Vissza

Otthoni palántanevelés

Otthoni palántanevelés

Otthoni palántanevelés

Akkor lehetünk száz százalékig biztosak benne, hogy a kívánt fajtát ültetjük ki, ha a palántát magunk is neveljük.

A kertbarát számára kevés szemet gyönyörködtetőbb látvány van, mint a veteményesben piros terméseivel tündöklő paradicsomtő, vagy egyéb mutatós zöldségféle.

Nem mindegy azonban, hogy a termesztés kiinduló anyaga honnan származik. Sokak kedvét vette már el a kiskerti zöldségtermeléstől, ha a vágyott koktélparadicsom helyett valami ízetlen, ki tudja milyen fajtájú bogyó fejlődött a széltől is óvott töveken. Vagy ha a frissen szedett zöldpaprika a szendvicsben ehetetlenül csípősnek bizonyul, pedig ugye az árus, akitől a palántát vettük, megesküdött rá, hogy édes lesz…

Egy szó, mint száz, akkor lehetünk száz százalékig biztosak bene, hogy a kívánt fajtát ültetjük ki, ha a palántát magunk is neveljük. Ennek mikéntjéről szeretnénk itt néhány szóban tanácsot adni.

Az első, igen fontos megjegyzés: az „olcsó húsnak híg a leve” bölcsesség a vetőmagokra is igaz. Érdemes prémium minőségű, ellenőrzött, lehetőleg betegségeknek ellenálló fajtáról származó vetőmagot vásárolni. A tasakon feltüntetett információk mennyisége többnyire arányos a vetőmag termesztési erényeivel.

A palántázás fő előnye, hogy a hosszú tenyészidejű, többnyire fagyérzékeny növényfajok esetén a kezdeti fejlődést meggyorsítjuk, ezzel biztosítva, hogy a kiültetett növényeknek lesz elegendő ideje az elvárt mennyiségű termést meghozni. Mindenképpen javasolt a palántanevelés a fejeskáposzta, a kelkáposzta, a karfiol, a dinnye, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs esetén, de javasolható az uborka, a cukkini, a patisszon, a brokkoli palántázása is.

A magvak ideális vetési idejét a kiültetés időpontjából visszaszámolva tudjuk megállapítani. A fagyérzékeny fajokat április legvége, de inkább május eleje előtt nem ültethetjük, tehát a vetésnek kb. nyolc héttel korábban kell történnie. A fejeskáposztát már április közepén ültethetjük, és a palánta kifejlődéséhez is elegendő mintegy hat hét.

A magokat vethetjük szaporítóládába (vagy bármely lapos, alul kilyuggatott edénybe), ez esetben az első lomblevelek megjelenésekor – ezek a kelést követően fejlődő sziklevelek után fejlődnek ki -  át kell tűzdeljük kettesével cserépbe a magoncokat.  Kényelmesebb - és apró magvú, lassú fejlődésű növényfajok esetében célszerűbb is - egyenesen abba az edénykébe vetni, amelyben végleges méretéig nevelni fogjuk a palántánkat. Ez lehet kisméretű cserép, de „hagyományos” megoldásnak számít a tejfölöspohár is.

Még néhány jó tanács:

  • A melegkedvelő növényfajokat csíráztatáskor magasabb hőmérsékletű helyre (például nem túl forró konvektorra) tegyük, és fedjük le átlátszó műanyag lappal. Kelés után megfelelő a szobahőmérséklet is.
  • A vetésünk földjét állandóan tartsuk nyirkosan. Kézi permetező használatával elkerüljük, hogy az apró magocskákat a sugárban érkező víz kimossa a földből.
  • Vetésre a legalkalmasabb a semleges kémhatású, talajlakó károsítóktól mentes, készen kapható palántaföld-keverék. Ez tartalmazza a szükséges tápanyagokat is. Nitrogéntartalmú tápszert semmiképp ne adjunk a palántáinknak.
  • Nagyon fontos, hogy a palánták megfelelő megvilágítást kapjanak. Ennek a legjobb módja, ha kelés után világos, szobahőmérsékletű helyre, ideális esetben télikertbe, de legalábbis az ablakpárkányra helyezzük a növénykéket.
  • A vetés legegyszerűbb módja, ha a termesztőközegünk felszínére potyogtatjuk a kívánt mennyiségű magot, majd vékonyan (max. fél centi) betakarjuk palántafölddel.
A palánták a legtöbb faj esetén három-négy lombleveles korukban már kiültethetők. Ültetés előtt eddzük a palántákat: helyezzük el őket egy-két napra jóval hűvösebb, de világos és fagymentes helyen, és jelentősen csökkentsük az öntözővíz mennyiségét. Ezzel elérjük, hogy az oviból kikerülve ne sokkolják őket a külvilág zord körülményei.
Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

A hobbi virágvetőmagokat vizsgálta a Nébih
2019. október 14, hétfő

A hobbi virágvetőmagokat vizsgálta a Nébih

Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata
2018. június 7, csütörtök

Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata
2017. március 6, hétfő

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben
2017. január 23, hétfő

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók
2017. január 3, kedd

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016
2016. december 13, kedd

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata
2016. november 30, szerda

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve
2016. november 7, hétfő

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana
2016. szeptember 23, péntek

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana

Hogyan termesszünk otthon salátát?
2016. augusztus 25, csütörtök

Hogyan termesszünk otthon salátát?

Kajszibarack fajták
2016. augusztus 25, csütörtök

Kajszibarack fajták

Díszfaiskolai termelés Magyarországon (2001. év)
2016. június 16, csütörtök

Díszfaiskolai termelés Magyarországon (2001. év)

Bajai Kertészeti Vásár előadásai
2016. április 18, hétfő

Bajai Kertészeti Vásár előadásai

Vetőmagtételek GMO ellenőrzésének útmutatója
2016. március 1, kedd

Vetőmagtételek GMO ellenőrzésének útmutatója

Nagy érdeklődés kísérte az „Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban” című szakmai tanácskozást
2015. december 7, hétfő

Nagy érdeklődés kísérte az „Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban” című szakmai tanácskozást

Mitől jó a vetőmag?
2015. augusztus 31, hétfő

Mitől jó a vetőmag?