A gyapjú hasznosítására vonatkozó lehetőségek
A nyers, kezeletlen gyapjú állati eredetű mellékterméknek minősül, így azt az állategészségügyi szabályoknak megfelelően szükséges tárolni, kezelni, szállítani, felhasználni vagy ártalmatlanítani.
Az állati eredetű melléktermékekre irányadó 1069/2009/EK, 142/2011/EU, valamint a 45/2012. (V.8.) VM rendeletek alapján az egészséges, fertőző betegség jeleit nem mutató állatokból származó gyapjú a legalacsonyabb kockázatú, ún. 3. kategóriájú állati eredetű mellékterméknek minősül (a tévhitekkel ellentétben nem veszélyes hulladék). Ezen anyagok ártalmatlanítása, illetve hasznosítása vonatkozásában az Uniós és nemzeti szabályozás is részletes iránymutatást ad.
A fentiek alapján a gyapjú az alábbiak szerint ártalmatlanítható, illetve hasznosítható:
- hulladékként történő égetéssel, együttégetéssel, előzetes feldolgozással vagy anélkül
- előzetes feldolgozást követően hulladékként, engedélyezett hulladéklerakóban történő elföldeléssel
- biogáz- vagy komposztálóüzemben történő hasznosítás
- szerves trágya és talajjavító előállítása
- a 1069/2009/EK rendelet 14. cikke szerinti további módszerek szerint
Az előzetes feldolgozásra és üzemben történő hasznosításra vonatkozó részletes előírásokat a fenti jogszabályok tartalmazzák.
Ezen anyagok szállítását, tárolását, kezelését és ártalmatlanítását kizárólag erre nyilvántartásba vett vagy engedélyezett üzemeltető (pl. ATEV) végezheti.
A hazai engedélyezett üzemek listája publikus, a Nébih oldalán megtalálható:
A gyapjú esetleges talajjavítóként való felhasználása tekintetében tájékoztatom, hogy a pelletált gyapjú trágyát termésnövelő anyagként a NÉBIH Növényvédelmi és Borászati Igazgatóság engedélyezi a 36/2006. FVM rendelet alapján.
A 36/2006. FVM rendelet szerinti engedély feltétele az állategészségügyi hatóság által kiadott, a 1069/2009/EK rendelet szerinti, szerves trágya és talajjavító gyártására vonatkozó üzemengedély.
A gyapjú abban az esetben kerül ki az állategészségügyi szabályozás alól, ha a megfelelő kezeléseket követően eléri az ún. végpontot. Ennek feltétele a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklet VII. fejezetének B. pontjában az adott termékek végpontjára vonatkozóan meghatározott különleges követelmények teljesítése. A juhok gyapját és szőrét korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni, amennyiben azokat az alábbi kezelések egyikének vetették alá:
- többszöri, vizes, szappanos és nátrium- vagy kálium-hidroxidos medencébe történő merítéssel történő ipari mosás
- közvetlenül olyan üzembe szállítottak, ahol gyapjú- és szőralapú származtatott termékeket állítanak elő a textilipar számára, és az ilyen gyapjút vagy szőrt a következő módszerek legalább egyikével kezelték:
- vegyi depiláció oltott mésszel vagy nátrium-szulfiddal;
- hermetikusan zárt kamrában, legalább 24 órán keresztül végzett formaldehides fertőtlenítés; iii. ipari tisztítás a gyapjú és a szőr vízben oldható, 60–70 °C-on tartott tisztítószerbe történő merítésével;
- 8 napon át 37 °C-on, 28 napon át 18 °C-on vagy 120 napon át 4 °Con történő tárolás, amely a szállítási időszakot is magában foglalhatja.