Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
A 2012-ben bevezetett és 2018-ban aktualizált GHP nem csupán egy gyakorlatias szabálygyűjtemény, hanem a hazai vendéglátás alapvető élelmiszer-biztonsági sorvezetője. A mindennapi munka mellett a szakképzésben is meghatározó szerepet tölt be.
A 2026. január 30-án megalakult munkacsoport ereje a két kiadást is megért útmutató mögött meghúzódó széles körű szakmai összefogásban rejlik. A KÖZSZÖV kezdeményezésére összehívott munkacsoportban részt vesz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a szektor meghatározó szakmai szervezetei, mint a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Cukrász Ipartestület, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia, a Pannon Gasztronómiai Akadémia, a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum, az Élelmiszer-higiénikusok Társasága, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület, a Nébih Maradék Nélkül Program, a Maradék Nélkül Alapítvány, akik a saját csatornáikon gyűjtik össze a szakma javaslatait.
A cél, hogy a gyakorlati tapasztalatok, a napi szintű kihívások, a technológiai innovációk és az időközben megváltozott jogszabályok beépüljenek az új útmutatóba.
A jelenleg hatályos, útmutató a Nébih hivatalos portálon elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21392/2018_GHP_2_kiadas_online.pdf
A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek településen egy pecsenye kacsa telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása jelenleg folyamatban van. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri a járványügyi előírások maradéktalan betartását, ugyanis az enyhülő időjárás következtében a vadon élő madaraktól történő fertőződés kockázata is megnőtt.
Tovább >2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 655 baromfitartó gazdaságban, 148 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 6.776 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2026.02.06.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Elérkezett a végjáték! A Nébih „Túlélő tojások” című élő streamje a végkifejlethez közeledik, vagyis hamarosan várható a kiscsibék kikelése. A keltetőbe tett nyolc tojásból hét eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor egy napon belül megkezdi a kikelést. A tojás héjának feltörése, és a tojásból való kijutás folyamata akár 4-5 órán át is eltarthat, és sajnos nincs garancia, hogy valamennyi csibe sikerrel jár.
Valami készül! Elérkezett a 21 napos keltetés 20. napja, a tojások a tojásbölcsőből átkerültek a keltető rácsra, hiszen már nincs szükség a forgatásukra. Néhány tojás már meg is repedt, és várhatóan pár órán belül megindul mindegyik csibe kikelése is.
Az 1. és 2. tojás sárga magyar tyúktól való. A 3. és 4-es tojásban fekete erdélyi kopasz nyakú tyúk csibéi fejlődnek. A 6. tojásban Wyandotten rejtőzik (ez Magyarországon nem elismert fajta). A 7-esből fogolyszínű magyar tyúk csibéjének kikelését várjuk, a 8-asban pedig kendermagos magyar tyúk csibéje rejtőzik.
A csibék neve a Nébih Facebook oldalán tartott közönségszavazás alapján: Bolyhos, Csébih, Nokedli, Kotkod Ákos, Kukor Ica, Pihe és Radiátor.
A kikelt csibék száradásukig még a keltetőben maradnak, majd biztonságos környezetbe, a Nébih szakemberének felügyelete alá kerülnek két hétre. Várhatóan a kiscsibék fejlődésének kezdetét még egy ideig élőben követhetik az érdeklődők. Ezt követően a kiscsirkék megérkeznek állandó élőhelyükre, ahol már nagyon várja őket egy gondos gazda.
A „Túlélő Tojások” szereplőinek születését ezen a linken lehet élőben figyelni:
http://bit.ly/2OtWH39-stream
A keltetés napi krónikáját itt olvashatják az érdeklődők:
http://szabadagazdi.hu/2019/03/27/tulelo-tojasok/
A program célja, hogy felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára, többek között – közeledve az ünnepekhez – arra, hogy senki ne ajándékozzon élő állatot. Az akciót rendkívüli érdeklődés övezi: a keltetés elindulása óta már csaknem 21 ezren kattintottak az élő streamre és ezernél is több komment született az élő csevegés során.
A végjáték elkezdődött, élet van születőben! Kérünk mindenkit, drukkoljon a csibéknek, hogy sikerüljön feltörniük a héjat, és kijutni a tojásból!
Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában
A Szabad a gazdi programról
A felelős állattartást népszerűsítő Szabad a gazdi program az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szemléletformáló kampánya. Fő célja, hogy arra ösztönözze a leendő gazdikat: vásárlás helyett örökbefogadással és ivartalanítással gondoskodjanak kedvencükről. A program hasznos tanácsokat, érdekességeket oszt meg az érdeklődőkkel közösségi oldalán, például népszerű kvízjátékok formájában, és saját rendezvényeket is szervez. Országos kiállításokon a hivatal munkatársai játékos formában végzik az ismeretterjesztést. A kampány állandó „résztvevője” az évente megrendezett Belvárosi Kutyafesztiválnak is.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
Tovább >A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >
