A szőlő legpusztítóbb fitoplazmás betegsége, az aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée (FD)

2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a Nébih Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).

Frissítve: 2016. november 18.

A kórokozó vektorának, az amerikai szőlőkabócának aktuális országos észlelései a károsító felderítési rendszerben.

Miért jelent veszélyt?

Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A fitoplazma emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent.

A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egész-ségügyi rendeletben is.

Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?

A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.

A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.   

Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.

A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.

Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.

Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.

Milyen növényeken károsít?

Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.

Hogyan terjed?

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.

Mit tesz a hatóság?

A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.

A fertőzésmentes területek védelme érdekében:

• intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
• megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
• felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
• kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.

A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:

• elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
• fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.

A hatósági intézkedések semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?

• Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
• Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
• Az ültetvényben:
  • égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben,
  • gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel,
  • végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.

Kezelési időpontok és alkalmazható növényvédő szerek (az ábra a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető):

Kapcsolódó letölthető anyagok
Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái-védje meg szőlőjét!
FD_NEBIH_A5_4old_ver5_SQ
FD_KeSZENLeTI_terv_Final_honlap
Grapevine flavescence dorée phytoplasma (pdf, angol)

Kapcsolódó cikkek
Nemzetközi fitoplazma munkacsoport-ülés
Országos kutatás-fejlesztési együttműködés a szőlő- és gyümölcstermesztésünk biztonsága érdekében