null A NÉBIH tevékenységének hozzájárulása más stratégiák megvalósulásához: EU 2020 Stratégia és céljai

A NÉBIH tevékenységének hozzájárulása más stratégiák megvalósulásához: EU 2020 Stratégia és céljai

Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy a változó világban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió.

Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat- és energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken.

A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik, 7 kezdeményezést nevesítettek az alábbiak szerint:

  • Intelligens növekedés
    • Digitális ágenda azért, hogy a digitális technikák hasznosítása nagyobb mértékben megtörténhessen mind a vállalkozások, mind az állampolgárok körében. Az ágenda révén az EU GDP-je az elkövetkező 8 évben várhatóan 5%-kal növekedni fog azáltal, hogy növekszenek a befektetések az IKT-szektorban, nőnek az „e-képességek”, elősegítik a közszféra innovációját, megreformálják az „internet-gazdaság” keretfeltételeit. Ennek érdekében 7 kulcsterületet azonosítottak:
      • létrehozni egy új, széles spektrumú szabályozási környezetet 
      • új nyilvános digitális szolgáltatás-infrastruktúrák „Connecting Europe Facility” hitelek révén 
      • e-képességeket és állásokat támogató egyesület indítása
      • javaslat az EU kiber-biztonsági stratégiájára és irányelvére
      • frissíteni az EU szerzői jogokra vonatkozó irányelvét
      • felgyorsítani a felhő alapú szolgáltatásokat a közszféra vásárlóereje révén (Accelerate cloud computing through public sector buying power)
      • elkészíteni egy új elektronikai ipari stratégiát („Airbus of Chips”)
    • Innovatív Unió annak érdekében, hogy létrejöhessen egy olyan, innovációbarát környezet, melyben az új ötletek lehetőséget kapnak és így előrelendítik a gazdaságot az alábbi kezdeményezések által:
      • Európa tudásbázisának erősítése a kutatás és az oktatás-nevelés területek innovációjának erősítésével
      • A jó ötletek piacra juttatásának segítése egy innovációt támogató európai piac kialakításával, valamint a magánszféra-befektetések serkentésével
      • A regionális és társadalmi haszon maximalizálása
      • Az erőfeszítések egyesítése az áttörés érdekében, azaz együttműködés generálása a köz- és a magánszféra között (EIP)
      • Nemzetközi tudományos együttműködések erősítése az EU és a 3. országok között
    • Fiatalok mozgásban: az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy fejlessze a fiatalokat érintő oktatást és foglalkoztatottságot, azért hogy csökkenjen a fiatalok körében a munkanélküliség. Mindezt az alábbiakkal kívánják elérni
      • Az oktatások, képzések nagyobb fokú illeszkedése a fiatalok igényeihez
      • a külföldi (EU-n belüli és kívüli) ösztöndíj-lehetőségek kihasználtságának növelése
      • A tagállamok ösztönzése azért, hogy intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy könnyebb legyen az átmenet az oktatás világából a munkába
  • Fenntartható növekedés
    • Erőforrás-hatékony Európa, mely alapvető fontosságú egy fenntartható gazdaság kialakításához, hiszen a természeti erőforrások megalapozzák gazdaságunkat és életminőségünket. Ez a kezdeményezés több szakterületet is érint, többek között a klímaváltozást, ipart, nyersanyagokat, mezőgazdaságot, halászatot, biodiverzitást, regionális fejlődést. Fő cél tehát, hogy ezeken a területek növekedjenek a befektetések és az innováció.
    • Erősebb európai ipar a növekedésért és gazdasági fellendülésért, annak érdekében, hogy Európa fenntarthassa globális ipari vezető szerepét. 4 pillére összpontosít: befektetések az innovációba; jobb piaci feltételek; hozzáférés a finanszírozáshoz és a tőkéhez; humán tőke és képességek.
  • Inkluzív növekedés
    • Új képességek és munkahelyek ágendája, amely közreműködik az iskolát korán elhagyók arányának csökkentésében, hogy több fiatal kapjon magasabb fokú képzettséget, valamint, hogy csökkenjen a társadalmi kirekesztettség és szegénység kockázata. Mindezt az alábbiakkal:
      • hatékonyabb fellépés azért, hogy a munkaerőpiac biztonságát és rugalmasságát biztosítani lehessen
      • hozzájuttatni az embereket a ma és a holnap munkájához szükséges, megfelelő készségekhez
      • a munkahely-minőség és a munkahelyi körülmények fejlesztése
      • a munkahelyteremtés feltételeinek fejlesztése
    • Európai platform a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen, mely 5 akcióterületből épül fel:
      • teljes szakpolitikai spektrumot átfogó intézkedések megvalósítása (munkaerő-piac, minimális jövedelemtámogatás, egészségügy, oktatás, lakhatás, hozzáférés az alapvető banki szolgáltatásokhoz)
      • az EU-források jobb kihasználása a társadalmi integráció támogatására (ESZA: Európai Szociális Alap elkülönítése)
      • a szociálpolitikai innovációk hatékonyságának bizonyítékokkal történő alátámasztása a szélesebb körű alkalmazást megelőzően
      • nagyobb fokú együttműködés a szociálpolitikai reformokban a civil szervezetekkel
      • fokozott politikai koordinációja a tagállamok között létrejött nyílt, szociális védelemre és társadalmi befogadásra irányuló koordinációs módszernek

 

A fentiek elérése érdekében 5 fő stratégiai célterületet (foglalkoztatottság; kutatás-fejlesztés, klímaváltozás és energia-fenntarthatóság; oktatás; küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen) nevesítettek, amelyeknél számszerűsített célokat is meghatároztak.

A fő cél tehát, hogy 2020-ra megteremtsék azokat a feltételeket, melyek révén elérhetjük a fenntartható gazdaságot Európa-szerte.

Országunkra vetítve az alábbi elérendő célokat fogalmazta meg az Európai Bizottság az 5 stratégiai területhez kapcsolódóan:

  • 75%-os foglalkoztatottsági arány
  • a K+F 1,8%-os részesedése a teljes GDP-ből
  • a CO2-kibocsájtás 10%-os csökkentése
  • a megújuló energiaforrások 14,65% arányú használata
  • energiafelhasználási hatékonyság (pazarlás csökkentése 2,96 Mtoe)
  • az oktatást korán elhagyók arányának 10% alá csökkentése
  •  leszakadó réteghez tartozók csökkentése 450.000 főre

NÉBIH-megfelelés 


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >