null A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon

A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon

A növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói Magyarországon
2019. szeptember 13, péntek

A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv tagállami és uniós szintű megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mutatókra/mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra van szükség.

2019. május 19-től az Európai Bizottság fenti irányelvét módosító 2019/782/EU irányelve előírja a tagállamok számára az eddig elfogadott két kockázati mutató kiszámítását, annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék, milyen tendencia mutatkozik a növényvédő szer használatból fakadó kockázat változásában.

Az első két mutató a szerforgalmi adatokon illetve a 1107/2009/EK 53. cikke szerint kiadott szükséghelyzeti engedélyek számán alapul.

1. Harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet alapján a forgalomba hozott növényvédő szerekben jelen lévő hatóanyagok mennyiségein alapuló, veszélyalapú harmonizált kockázati mutató.

Az első mutató a forgalomba hozott növényvédő szerekben lévő hatóanyagok mennyiségén alapul, amit a hatóanyagok veszélyessége szerint súlyoznak. A növényvédő szerek értékesítésére vonatkozó adatokat a tagállamok évente nyújtják be az Eurostatnak.

Az 1. harmonizált kockázati mutató (illetve az alábbiakban található 2. harmonizált kockázati mutató is) a hatóanyagok 1107/2009/EK rendelet által meghatározott kategóriákat használja. A rendelet alapján az egyes hatóanyagok alapvetően 7 különböző kategóriába oszthatók:

A kategória: Mikroorganizmusok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek és szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D részében

B kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek kis kockázatú hatóanyagoknak minősülnek, és amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének D. részében

C kategória: Mikroorganizmusok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és B részében.

D kategória: Kémiai hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének A és  részében.

E kategória: Helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, de nem rendelkeznek humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal.

F kategória: Olyan, helyettesítésre jelölt hatóanyagok, amelyek szerepelnek az 540/2011/EU rendelet mellékletének E részében, humántoxikológiai szempontból kizáró kritérium alá tartozó tulajdonsággal rendelkeznek, de ahol az emberek expozíciója elhanyagolható.

G kategória: Azok a hatóanyagok, amelyeket az 1107/2009/EK rendelet alapján nem hagytak jóvá, és ezért nem szerepelnek az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében.

A harmonizált kockázati mutatók kialakítása során az Európai Bizottság a 7 kategóriát 4 csoportba sorolta veszélyesség szempontjából. A 4 csoport különböző súlyokat kapott, attól függően, hogy mennyire veszélyes a készítmény. Az alacsonyabb kockázatú hatóanyagok kisebb, a magasabb kockázatú hatóanyagok nagyobb súlyt kaptak. A 4 csoport és a súlyok a következők szerint történnek:

  1. csoport: A és B kategória, súly: 1
  2. csoport: C és D kategória, súly: 8
  3. csoport: E és F kategória, súly: 16
  4. csoport: G kategória, súly: 64

A hatóanyag kategóriákkal, csoportokkal és a hozzájuk tartozó súlyokkal kapcsolatban az alábbi összefoglaló táblázat ad átfogó képet:

1. táblázat: A 2019/782/EU irányelv

2019/782/EU irányelv  1. táblázat

Az 1. harmonizált kockázati mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a forgalomba hozott hatóanyagok éves mennyiségét meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súllyal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

A 2011–2013 közötti három év átlagának kiindulási alapját használják kiindulási pontként, ezt 100-as alapértékként határozták meg, ehhez hasonlítják az évek során forgalmazott hatóanyagok súlyozott mennyiségét.

Ez alapján az 1. harmonizált kockázati mutató vonatkozásában a következő eredmények tapasztalhatók a 2011-2017 közötti időszakban:

2. táblázat és ábra: Az összesített súlyozott mutató (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

2. táblázat és ábra : Az összesített súlyozott mutató (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

Minden hatóanyag kategória (A-G) esetén évente kiszámításra kerül, hogy összesen milyen mennyiségben került forgalmazásra (kg).

Az eladott hatóanyagok mennyiségének A-G kategóriák illetve 1-4 csoportok szerinti tendenciáit a 3. és 4. táblázatban és grafikonon láthatjuk:

3. táblázat és ábra: A hatóanyag kategóriák súlyozott mutatóinak (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

3. táblázat és ábra: A hatóanyag kategóriák súlyozott mutatóinak (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

4. táblázat és ábra: A hatóanyagcsoportok súlyozott mutatóinak (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

4.táblázat és ábra: A hatóanyagcsoportok súlyozott mutatóinak (HRI 1) alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

2. harmonizált kockázati mutató: Az 1107/2009/EK rendelet 53. cikke alapján kiadott engedélyek számán alapuló harmonizált kockázati mutató (HRI 2)

Az Európai Bizottság a harmonizált kockázati mutatók kialakítása során különös figyelmet szentelt a 1107/2009/EK rendelet 53. cikke szerinti, szükséghelyzeti engedélyekre. A felhasznált hatóanyag mennyiségére vonatkozó átfogó adatok hiányában a mutató a tagállami szinten kiadott engedélyek számát veszi alapul.

5. táblázat: A 2. harmonizált kockázati mutató a számítás során ugyanazokon a hatóanyag kategóriákon, csoportokon és veszélyességi súlyokon alapszik, mint az 1. harmonizált kockázati mutató:

A 2. harmonizált kockázati mutató a számítás során ugyanazokon a hatóanyag kategóriákon, csoportokon és veszélyességi súlyokon alapszik, mint az 1. harmonizált kockázati mutató:

Ezt a mutatót úgy kell kiszámítani, hogy az egyes hatóanyagcsoportok tekintetében a növényvédő szerekre kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát meg kell szorozni a csoportra vonatkozó veszélyességi súlyokkal, majd ezt követően összesíteni kell a számítások eredményeit.

A 2011–2013 közötti három év átlagának kiindulási alapját használják kiindulási pontként, ezt 100-as alapértékként határozták meg, ehhez hasonlítják az évek során kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát.

Ez alapján a 2. harmonizált kockázati mutató vonatkozásában a következő eredmények tapasztalhatók a 2011-2017 közötti időszakban:

6. táblázat és ábra: Összesített súlyozott HRI 2 mutató alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

6.táblázat és ábra: Összesített súlyozott HRI 2 mutató alakulása, ahol a 100-as alapérték a 2011-13 évek átlaga

A peszticidek fenntartható használatát célzó irányelv módosítása  (2019/782/EU irányelv) as következő linken érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32019L0782&from=EN


Friss hírek

A „chia mag” (aztékzsályamag) forgalmazásának szabályai
2020. július 3, péntek

A „chia mag” (aztékzsályamag) forgalmazásának szabályai

Az utóbbi évek egyik slágerterméke, a „chia mag” (aztékzsályamag) az Európai Unióban új élelmiszernek (novel food) minősül, ezért kizárólag az új élelmiszerekre vonatkozó előírásoknak megfelelően forgalmazható. Az alábbiakban összefoglaljuk az aztékzsályamag forgalmazásának aktuális speciális feltételeit.

Tovább >

Hamisított élelmiszereket vont ki a forgalomból a Nébih
2020. június 15, hétfő

Hamisított élelmiszereket vont ki a forgalomból a Nébih

Egy fővárosi, egyebek mellett élelmiszert is árusító üzlet ellenőrzése során számos, jogellenesen meghosszabbított minőségmegőrzési idejű, ezért hamisítottnak minősülő élelmiszert vontak ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

Tovább >