A hígtrágya hasznosítás egyik módja: termőföldön elhelyezés
A nagy mennyiségben keletkező hígtrágya elhelyezése napjainkban egyre nagyobb gondot okoz. Egyik hasznosítási módja lehet a mezőgazdasági területre történő kihelyezése. Ez a megoldás nem csak az állattartó telepnek kedvez a feleslegessé vált hígtrágyától való megszabadulás reményében, hanem a földhasználóknak is megtérül, mivel a hígtrágya a növények tápanyagigényét is kielégíti.
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás folyékony halmazállapotú mellékterméke, állati bélsárból, vizeletből, elcsurgó ivóvízből és technológiai vízből áll és kizárólag hidraulikusan szállítható. Termőföldön történő felhasználás szempontjából a hígtrágyával azonos elbírálás alá esik az almozásos állattartásnál keletkező, az állati bélsárnak és vizeletnek, valamint a csurgalék és technológiai víznek az alomanyagok által fel nem vett folyékony halmazállapotú része, a trágyalé is.
A hígtrágya hasznosításának az egész világon legszélesebb körben alkalmazott módszere a mezőgazdasági területen történő felhasználás a talaj gazdagítására, a növények tápanyag- és vízigényének pótlására, a talajszerkezet javítására.
Bár a hígtrágya növényi tápanyag-tartalma magas, nemcsak a növények tápanyag-ellátása szempontjából fontos tartalmaz, hanem olyan elemeket is, amelyeknek határérték feletti jelenléte a növények számára toxikus lehet. A hígtrágya tápanyagvizsgálatán túl a mezőgazdasági területre kijuttatható mennyiség meghatározásakor gondot kell fordítani például a hígtrágya káros sótartalmára is, amely talajkárosodást okozhat. Tehát nem mindegy, hova és mennyit teszünk ki belőle, ezért különösen fontos betartani a termőföldön történő felhasználásához előírt szabályokat.
Mik ezek a szabályok?
Hígtrágya felhasználását kizáró okok lehetnek:
-
60 cm-nél sekélyebb termőréteg,
-
magas talajvízszint (150 cm-nél közelebb a felszínhez),
-
esőszerű öntözés esetén 6%-nál meredekebb lejtő,
-
felületi öntözés esetén 5%-nál meredekebb lejtő,
-
csúszócsöves (csőfüggönyös) technológia alkalmazása esetén 12%-nál meredekebb lejtő,
-
injektálásos technológia alkalmazása esetén 17%-nál meredekebb lejtő.
Tilos a hígtrágya kijuttatása:
-
vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajon,
-
állóvizek partvonalától mért 20 méteres sávban,
-
egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban,
-
közegészségügyi védőtávolságokon belül lévő területeken.
A kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége legfeljebb 200 kg/ha/év lehet, a kálium hatóanyag mennyisége nem lehet több mint 250 kg/ha/év, a foszfor hatóanyag mennyisége pedig 150 kg/ha/év.
Közegészségügyi várakozási idők:
-
nyersen is fogyasztható kertészeti növények hígtrágyával nem öntözhetők,
-
gyümölcsfák, szőlő csak felületi módszerrel öntözhető és betakarítás előtt 45 nappal az öntözést be kell fejezni,
-
szántóföldi növények, rét, legelő öntözését a betakarítás előtt 30 nappal be kell fejezni,
-
fásított területek várakozási idő korlát nélkül öntözhetők.
Nitrátérzékeny területen ezen túl számos külön szabályt be kell tartani, amelyet a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályoz 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet. Ezek általában korlátozó, tiltó rendelkezések, mint például tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig. Nitrátérzékeny területek esetében a talajvédelmi hatóság az eljárásába szakhatóságként bevonja a Környezet és Természetvédelmi Felügyelőséget is.
Figyeljünk arra is, hogy ivóvízbázis, távlati ivóvízbázis védőterületén, vízjárta területeken és a nagyvízi mederben a trágyázás során külön jogszabály határozza meg a hígtrágya kihelyezés szabályait. A természetvédelmi oltalom miatt a Natura 2000 gyepterületeken is külön szabályok vonatkoznak a felhasználásra.
Legelő öntözése másik állattartó telepről származó hígtrágyával állategészségügyi okokból nem engedélyezett, kivéve, ha azt külön jogszabály 41/1997. (V. 28.) FM rendelet lehetővé teszi.
Be kell szerezni a hígtrágya hasznosításához a földhasználó hozzájárulását is.
Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?
A hígtrágya termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.
A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.
A kérelemhez mellékelni kell a hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el.
A talajvédelmi terv kitér a hígtrágya beltartalmi értékeire, és arra is, hogy adott trágyát képes-e befogadni a kihelyezéssel érintett terület.
Csatolni kell a kérelemhez a földhasználó hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója.
A talajvédelmi hatósági eljárás díja a kihelyező területnagyságtól függően változik. 100 ha terület alatt 30.000 Ft, 100 ha területnagyság felett 50.000 Ft-ot kell fizetni a kérelem benyújtásakor. A fizetés módjáról itt talál információt.
Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.
Ahhoz, hogy hígtrágyát termőföldön használjunk fel, előfordulhat, hogy szükséges a terület talajának javítása is. Ebben az esetben szintén a talajvédelmi hatósághoz kell fordulni engedélyért.
Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz területnagyságtól függően 15.000 Ft vagy 25.000 Ft.
Letölthető anyagok:
Formanyomtatvany hígtrágya engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék
