null A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon (2011-2018)

A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon (2011-2018)

A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon (2011-2018)
2020. augusztus 28., péntek

A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv tagállami és uniós szintű megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mutatókra/mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra (Harmonised Risk Indicators - HRI) van szükség.

2019. május 19-től az Európai Unió fenti jogszabályát módosító 2019/782/EU irányelv előírja a tagállamok számára az eddig elfogadott két kockázati mutató kiszámítását, annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék, milyen tendencia mutatkozik a növényvédőszer-használatból fakadó kockázat változásában.

A tagállamok összesített adatai az Európai Bizottság honlapján érhetők el.

Az első két mutató a szerforgalmi adatokon illetve a 1107/2009/EK 53. cikke szerint kiadott szükséghelyzeti engedélyek számán alapul.
Az 1. harmonizált kockázati mutató (illetve az alábbiakban található 2. harmonizált kockázati mutató is) a hatóanyagok 1107/2009/EK rendelet által meghatározott kategóriákat használja. A rendelet alapján az egyes hatóanyagok alapvetően 7 különböző kategóriába oszthatók:

A kategória: Mikroorganizmusok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek és szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D részében

B kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében

C kategória: Mikroorganizmusok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és B részében.

D kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és B részében.

E kategória: Helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, de nem rendelkeznek humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal.

F kategória: Olyan, helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal rendelkeznek, de ahol az emberek expozíciója elhanyagolható.

G kategória: Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében.

A harmonizált kockázati mutatók kialakítása során az Európai Bizottság a 7 kategóriát 4 csoportba sorolta veszélyesség szempontjából. A 4 csoport különböző súlyokat kapott. Az alacsonyabb kockázatú hatóanyagok kisebb, a magasabb kockázatú hatóanyagok nagyobb súlyt kaptak. A 4 csoport és a súlyok a következők szerint történnek:

1.    csoport: A és B kategória, súly: 1
2.    csoport: C és D kategória, súly: 8
3.    csoport: E és F kategória, súly: 16
4.    csoport: G kategória, súly: 64

A hatóanyag kategóriákkal, csoportokkal és a hozzájuk tartozó súlyokkal kapcsolatban az alábbi összefoglaló táblázat ad átfogó képet:

1. táblázat: A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a 2019/782/EU irányelv alapján

1. Harmonizált kockázati mutató: 

A 1107/2009/EK rendelet alapján a forgalomba hozott növényvédő szerekben jelen lévő hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató (HRI 1).

Az első mutató a forgalomba hozott növényvédő szerekben lévő hatóanyagok mennyiségén alapul, amit a hatóanyagok veszélyessége szerint súlyoznak. A növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó adatokat a tagállamok évente nyújtják be az EU Statisztikai Hivatalának.

Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súllyal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

A 2011–2013 közötti három év átlagát használják kiindulási pontként, ezt 100-as alapértékként határozták meg, ehhez hasonlítják az évek során forgalmazott hatóanyagok súlyozott mennyiségét.

Az 1. harmonizált kockázati mutató (HRI 1) alakulását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon szemlélteti:

2. táblázat és ábra: Az összesített súlyozott mutató (HRI 1) alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)

Ezen kívül minden hatóanyag kategória (A-G) esetén évente kiszámításra kerül, hogy összesen milyen mennyiségben került forgalmazásra.

Az eladott hatóanyagok mennyiségének A-G kategóriák illetve 1-4 csoportok szerinti tendenciáit a 3. és 4. táblázatban és grafikonon láthatjuk:

3. táblázat és ábra: A hatóanyag-kategóriák súlyozott mutatóinak alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)

4. táblázat és ábra: A hatóanyagcsoportok súlyozott mutatóinak alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)

2. harmonizált kockázati mutató

A 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató (HRI 2)
Az Európai Bizottság a harmonizált kockázati mutatók kialakítása során különös figyelmet szentelt a 1107/2009/EK rendelet 53. cikke szerinti, szükséghelyzeti engedélyekre. A felhasznált hatóanyag mennyiségére vonatkozó átfogó adatok hiányában a mutató a tagállami szinten kiadott engedélyek számát veszi alapul.

A 2. harmonizált kockázati mutató (HRI 2) számítása ugyanazokon a hatóanyag-kategóriákon, csoportokon és veszélyességi súlyokon alapszik, mint az 1. harmonizált kockázati mutató (lásd 1. táblázat).

Ezt a mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

Alapértékként, az előzőhöz hasonlóan, a 2011–2013 közötti három év átlaga szolgál.

A 2. harmonizált kockázati mutató alakulását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon szemlélteti:

5. táblázat és ábra: Összesített súlyozott (HRI 2) mutató alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)

A korábbi évek mutatói megtalálhatóak a Nébih honlapján.

 


Friss hírek

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság
2021. április 20., kedd

Méhekre kockázatos repcetáblákat semmisíttetett meg Baranya megyében a hatóság

Helyi méhészek jelzései alapján több virágzó és virágzás előtt álló repcetáblából is mintát vettek múlt héten a Baranya Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakemberei. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, az adott növényállományok kockázatot jelenthetnek-e a beporzó rovarokra, méhekre. A Nébih laboratóriumi eredményei és kockázatbecslése alapján öt esetben kellett a hasznos rovarok védelme érdekében elrendelni a növények megsemmisítését. A kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia eredményeként jelenhetett meg.

Tovább >

Egyre hatékonyabbak a parlagfű elleni védekezési lehetőségek a napraforgó-állományokban
2021. február 25., csütörtök

Egyre hatékonyabbak a parlagfű elleni védekezési lehetőségek a napraforgó-állományokban

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai ellen a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

Tovább >