A fa csomagolóanyagok növényegészségügyi kockázatai és a védekezés lehetőségei

A kereskedelemben használatos fa csomagolóanyagok (raklapok, ládák, faékek, deszkák, alátétfák) jellemzően gyengébb minőségű, kezeletlen anyaga rejtekhelyet és táplálékot biztosít a különféle károsítók számára. A globális kereskedelemmel akár nagy távolságokra is képesek eljutni a zárlati és kiemelt zárlati károsítók, majd az új területeken elszaporodva ökológiai katasztrófát és nagymértékű gazdasági veszteséget okozhatnak. Emiatt a faanyagokban megbújó „potyautas” (ún. hitchhiker) károsítók nagy kihívást jelentenek a növényegészségügy számára. Az alábbiakban olvasható ellenőrzési lista, valamint a faanyag kezelését igazoló ISPM 15 jelölés kötelező elemeinek ismerete segítséget jelent az érintettek (pl. fuvarozók) számára.

Az invazív károsítók, melyek akár a fa csomagolóanyagokkal is bekerülhetnek egy adott országba, gyors és jelentős elszaporodásukkal többek között az alábbi károkat okozhatják:

• Erdőpusztulás: Egész erdők száradhatnak ki, ami megváltoztatja a helyi mikroklímát és rontja a biodiverzitást.
• Kereskedelmi korlátozások: Ha egy területen megjelenik egy karantén károsító, az onnan származó faáruk exportját azonnal korlátozza a hatóság, ami súlyos veszteség a faiparnak, a szállítmányozóknak.
• Kivágási költségek: A védekezés csak a fertőzött és a körülötte lévő egészséges fák kényszerkivágásával, azok megsemmisítésével, majd jelentős megfigyelési terület kialakításával, fenntartásával (pufferzóna) lehetséges.

A legfontosabb védelmi vonal a nemzetközi kereskedelemben

Az ISPM 15 (International Standards for Phytosanitary Measures No. 15) szabvány előírja minden 6 mm-nél vastagabb fa csomagolóanyag megfelelő (károsítókat elpusztító) kezelését. 

A fa csomagolóanyag hőkezeléssel védhető meg a károsítóktól. A faanyag maghőmérsékletét legalább 56 °C-ra kell emelni min. 30 percen keresztül normál vagy dielektromos hevítéssel, vegyi anyagok használatával (Sulfonil-Fluorid, korábban Metil-bromid).

A rétegelt lemezből, ragasztott háncslemezből álló csomagolóanyagokban, azok előállítási technológiája miatt nem jelentenek növényegészségügyi kockázatot, hiszen nem élnek meg bennük a károsítók, ezért mentesek a jelölési kötelezettség alól. Az előírások betartását a vám- és a növényegészségügyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik.
 

Az ISPM 15 jelölés

Az ISPM 15 jelölés felépítése, kötelező elemei:

• IPPC logó: A bal oldalon található, egy búzakalászt formázó szimbólum (International Plant Protection Convention).
• Országkód (XX): Kétbetűs ISO-kód (pl. HU = Magyarország, DE = Németország, CN = Kína).
• Regisztrációs szám (0000): A gyártó vagy a kezelést végző cég egyedi azonosító száma, amelyet a nemzeti növényegészségügyi hatóság ad ki.
• Kezelés módja (YY): mely a következő lehet
  • HT (Heat Treated): Hőkezelt (a leggyakoribb).
  • MB (Methyl Bromide): Metil-bromiddal gázosított.
  • DH (Dielectric Heating): kezelt.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a fa csomagolóanyagot javítják vagy jelentősen átalakítják, az eredeti jelölés érvényét veszíti, új kezelés szükséges.
 

Ellenőrző lista a fuvarozók számára

Az ellenőrző lista és a jelölések ismerete segíti a zökkenőmentes szállítást, valamint a növényegészségügyi bírságok és a rakomány kényszerű megsemmisítésének, visszautasításának elkerülését.

• Látható ISPM 15 jelölés: Van-e minden raklapon/ládán égetett vagy nyomtatott bélyegző, jelölés? (Országkód, regisztrációs szám, HT vagy MB jelzés).
• Kéregmentesség: A faanyag mentes-e a visszamaradt kéregdaraboktól? (A kártevők többsége a kéregben, vagy az alatt rejtőzködhet). Maximum bankkártya méretű kérek lehet a csomagolóanyagon.
• Rágásnyomok, lyukak: Vannak-e friss, kerek vagy ovális kirepülő nyílások (kb. 1–10 mm átmérőjűek) a fán?
   

Kockázatos a kő- és fémáru szállítmányok fa-csomagolóanyaga

• Faliszt (rágcsálék): Látható-e finom fapor a raklap alatt a padozaton, vagy a repedésekben? Ez aktív lárva jelenlétére utal.
• Penész és nedvesség: A túl nedves, korhadt fa nagyobb valószínűséggel hordoz fertőzést.
• Gyanús rovarok: Ha szokatlanul nagy, hosszú csápú bogarat lát a rakomány körül, azonnal jelezze a felettesének és az illetékes növényegészségügyi hatóságnak!
• Láthatóság: A jelölésnek jól olvashatónak és tartósnak kell lennie (általában égetéssel vagy kopásálló festékkel készül). Legalább két átellenes oldalon szerepelnie kell a raklapon vagy ládán.
• Keretezés: A jelölést általában egy keret veszi körül, és egy vonal választja el az IPPC logót a kódoktól. 
   

Elfogadott a színes ISPM-15 jelölés 

• DB jelzés (Debarked): Előfordulhat DB felirat is a csomagoláson, ami azt jelenti, hogy a fát a kezelés előtt kérgezték le. 
• Hamisítás jelei: Ha a jelölés elmosódott, kézzel írottnak tűnik, vagy hiányoznak belőle alapvető elemek (pl. nincs országkód), a rakományt a határon vagy az ellenőrzéskor visszatarthatják.
• Ez a „pecsét” a garancia arra, hogy a fa csomagolóanyagot megfelelően kezelték, és nem hordoz élő kártevőket.

A fa csomagolóanyagokban előforduló főbb idegenhonos, karantén fajok
 

Faanyagban megbújt Simahátú csillagoscincér - Anoplophora glabripennis imágó

• Fenyőrontó fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilus): Portugáliában és Spanyolországban már hatalmas fenyőerdőket pusztított ki. A fa szállítószöveteit tömíti el, a fa hetek alatt kiszárad.
• Simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis): Elsősorban lombos fákat (juhar, nyír, éger) támad. A lárvák ujjnyi vastag járatokat rágnak a törzsbe, amitől a fa szerkezetileg meggyengül és kidől.
• Szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis): Hasonló az simahátú csillagoscincérhez, de gyakran a gyökérnyaki részbe petézik, így még nehezebb észlelni.
• Kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis): Oroszország és Ukrajna felől terjed Európa felé, a kőrisállományokat veszélyezteti.