás után az állategészségügyi hatóság által meghatározott helyen fertőtleníteni kell.
 

A trágya termőföldön történő felhasználása

A trágya a 1069/2009/EK rendelet 9. cikk a) pontja alapján 2. kategóriájú állati eredetű melléktermék.

A 1069/2009/EK rendelet 13. cikk f) pontja ugyanakkor lehetővé teszi a trágya feldolgozás nélküli talajra juttatását, amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az nem jelent súlyos fertőző betegség terjedésének kockázatát.
Ennek megfelelően a gazdaságban keletkező feldolgozatlan, kezeletlen trágya állati melléktermékes szempontból előzetes feldolgozás nélkül is közvetlenül mezőgazdasági területre juttatható, feltéve, hogy annak felhasználását járványügyi intézkedés nem korlátozza.
A termőföldön történő felhasználás során az állati melléktermékekre vonatkozó rendelkezések mellett a talajvédelmi, környezetvédelmi, valamint – ahol alkalmazandó – nitrátgazdálkodási követelményeket is be kell tartani.
Az állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyák és talajjavítók felhasználását el kell különíteni a kezeletlen istállótrágya közvetlen mezőgazdasági felhasználásától. Az ilyen származtatott termékek termőföldön történő felhasználásához a vonatkozó talajvédelmi előírások alapján további hatósági követelmények kapcsolódhatnak.
 

Legeltetés és zöldtakarmány betakarítása

A 1069/2009/EK rendelet 11. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint a 142/2011/EU rendelet II. melléklete határozza meg az állati mellékterméket tartalmazó szerves trágyával vagy talajjavítóval kezelt legelőterületek használatára vonatkozó korlátozásokat. Főszabály szerint a kezelés után legalább 21 napos várakozási időt kell biztosítani a legeltetés vagy takarmányozási célú zöldtakarmány-betakarítás előtt.
Ez a 21 napos várakozási idő azonban nem vonatkozik a trágyára, továbbá a guanóra, az emésztőtraktus-tartalomra, a tejre, a tejtermékekre, a kolosztrumra és a kolosztrumtermékekre, kivéve, ha járványügyi okból az illetékes hatóság ettől eltérő korlátozást rendel el.
 

Trágya szállítása más EU-tagállamba

A feldolgozatlan és a feldolgozott trágya tagállamok közötti szállításának feltételei nem minden esetben azonosak, ezért a szállítás megkezdése előtt külön vizsgálni kell az anyag feldolgozottsági állapotát, az állatfaji eredetet, a rendeltetést és az esetleges járványügyi korlátozásokat.

MANU – feldolgozatlan trágya: tagállamok közötti kereskedelmére és mozgatására a 142/2011/EU rendelet XI. mellékletében meghatározott különleges követelményeket is figyelembe kell venni.
MANP – feldolgozott trágya, trágyatermékek: meg kell felelnie a 142/2011/EU rendelet XI. mellékletében meghatározott feldolgozási és mikrobiológiai követelményeknek.

Más EU-tagállamba történő szállítása során a 1069/2009/EK rendelet, valamint a 142/2011/EU rendelet feldolgozatlan trágyára vonatkozó speciális követelményeit egyaránt teljesíteni kell.
A feldolgozatlan trágya tagállamok közötti szállításához a TRACES rendszerben AoD, DOCOM és INTRA dokumentum is szükséges.

A 1069/2009/EK rendelet 48. cikke alapján a 2. kategóriájú anyag más tagállamba történő szállításához a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. 2026. március 30-tól az ehhez kapcsolódó kérelmet a TRACES rendszer AoD (Authorisation of Dispatch) moduljában kell benyújtani.

A szállítmányt a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete szerinti kereskedelmi okmánynak kell kísérnie. A 2. kategóriájú állati eredetű melléktermékek tagállamok közötti szállítása esetén a kereskedelmi okmányt a TRACES rendszer DOCOM moduljában kell rögzíteni.

A feldolgozatlan trágya szállításához emellett a vonatkozó állategészségügyi feltételek teljesítését igazoló INTRA állategészségügyi bizonyítvány is szükséges.
A megfelelően feldolgozott trágya származtatott terméknek minősül, ezért a feldolgozatlan trágyára vonatkozó szabályokat nem lehet automatikusan alkalmazni rá.
 

Trágya kivitele harmadik országba

Az Európai Unión kívüli, harmadik országba történő kivitel szabályait el kell különíteni az EU-tagállamok közötti szállítástól. Állati eredetű melléktermék harmadik országba történő kiviteléhez állategészségügyi exportbizonyítvány szükséges.
A kivitel feltételeit elsődlegesen a célország importkövetelményei határozzák meg. Ezért a szállítás megszervezése előtt ellenőrizni kell, hogy:
•    az adott célország engedélyezi-e a kérdéses trágyatípus behozatalát;
•    feldolgozatlan vagy kizárólag megfelelően feldolgozott trágya vihető-e be;
•    mely állatfajból származó trágya fogadható;
•    milyen kezelés vagy feldolgozás szükséges;
•    milyen állategészségügyi igazolások szükségesek;
•    rendelkezésre áll-e az adott ország által elfogadott állategészségügyi exportbizonyítvány.

A harmadik országba történő kivitel esetében ezért az EU-n belüli MANU/MANP szállítási szabályok teljesítése önmagában nem elegendő: minden esetben a célország aktuális állategészségügyi követelményeit is teljesíteni kell.
 

Trágya behozatal harmadik országokból

Feldolgozatlan trágya harmadik országból az Európai Unió területére nem hozható be, és az Európai Unión keresztül tranzitszállítás céljából sem léptethető be!

Feldolgozott trágya és az abból származó termékek harmadik országból történő behozatala és az Unión keresztül történő tranzitszállítása engedélyezett, amennyiben teljesülnek a 142/2011/EU rendelet XIV. melléklet II. fejezetének 2. táblázatában meghatározott követelmények, így különösen a származási országra, a származási létesítményre, valamint az előírt állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó feltételek.