Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
A 2012-ben bevezetett és 2018-ban aktualizált GHP nem csupán egy gyakorlatias szabálygyűjtemény, hanem a hazai vendéglátás alapvető élelmiszer-biztonsági sorvezetője. A mindennapi munka mellett a szakképzésben is meghatározó szerepet tölt be.
A 2026. január 30-án megalakult munkacsoport ereje a két kiadást is megért útmutató mögött meghúzódó széles körű szakmai összefogásban rejlik. A KÖZSZÖV kezdeményezésére összehívott munkacsoportban részt vesz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a szektor meghatározó szakmai szervezetei, mint a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Cukrász Ipartestület, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia, a Pannon Gasztronómiai Akadémia, a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum, az Élelmiszer-higiénikusok Társasága, a Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület, a Nébih Maradék Nélkül Program, a Maradék Nélkül Alapítvány, akik a saját csatornáikon gyűjtik össze a szakma javaslatait.
A cél, hogy a gyakorlati tapasztalatok, a napi szintű kihívások, a technológiai innovációk és az időközben megváltozott jogszabályok beépüljenek az új útmutatóba.
A jelenleg hatályos, útmutató a Nébih hivatalos portálon elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/21392/2018_GHP_2_kiadas_online.pdf
A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >Bács-Kiskun vármegyében, Lakitelek településen egy pecsenye kacsa telepen magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása jelenleg folyamatban van. A betegség jelentkezésének és tovább terjedésének megelőzése a teljes baromfi ágazat szempontjából kulcsfontosságú. A Nébih kéri a járványügyi előírások maradéktalan betartását, ugyanis az enyhülő időjárás következtében a vadon élő madaraktól történő fertőződés kockázata is megnőtt.
Tovább >2025. szeptember 1-je óta napjainkig Európában összesen 655 baromfitartó gazdaságban, 148 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 6.776 db vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Az érintett országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észak-Írország, Észak-macedón Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.
Frissítve: 2026.02.06.
A térkép forrása: Friedrich-Loeffler-Institut (FLI)
2022 szeptember 1-2023. augusztus 31-ig Európában összesen 901 baromfitartó gazdaságban, 301 fogságban tartott madarakat tartó intézményben és 19.021 vadmadárban mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
2023 szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között Európában összesen 301 baromfitartó gazdaságban, 58 fogságban tartott madarakat tartó létesítményben és 1.700 vadmadárból mutatták ki a szakemberek a magas patogenitású madárinfluenza vírusát.
Többen megbetegedtek egy budapesti vendéglőben elfogyasztott erdei gombás polenta (puliszka) fogyasztása után. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felhívja a vendéglátó egységet üzemeltetők figyelmét, hogy vadon termő gombát kizárólag akkor használhatnak fel, ha a tételről szakellenőri igazolással is rendelkeznek. A lakosság, különösen a kirándulók és gombagyűjtők számára is kiemelten fontos, hogy – saját és családjuk egészsége érdekében – kizárólag gombaszakellenőr által megvizsgált gombát fogyasszanak el.
A jelenlegi időjárás különösen kedvez a gombák növekedésének, és a nem kifejezetten gombatermő területeken is nagy mennyiségben megjelentek a vadon termő gombák. Az elmúlt napokban történt megbetegedésben érintett vendéglő jogsértően, gombaszakellenőri igazolás nélkül vásárolt házhoz szállított vadon termő gyűrűs tuskógombát és abból készített polentát. A gyűrűs tuskógomba, a nagy őzlábgomba, a pereszkék, a gévagomba, és a kucsmagombák ehetők, ugyanakkor ezek vizsgálatakor a szakellenőrnek kötelessége felhívni a figyelmet arra, hogy elkészítésükkor 20 percig tartó hőkezelés szükséges, mivel ennél rövidebb idő esetén emésztőszervi tünetek jelentkezhetnek. Éppen ezért a lakosság, különösen a kirándulók és gombagyűjtők számára kiemelten fontos, hogy – saját és családjuk egészsége érdekében – kizárólag gombaszakellenőr által megvizsgált gombát fogyasszanak el.
A NÉBIH felhívja a vendéglátók figyelmét a vadon gyűjtött gomba felhasználásának szigorú szabályaira. Jogszabály írja ugyanis elő, hogy vendéglátásban tilos vadon termő gombát szakellenőri igazolás hiányában felhasználni! A szakellenőri igazoláson kötelezően fel kell tüntetni az említett gombák esetében, hogy 20 percig tartó hőkezelés szükséges, továbbá előírás az is, hogy a szakellenőri igazolást a vendéglátásban 1 hónapig meg kell őrizni.
A NÉBIH honlapján megtalálható a nyilvántartott gombaszakellenőrök, valamint a gombaszakellenőrt alkalmazó piacok listája, továbbá a gyűjtők és fogyasztók figyelmébe ajánljuk a leggyakoribb ehető és a hozzá hasonló mérgező gombafajok fotóit.
Néhány további hasznos tanács:
Kapcsolódó anyagok:
Közlemény letölthető formában
Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.
Tovább >A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).
Tovább >
