A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon (2011-2018)
A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv tagállami és uniós szintű megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mutatókra/mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra (Harmonised Risk Indicators - HRI) van szükség.
2019. május 19-től az Európai Unió fenti jogszabályát módosító 2019/782/EU irányelv előírja a tagállamok számára az eddig elfogadott két kockázati mutató kiszámítását, annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék, milyen tendencia mutatkozik a növényvédőszer-használatból fakadó kockázat változásában.
A tagállamok összesített adatai az Európai Bizottság honlapján érhetők el.
Az első két mutató a szerforgalmi adatokon illetve a 1107/2009/EK 53. cikke szerint kiadott szükséghelyzeti engedélyek számán alapul.
Az 1. harmonizált kockázati mutató (illetve az alábbiakban található 2. harmonizált kockázati mutató is) a hatóanyagok 1107/2009/EK rendelet által meghatározott kategóriákat használja. A rendelet alapján az egyes hatóanyagok alapvetően 7 különböző kategóriába oszthatók:
A kategória: Mikroorganizmusok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek és szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D részében
B kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében
C kategória: Mikroorganizmusok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és B részében.
D kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és B részében.
E kategória: Helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, de nem rendelkeznek humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal.
F kategória: Olyan, helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal rendelkeznek, de ahol az emberek expozíciója elhanyagolható.
G kategória: Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében.
A harmonizált kockázati mutatók kialakítása során az Európai Bizottság a 7 kategóriát 4 csoportba sorolta veszélyesség szempontjából. A 4 csoport különböző súlyokat kapott. Az alacsonyabb kockázatú hatóanyagok kisebb, a magasabb kockázatú hatóanyagok nagyobb súlyt kaptak. A 4 csoport és a súlyok a következők szerint történnek:
1. csoport: A és B kategória, súly: 1
2. csoport: C és D kategória, súly: 8
3. csoport: E és F kategória, súly: 16
4. csoport: G kategória, súly: 64
A hatóanyag kategóriákkal, csoportokkal és a hozzájuk tartozó súlyokkal kapcsolatban az alábbi összefoglaló táblázat ad átfogó képet:
1. táblázat: A hatóanyagok és veszélyességi súlyok osztályozása az 1. harmonizált kockázati mutató kiszámításához a 2019/782/EU irányelv alapján
1. Harmonizált kockázati mutató:
A 1107/2009/EK rendelet alapján a forgalomba hozott növényvédő szerekben jelen lévő hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató (HRI 1).
Az első mutató a forgalomba hozott növényvédő szerekben lévő hatóanyagok mennyiségén alapul, amit a hatóanyagok veszélyessége szerint súlyoznak. A növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó adatokat a tagállamok évente nyújtják be az EU Statisztikai Hivatalának.
Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súllyal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
A 2011–2013 közötti három év átlagát használják kiindulási pontként, ezt 100-as alapértékként határozták meg, ehhez hasonlítják az évek során forgalmazott hatóanyagok súlyozott mennyiségét.
Az 1. harmonizált kockázati mutató (HRI 1) alakulását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon szemlélteti:
2. táblázat és ábra: Az összesített súlyozott mutató (HRI 1) alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)
Ezen kívül minden hatóanyag kategória (A-G) esetén évente kiszámításra kerül, hogy összesen milyen mennyiségben került forgalmazásra.
Az eladott hatóanyagok mennyiségének A-G kategóriák illetve 1-4 csoportok szerinti tendenciáit a 3. és 4. táblázatban és grafikonon láthatjuk:
3. táblázat és ábra: A hatóanyag-kategóriák súlyozott mutatóinak alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)
4. táblázat és ábra: A hatóanyagcsoportok súlyozott mutatóinak alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)
2. harmonizált kockázati mutató
A 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató (HRI 2)
Az Európai Bizottság a harmonizált kockázati mutatók kialakítása során különös figyelmet szentelt a 1107/2009/EK rendelet 53. cikke szerinti, szükséghelyzeti engedélyekre. A felhasznált hatóanyag mennyiségére vonatkozó átfogó adatok hiányában a mutató a tagállami szinten kiadott engedélyek számát veszi alapul.
A 2. harmonizált kockázati mutató (HRI 2) számítása ugyanazokon a hatóanyag-kategóriákon, csoportokon és veszélyességi súlyokon alapszik, mint az 1. harmonizált kockázati mutató (lásd 1. táblázat).
Ezt a mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.
Alapértékként, az előzőhöz hasonlóan, a 2011–2013 közötti három év átlaga szolgál.
A 2. harmonizált kockázati mutató alakulását a 2011-2018 közötti időszakban az alábbi táblázat illetve grafikon szemlélteti:
5. táblázat és ábra: Összesített súlyozott (HRI 2) mutató alakulása, ahol az alapérték a 2011-2013 évek átlaga (100)
