Kiemelt zárlati károsító: a kőrisrontó karcsúdíszbogár
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálata 2026 júniusában megerősítette a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) jelenlétét Beregsurány térségében.
Az Ázsiából származó idegenhonos faj akár tömeges kőrispusztulásokat is okozhat
A kőrisrontó karcsúdíszbogár az Európai Unióban kiemelt jelentőségű zárlati károsítónak számít, észlelését kötelező bejelenteni a hatóságoknak. A faj megjelenése komoly növényegészségügyi, természetvédelmi és erdőgazdálkodási kockázatot jelent, mivel fő gazdanövényei a kőrisfajok (Fraxinus spp.), köztük az Európában őshonos fajok is. A kártevő Észak-Amerikában és Kelet-Európában már jelentős károkat okozott, tömeges kőrispusztulásokhoz vezetve.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedése és növényegészségügyi kockázata
A kőrisrontó karcsúdíszbogár Ázsiából származó idegenhonos faj. Az elmúlt évtizedekben új területeken is megjelent, ahol természetes ellenségeinek hiányában gyorsan tudott terjedni. A szomszédos Ukrajna több régiójában már korábban is kimutatták jelenlétét, ezért a határ menti térségek növényegészségügyi szempontból fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A károsító terjedésében szerepet játszhatnak a megváltozott kereskedelmi útvonalak, valamint a közúti és vasúti áruforgalom növekedése is. A Nébih ezért kiemelt figyelmet fordít megjelenésének korai felismerésére és az esetleges további terjedés nyomon követésére.
(Agrilus planipennis – kőrisrontó karcsúdíszbogár)
A kártevő életmódja és károkozása
A kőrisrontó karcsúdíszbogár kifejlett egyede (imágója) 8-14 mm hosszú, fémesen zöld színű. A lárva 26-32 mm hosszú, sárgásfehér színű, a pete ovális alakú, 1 mm átmérőjű. Fejlődési ciklusa általában egy év. A nőstények a kifejlett kőrisfák kérgének repedéseibe rakják tojásaikat, amelyekből 7-10 nap alatt kelnek ki a lárvák.
A fejlődő lárvák a gazdanövények kambiumrétegében és szállítószöveteiben okoznak jelentős kárt. A kifejlett lárvák a fa kérge alatt telelnek át, majd tavasszal bábozódnak. Az imágók áprilistól júniusig bújnak elő, rajzáscsúcsuk a nyári hónapokra esik. A nőstények élettartama körülbelül 3-6 hét, ez idő alatt pedig akár 100 petét is lerakhatnak.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár nehezen megkülönböztethető más fajoktól. A sok hasonló faj között csak a szakemberek igazodnak el, a laikusok a smaragdzöld szín és a tünetismertetőben is szereplő vöröses elszíneződés alapján gyanakodhatnak.
(A potroh szárnyfedők alatti vöröses színe nagyon jellemző a fajra.)
Hatósági intézkedések
A Nébih a kockázatos növénykárosítók mielőbbi felismerése érdekében országos csapdázási és felderítési rendszert működtet.
A kőrisrontó karcsúdíszbogár 2026 júniusi kimutatását követően a Nébih fokozott ellenőrzést és célzott felderítést rendelt el. A hatósági intézkedések a nemzeti készenléti tervben foglaltak (elérhető a Nébih Növényegészségügyi aloldalán), valamint a vonatkozó hazai és uniós növényegészségügyi előírások alapján történnek.
(A kőrisrontó karcsúdíszbogár befogására alkalmazott feromon csapda.)
Fontos a lakosság és az erdőtulajdonosok közreműködése
A hatósági felderítés mellett a lakosság, az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók figyelme is kulcsfontosságú a kőrisállományok védelmében. A korai felismerés jelentősen növelheti a védekezés hatékonyságát.
A kőrisfákon az alábbi tünetek utalhatnak a károsító jelenlétére:
- lombvesztés, a korona ritkulása;
- a kéreg és a korona elszíneződése;
- függőleges repedések megjelenése a kérgen;
- a kéreg alatt kialakuló, akár 50 centiméter hosszú, cikk-cakk alakú lárvajáratok;
- fémesen csillogó, zöld színű, 8–14 milliméteres bogár észlelése.
A rovart észlelését haladéktalanul jelenteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, valamint a Nébih-nek a megfelelő nyomtatvány segítségével. (A bejelentő lap elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/-/bejelentes-kotelezett-karositok oldalon.)
A kőrisrontó karcsúdíszbogárral kapcsolatos további információk a Nébih portálon olvashatóak: https://portal.nebih.gov.hu/novenyegeszsegugy.